Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-100
132 100. országos ülés márczliu 39. 187t. nincs semmi észrevételem az ellen, hogy e tárgyra is, mely itt említtetik, figyelem fordittassék. Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizottság véleményét? (Nem!) Elfogadja a t. ház Királyi Pál képviselő ur indítványát ? [Elfogadjuk !') ( Elfogadtatik, Éles Henrik előadó (olvassa): 12. sorjegyzék, 4. szám. A tiszavölgyi társulat központi bizottsága a porto-mentesség engedélyezését kéri. Ezen ügyben a központi bizottság már a kereskedelmi ministerhez is folyamodott; a kereskedelmi minister azonban elutasítandónak találta a központi bizottságot azért, mivel létezik már a háznak egy ezen tárgyra vonatkozó határozata, mely által elvileg minden portomentesség megszüntettetett. A kérvényi bizottság ennélfogva következő határozat hozatalát hozza javaslatba: Hivatkozva a képviselőháznak azon határozatára, mely szerint a portomeutesség megszüntetése elvileg kimondatott ; és tekintve, hogy a folyamodó társulat kérelme a kereskedelmi ministernek 1878. évi 27,860. sz. határozatával törvényszerüleg elintéztetett: jelen kérvény visszavehetés ezéljából a ház irodájába leteendő. Elnök: A kérvény visszavehetés ezéljából a ház irodájába fog letétetni. Éles Henrik előadó: Hosszúház községe tííz- és vízkár folytán 1879. évre adóelengedésért folyamodik. A csatolt elöljárósági bizonyítvány szerint jóformán az egész község leégett, de a betakarított termés is legnagyobbára elromlott. Ennélfogva e község adóelengedésért folyamodik. Minthogy törvényeink ily esetekre rendelkeznek, a kérvényi bizottság azt javasolja, hogy tekintettel arra, hogy az adóelengedések ügye az 1876: XV. t. ez. által szabályozva van, jelen folyamodvány, törvényes elintézés ezéljából a pénzügyministerternek adassék ki. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A kérvény kiadatik a pénzügymiuister urnak. Éles Henrik előadó : Petrovics Ghiidó folyamodik az iránt, hogy a néhai Petrovies József végrendeletének érvénytelenítése tárgyában lefolyt perben hozott ítélet felülvizsgáltassék és e czélból a képviselőház a perrendtartás 57. §-a értelmében a biróküldést elrendelje és a kiküldendő bíróságot az országgyűlés köréből alakítsa. Ugyanezen Petrovies Griiidó folyamodott már 0 felségéhez is, kérvén, hogy 0 felsége gyakorolja a biróküldés jogát; 0 felsége azonban a ministerium utján elutasította őt kérelmével és most hasonló kérelemmel fordul a t. házhoz. A kérvényi bizottság azon nézetben van, hogy ezen kérés nem teljesíthető; mert az 1868: LIV. t. ez. 57. §-a értelmében a biróküldés joga a felséget illeti meg, ki azt a magyar igazságügyminister által gyakorolja; ennélfogva a kérvény visszavehetés ezéljából a ház irodájába leteendő. Elnök: A kérvény visszavehetés ezéljából a ház irodájába letétetik. Éles Henrik előadó: Budapest főváros közönsége az iránt folyamodik, hogy a harmadfokozatú hatáskört iparügyekben a közigazgatási bizottságra átruházó 29,416/78. számú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister leirata hatályon kivül helyeztessék. "Midőn az 1876: VI. t. ez. megalkottatott és a közigazgatási bizottságok életbe léptek, megtörtént, hogy iparügyekben az illetőséget meghatározó törvényszabványokat a törvényhatóságok különbözőkép magyarázták. Egynémelyek úgy magyarázták, hogy ezentúl is a kereskedelmi minister lesz iparügyekben a harmadfokú hatóság, mások úgy magyarázták, hogy a harmadfokú hatáskör a közigazgatási bizottságokra megy át. Ezen anomália megszüntetése alkalmából, a kereskedelmi minister körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz, értesítvén őket, hogy a törvény értelmében a harmadfokú hatóság ezentúl a közigazgatási bizottságokra ment át. Ezen leirat a fővároshoz intéztetvén, az ellen a főváros felterjesztést intézett a ministerhez. A minister azonban továbbra is megmaradt előbbi felfogásánál s eimek következtében a főváros a minister leirata ellenében feliratot intézett az országgyűléshez, kérvén, hogy az országgyűlés utasítsa á ministert a rendelet visszavételére A kérvényi bizottság a ministernek eljárását helyesli s azt a törvény szellemével megegyezőnek találván, azon véleményben van, hogy a törvényhozás intézkedésének ez esetben szüksége nem forog fenn. A kérvényi bizottság véleménye a következő érvelésen alapszik: Az ipartörvény 97. §-a értelmében az alispán mondatik ki másodfokú hatóságnak. Az 1876: VI. t. ez. 58. §.a pedig azt rendeli, hogy mindazon határozatok, feli éhezések, melyek az alispán határozata ellen intéztetnek, ezentúl a közigazgatási bizottsághoz iutézendők és mivel a törvény egész általánosságban egyáltalában csak az alispáni határozatokat említi, nem lehet kivenni ez alul azon alispáni határozatokat is, melyek iparügyekre vonatkoznak. A kérdés már most az, hogy a törvény ilyen értelemben alkalmazandó-e a fővárosra >A is? A fővárosra pedig alkalmazandó a kérvényi bizottság véleménye szerint azért, mivel ugyanazon §. végkikezdése említi azt, hogy a fővárosra nézve kivételt képeznek azon építkezési ügyek, melyekre nézve a 25—-29. §-okban kivétel tétetik s melyekre nézve a közmunkatanács maradt illetékes hatóság. Ebből azt véli következtetni a kérvényi bizottság, hogy a szóban levő szakasz alkalmazandó a fővárosra is, ennél-
