Képviselőházi napló, 1878. V. kötet • 1879. márczius 24–május 6.
Ülésnapok - 1878-111
242 111. országos ülés április 29. 1879. községi, nemcsak az állam által felállított iskolákra vonatkozik e törvényjavaslat, de vonatkozik a felekezetiek által fenntartott népiskolai tanintézetekre is. És itt, t. ház, engedtessék meg nekem röviden, a statistikai adatok segélyével, kimutatni azt, hogy ha egyáltalában szükséges, a mint szükséges volt e téren a törvénynek korlátai közt intézkedni: akkor nem maradhatott e törvényszerű intézkedés azon korlátok köztt, j melyeket a községi és az állami iskola adott, hanem igen is ki kellett azt terjeszteni oly térre is, a melyen az ilyféle intézkedés magában a gyakorlati életben már nem teljesen ismeretlen. Talán tudva lesz általánosságban, hogy a községi és állami iskolák száma Magyarországon a jelen közoktatási viszonyaink és az 1868 : XXXVIII, t. ez. kerete köztt meglehetősen csekély. Nem akarom felsorolni az indokokat, hogy miért csekély, nem akarom elmondani azon okokat, a melyek miatt Magyarország jelenlegi anyagi helyzetében nem képes mindazon eszközök alkalmazására, a melyek elégségesek volnának arra nézve, hogy az állam minden tekintetben kimerítő és kielégítő ténykedést tanúsítson. Természetes, hogy úgy a felekezetek, mint az egyesek és társulatok részére fennhagyatott a tevékenység szabadsága, fennhagyatott a törvény által, fennhagyatott a szabályrendeletek által; és ezen törvényjavaslat, ezen szabályrendeletek keretében mozog mindaddig, mig a magyar nyelv oktatását látja czélszerünek behozni. Tehát épen ezen jogegyenlőség szempontjából kiindulva, nem tett kivételt a törvényjavaslat; és ezt indokolják a statistikai adatok és azok, a miket erre vonatkozólag mondottam. Tanítóképezde volt, mert hisz ezekről van szó első sorban, 187 7-ben, mert erről szólnak a statistikai adatok, összesen 65, férfi 51, nő 14, állami 22, férfi 12, nő 6, tehát nem is fele. Népiskola 12,980 községben volt 15,486. Ezek közül volt községi 1731, állami 131, felekezeti, vagy magán együtt véve 13,755 Ebből méltóztatnak látni, hogy a statistika igazolja azt, hogy a magyar állam és a közönségnek az 1878: XXXVIII t. ez. keretében való ténykedése, azon felekezet és magánosok s társulatok által fenntartott intézetekkel szemben elenyészőleg csekély. De, t. képviselőház, ugyanezen statistikai adatok segélyével kimutatható az is, hogy ezen törvényjavaslat intézkedései nem újak, hogy azok tulaj donképen egy kiegészítő része egy régi gyakorlatnak. Az 1877. évben feltüntetett adatok szerint, a 15,486 iskola közül taníttatott tisztán magyar nyelven 7024 iskolában, német nyelven 1141 iskolában, román nyelven 2773, tót nyelven 1901 iskolában, szerb nyelven 259 iskolában, vegyes nyelven 1692 iskolában. A többieket mellőztem. De másfelől , hogy ezen törvényjavaslat kiegészítő része a gyakorlatnak és a szabályrendeletnek, bizonyítja egyfelől az 1868-ban Nagyszebenben összegyűlt görög keleti román nemzeti egyházi congressus által hozott és ő felsége által elfogadott határozat, amely 13., 55. és 125. szakaszainak kiegészítése által azl868 : XXXVIII. t. ez. keretében való mozgásra utalta az iskolai ügyeket különben függetlenül intéző egyházi hatóságokat. Mutatja ezt a szerb-görög-keleti egyházi congressus által alkotott és ő felsége által is megerősített szabály^ rendelet, melyet a kormány a határőrvidékre nézve kiadott és mely egyes intézkedéseiben pl. a 26. §-ban világosan kimondja, hogy az oktatás nyelve elvben az anyanyelv 5 de äZ £1 llami nyelv alapos taníttatására kiváló gond fordítandó. De hát, t. képviselőház, mindezekkel szemben ; és tekintettel azon törekvésre, mely a közélet terén a magyar nyelv oktatására nézve észlelhető volt, mit is javasol tulajdonképen ezen törvényjavaslat? Méltóztassék elhinni, t. ház, hogy ha általában lehet objectiv megítélés tárgya valami, úgy ezen törvényjavaslat az, a mely legkevésbbé sem alkalmas arra, hogy különösen egy nemzetiség részéről, a mely ma e hazában lakik, féltékenységgel megtámadtassák és as mondassék róla, hogy arra van irányozva, hogy bármely nemzetiség nyelvétől megfosztassák, magyarosittassék és arra van irányozva, hogy a felekezetek önálló működési jogát e téren korlátozza. Ez, t. ház, nem így van. A törvényjavaslat kimondja általánosságban és elvben azt, hogy az elemi iskolákban a magyar nyelv is tanítandó. És erre nem tisztán a magyar nyelv terjesztésének méltányos indok által vezéreltette magár, tette ezt a közoktatás szempontjából is. Méltóztassanak elhinni, hogy az eddig fennállott rendszer szerint a középiskolai oktatás épen a nemzetiségeknél szerfelett meg volt nehezítve az által, hogy az elemi iskolákat végzett tanítványok a középiskolákban a magyar nyelven való oktatás miatt különösen az első években, vagy teljesen hátramaradtak s azt odahagyták, vagy általában véve rendkívüli nehezen küzdöttek meg az előretörekvés akadályaival. Másfelől az egymást megérthetés lehetősége, a magyar államban a közélet terén való ténykedés és különösen azon paedagogiai szempont is, hogy a magyar nyelvnek tanítása által, alkalma nyílik a tanítónak, hacsak egy cseppnyi hazafiság van benne, épen a nyelv oktatása mellett, a gyermekeknek különben is igen fogékony keblébe a hazafiságot csöpögtetni, igazolják e törvényjavaslat elfogadását. S a bizottság e tekintetben teljesen megfelelt feladatának, midőn az elvet általánosságban határozottan kimondotta, nem is azon platói elvnek hódolva, hogy a mint a gyermek kinyitja szemét, tekintete a hazára legyen irányozva. Mert erre azt mondhatják, hogy phrasis; nem is azért, hogy
