Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-81
81. országos ülés máfezins 8. 1S79. 65 nem szabad, s mely hazánkra kétszeres hátrányt hoz, az t. i. hogy mióta a kisüstökkel való pálinkafőzés szünetel: azóta a székelyföld szeszsziikségletét Galicziából és Bukovinából behozott szeszszel fedezi leginkább, s igy nemcsak az állam van 50,000 frtnyi jövedelemtől megfosztva, nemcsak a székelyföld lakosságának marhatenyésztése van megbénítva s ez által ezen egyedüli jövedelem-forrásra lefojtva, hanem évenként sok bentartható százezrek vándorolnak ki e hazából, csonkítva az úgy is nagyon megfogyatkozott nemzeti vagyont. Mindezekből átláthatja a t. ház, hogy igen fontos nemzeti, állami és nemzetgazdászati érdekek követelik azt, hogy a Székelyföld véginségre jutott népének e kedvezményt továbbra is megadjuk, de kívánja mindenekelőtt a törvény tisztelete, mely kizárja a létező törvényeknek ministeri rendeletek általi módosítását, vagy épen megváltoztatását; már pedig az elvitázhatlanul áll szerintem, s be is bizonyittatott az indítványtevő által, hogy a múlt évben hozott szeszadó-törvény az 1868 ki törvénynek a székelyföldre vonatkozó intézkedését nem alterálja. A pénzügyi minister ur is e felfogásnak látszott hódolni múltkor, Tibád képviselőtársunk erre vonatkozó indítványának indokolásakor; csakhogy a megoldási mód, melyet akkor javaslatba hozott a minister ur, a végtelen elodázást vonja maga után, már pedig itt a késedelem helyrepótolhatlan veszteségeket vonhat maga után; azért melegen ajánlom Ugron Ákos indítványát elfogadásra. Nagy Gábor: T. ház! Én kénytelen vagyok átlátni azt, hogy a t. ház többsége sokkal kevésbé ismeri azon vidéknek és lakosságának körülményeit, semhogy ne félnék attól, miszerint: az Ugron Ákos t. képviselő ur által beadott határozati javaslat felett, a t. ház többségének elutasító határozata bekövetkezhetik, s ez által ezen ügynek legalább a jelen ülésszakról való elhalasztása is megtörténhetik; a halasztás pedig, őszintén és igazán mondom, végtelen csapás lenne egy majdnem félmilliónyi, s a magyar nemzetnek úgyszólván magvát képező lakosságra nézve. Azért, t. ház, én ismételve kijelentem, hogy a pénzügyminister ur által kilátásba helyezett tárgyalásba „csakis kényszerűségből" és az előbb jelzett aggodalom miatt belenyugszom, mert meg vagyok róla győződve, hogy ha a tárgyalás részrehaji atlanul keresztül vitetik, a t. ház és annak minden tagja át fogja látni, hogy ezen kedvezmény épségben tartása, azon vidék lakói marhatenyésztésének és mezőgazdasága folytathatásának nélkülözhetetlen feltétele. Azonban engedje meg a t. minister ur, hogy ezzel kapcsolatban azon kéréssel járuljak hozzá, hogy szíveskedjék,— ha most nem is, de legalább KÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. IV. KÖTET. pár nap alatt, tekintetbe véve azon körülményt, hogy mennyi idővel rendelkezik, — határidőt tűzni ki arra: mikorra lehet remélni, hogy ez a kérdés érdemleges elhatározás végett, a ház elé terjesztetik ? Mert a mint egyfelől én meg vagyok győződve arról, hogy a törvényeink által is mindig biztosított ezen kedvezménynek rendeleti utón történt elvonása ugy a törvény szellemével, mint értelmével ellenkezik, mert azon kedvezmény nem is annyira a szeszfőzés, mint azt Ugron Ákos képviselőtársam indítványában említi, hanem határozottan a marhatenyésztésért találtatott mindig szükségesnek, ugy másfelől a t. ház is méltóztassék meggyőződve lenni arról, hogy mindennapi halogatása a kérdésnek, érzékenyen fogja növelni azon vidéken a nyomort és szegénységet. Mert azon vidék lakossága még rendes körülmények köztt is csak a legnagyobb szorgalommal, rendkívüli erőfeszítéssel és szívós kitartással képes magát fenntartani s ezen rendes nyomasztó körülményekhez közelebbről még csapások is járultak. Ugyanis: nem régen a keleti marhavész miatt azon vidék községeinek nagy része egészen el volt zárva, — szavasmarhákkal való munkakeresés, termény- és gabona-szállítás, s egyáltalán a szarvasmarhával való közlekedés a legnagyobb akadályokkal volt összekötve. Az is tudva van, hogy azon vidéknek sok gabonája nem terem, s a sínen a központból s hazánk más gazdagabb, de távol eső vidékeiről, miután a vasúti hálózattól is félre esik, nem szállíthat, hanem ebbeli szükségleteit is, daczára a valóban rósz közlekedési eszközöknek, Moldvából kénytelen szállítani, még pedig épen a marhavész miatt, szintén csak szarvasmarhák nélkül. Kisebb gazdáink tavaszszal és őszön szántás-vetés miatt be szoktak menni Moldovába, hogy ott családjaik fenntartására s állami kötelezettségűknek is teljesüli etése végett jövedelmet szerezzenek, de most ezt sem tehették, mert szarvasmarháikat be nem vihették. így, midőn — mint felhőtlen égből a villám, egész véletlenül megjelent múlt szeptemberben a ministeri rendelet, majdnem mindenki részint igyekezett, részint kénytelen volt marhájától megválni ; s ez okból egész a károsodásig leszállott a marha árra és szerencse volt, hogy a Kezdi-Vásárhelyit és más iparosabb helyeken levő szeszgyárak, hizlalóik részére azokat Összevásárolták." Igen, de most tavasz és mezei munkaidő közeledvén, nagyon is érezhetővé vált azon vidéken a marhahiány; mert nemcsak a földmívelés többet igényelne, hanem az előbbi viszonyok szerint berendezett szeszgyárak hizlalói is, (szintén a marhavész miatt) nem fedezhetvén be szükségleteiket Moldovából, nehogy üzletök egyik fő jövedelmező ága megakadjon, még drágán is kénytelenek összevásárolni; a nép pedig, miután
