Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.

Ülésnapok - 1878-98

98. országos ülés márczius 27, 1879. 98 albánok és románok is léteznek, — akár ezt nézem, akár veszem pedig az európai politikai rendnek és egyensúlynak követelményeit: a keleti kérdést az európai egyensúly, a rend kérdésének tartom és a szlávoknak nincs joguk kettőre: sem arra nincs joguk, hogy azt kizárólag érdekökben eliutézendőnek tartsák; sem arra nincs joguk, hogy oly elintézést követelhessenek, mely a többi államok biztonságát fenyegetheti. {Helyeslés balfelöl.) És monarchiánkra első sorban a Balkán-félszigeten való alakulások által a külbiztonság és a belső szilárdságnak első sorban álló érdekei vannak érintve. Egyébiránt erre nem terjeszkedem ki, hanem kiterjeszkedem arra a másra, a mi annyi örömöt okozott önök soraiban, midőn kijelenté', hogy ő nem párcolja ezen törvényjavaslat beczikkelyezését, mert az bizalom vohia a kormány iránt, ez a kormány pedig szlávellenes politikát követett. Mily riadal, mily öröm volt az! (Zajos derültség bal felöl.) Azt gondolták: ime minden kétségen kivül be van bizonyítva, ho^y nem áll az, a mit az ellenzék mond, hogy Magyarország és a monarchia érdekére káros; nem áll az, a mit önök kifejeztek feliratukban, hogy pénzügyileg és közjogilag veszélyeztetik az országot; mindaz nem áll: Polit Mihály képviselő ur emez egy kijelentéssel eloszlatta önök minden aggodalmát. (Tetszés baljelöl. Derültség jobbfelöl.) Talán figyelmen kivül hagyták, hogy ő miért nevezte szlávellenesnek a kormány politikáját? Azért, mert megkezdett egy oly lépést, a melyet, ha következetesen folytat — pedig szerinte kellene következetesen folytatni — az o felfogása szerint a Balkán félszigeten a szláv aspiratióknak teljes kilégítésére kellene, hogy vezessen; és igen helyesen emelte ki, hogy ha arra vezet, abban az esetben azután ennek a monarchiának összes alapjai meg fognak változni; hogy a dualismus tarthailan lesz és a szláv elem jő túlsúlyba, mely elemre kell támaszkodni a monarchiának kelet felé terjeszkedő politikájában; és mert a kormányt habozni látja ez úton; mert látja, hogy a kormány erre a térre lépett, megkezdte azt s azután megállott, mintha megijedt volna attól a mit megkezdett és nem merte folytatni ; mert a kormány nem következetes, nem tiszta czél után jár; mert mindig szlávellenességgel akarja itt káros politikáját elfogadtatni: azért nevezte ezen kormány eljárását szlávellenesnek (ügy van! balfelöl.) De uraim, az a törekvés, az az irány, mely az occupátiót szülte, igenis felgerjesztette a szlávok ellenszenvét, de csak a Balkán félszigeti szlávok ellenszenvét, mert azok nem akarnak Ausztriával semmi kapcsolatba jutni, azok a maguk függetlenségét látják fenyegetve Ausztria által; azok Ausztriának minden terjeszkedését károsnak tartják önmaguk jövőjére nézve: de a monarchiában lévő szlávok — nem mondom szerbek, de csehek és horvátok — kivilágítással üdvözölték azt a terjeszkedést; mert legalább a csehek a foederalismust többre becsülik, mint az Ausztrián kívüli szlávok megnyugtatását; és mert tudják, hogy e ponton megállni nem lehet, a hol megállni akar a ministerelnök ur, mert vagy vissza kell jönni, vagy előre kell haladni, s minden előhaladás egy-egy követ vesz ki a monarchia jelen szerkezetének alapjából, egy-egy követ vesz ki abból, a mire mi a magyar államot, a magyar nemzet jövőjét alapítni akarjuk. (Zajos helyeslés a baloldalon) Ne csodálkozzanak tehát akkor, ha ő ellenzi a kormány politikáját. Különböző úton járuok mi, bár éu egyáltalában örülnék, ha oly nyilatkozatot a képviselő úrtól nem hallottam volna, a mely megakadályozza, hogy egy úton és kíiröltve járjunk itt az országban; általában sajnálom, ha a magyar állampolgárok bármely része, a külügyi politika megítélésénél, nem a magyar állam és pusztán a magyar állam érdekéből indul ki. (Helyeslés a baloldalon.) Megvallom, hogy az a nyilatkozat, azt tartom általában sem állásával e házban — véleményemet mondom e részben — sem ezzel a házzal össze nem egyeztethető; a képviselő ur azt mondja: ő azért veti el a törvényjavaslatot; ö azért bizalmatlan a kormány iránt, mert szlávellenes politikát űz, s mert most is csak azt mondja, hogy majd jövőben más politikát fognak más kormányok űzni. Lehet, Hanem mig valaki Magyarországnak a képviselője és a magyar államnak törvényhozó testületében ül: addi<r talán — enyhén akarom magamat kifejezni — egv hozzá illő, egy hozzá méltó, és nézetem szerint egyedül helyes szempontja ezen törvényjavaslat megbirálásánál nem az, hogy tetszik-e a külföldi szlávoknak vagy nem; nem az, hogy a külföldi szlávok a magyar kormánynak és a külügyi kormányzatnak eljárását maguk ellen intézettnek találják-e vagy sem; hanem az, hogy a magyar államnak, mely mindnyájunk állama, a magyar állam fennállásával és biztosításával megegyez-e azon politika vagy nem? (ügy van! balfelöl.) Ez közös tér, ez közös alap. Véleményeink eltérhetnek, de kell, de elengedhetetlen, hogy ez alap követelményein belül mozogjanak. A magyar állam fenntartásának s jövője biztosítása alapján kell, hogy álljunk mindnyájan. Mig a t. képviselő ur azon az állásponton marad meg, a melyet felszólalásában kifejtett, adhatunk egyenlő szavazatot, de karöltve nem működhetünk, mert irányaink különbözők. (Elénk helyeslés balfelöl.) És most, t. ház, valóban bevégzem beszédemet. (Halljuk!) és fűzöm azt a t. ministerelnök ur egy nyilatkozatához. O azt mondotta: „hisz