Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-82
82. országos ülés márezins 10. 1879. 93 sem teheti meg sokszor azt, a mit ő maga legczélszerűbbnek lát. Ezeknél fogva, bocsánatot kérve a t. háztól, hogy e tárgyban felszólaltam, alázatosan kérem a t. közmunka- és közlekedésügyi minister urat, méltóztassék nyilatkozni az iránt, hogy belátja-e ő maga is a védgát-társulati törvény hiányosságát és hajlandó-e a legközelebbi időben, az általam kijelölt irányban, annak módosítását javaslatba hozni? (Helyeslés a középen.) Csanády Sándor: Én azt hiszem, t. ház, hogy az illető minister uraknak akkor, midőn költségvetéseiket elkészítik, figyelembe kell venniök az állam jövedelmét és ahhoz kell alkalmazniuk a költségvetéseket. E meggyőződésemből kiindulva, azt kell következtetnem, hogy ha a t. közlekedésügyi minister ur hatalmában lett volna nagyobb összegeket fordítani a vízépítések megtételére, bizonyosan nem kerülte volna ki figyelmét azon körülmény, hogy a Dunának ez ágára nagyobb összeget is fordítson, ele ezt nem tehette épen azért, mert nem volt pénz rendelkezésérc. Ugyanazért én, t. ház, a Szeniczey Ödön képviselőtársam által beadott indítvány elfogadása ellen nyilatkozom, annyival is inkább, mert jelenleg hazánk nincs oly szerencsés anyagi körülmények közt, hogy egyes vidékek érdekében áldozatot hozhasson. Akkor, a midőn az ország népének egy része ínséggel, nyomorral küzd; midőn az adóvégrehajtók napi kenyerüktől is megfosztják az adózókat: nekünk népképviselőknek nem szabad oda működnünk, hogy a kiadásokat az állam bevételein felül is szaporítjuk. De különben is, ha van valami teendője e háznak, ugy igenis kötelessége segélyt nyújtani az alföldnek, Szeged vidékének, hogy megmentse azon vidék népét a végmegsemroisüléstől. Ugyanazért én nem fogadom ti Szeniczey Ödön képviselő ur indítványát. (Helyeslések.) Madarász József: T. ház! Népképviselői kötelességemnél fogva előttem szólott t. képviselőtársam szavazata ellenében, épen az általa előadott indokból pártolom Szeniczey Ödön képviselőtársam indítványát. (Elénk helyeslés.) Igen jól figyelmeztem előttem szólott t. barátom utolsó szavaira, hogy a Tisza vészárja által fenyegetett vidék megmentéséhez teljes erőnkkel járuljunk. Osztozom t. barátom e véleményében, de valószínűleg azért nyilatkozott az indítvány ellen, mert nem jsmeri azon dunai vidéket, melyet Szeniczey Ödön képviselő ur felemlített és azon veszedelmes helyzetet, melylyel szemközt, a Tisza mellett a hazának minden polgára és képviselője kötelességét teljesítni kötelméül érzi. Ezen kötelesség indít arra, hogy felszólaljak, miként Szeged, Csongrád s hazánk más vidékei is a veszedelemtől megóvasfanak. Volt már szerencsétlenségem Dünapataj, Ordas, Tass, Kalocsa vidékéa hat, egész 11 községet látni a Duna romboló árjában, mely a töltéseket szétszakgatta és látni csakis a viz közepéből kiemelkedni a falukat, hová a vészdereglyék siettek, hogy az embereket megmentsék. S ép az, hogy most a Tisza vidékén a vész közepette nem tehettük meg néhány községnek azon szolgálatot, melyet óhajtottunk, ez intő például szolgáljon, hogy a hazának nemcsak egyes vidékén, hanem mindenütt, a hol lehet, a viz által fenyegetett adózókat segíteni igyekezzünk. (Élénk helyeslés.) Tudom jól, hogy kevés pénze van e hazának s nem is bocsátkozom abba, hogy hová fordittatik a sok pénz, hanem ha nincs pénze a haza polgárainak, magának az államnak a megmentésre : önmagam is kötelességemnek tartom még kölcsön útján is beszerezni a szükséges pénzt. (Helyeslés.) Ismerem az akadályokat, melyek a Dunán Paksnál, Kalocsánál stb. vannak. Sokszor láttam 15—20 hajót a Duna közepében megakadva, midőn gőzhajón mellettük elsiklottunk s ott vesztegeltek, mig vagy a viz nem emelkedett, vagy vontató-hajók meg nem szabadították. Ezeket az akadályokat és a partszakadások meg a gátak áttörését jobban fogja tudni a minister ur, mint én; de tapasztalásból én is tudom, hogy azon vidékek segélyére menés által még Pesten is segít a képviselőház, mert az ár felhajtja a vizet Pakstól Földvárig, Földvártól Ercsiig, Ercsitől Pestig. Én tehát pártolnám Szabeiy képviselőtársam indítványát is, de ha ezt visszavonja, mint középúton állót, Szeniczey Ödön képviselő úrét. Magát a közlekedési minister urat is kérem, hogy kérje ezen összegnek megszavazását; mert nagyon jól tudom, hogy a sok kis kiadás, a fösvény ember kiadása mindig többe kerül, mint azé, a ki egyszerre, de czélszerííen teszi a befektetést. (Általános helyeslés.) Pártolom Szeniczey Ödön t. képviselő ur indítványát. (Helyeslés.) Ugron Gábor: T. ház! Én az előttem szólott t. képviselőtársam érveit nem oszthatom, mert újból oly irányú vitákat látok felmerülni, a melyek felmerültek a vasutak építésének aranykorszakában, a midőn, ha csináltunk vasutat az egyiknek, csináltunk vasutat a másiknak is. (Ellenmondás a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy ha nem is akarjuk mindenben követni az angol parlament szokását, mely a költségvetési előirányzatot felemelni nem szokta, mégis igen ezélszeríí lesz, ha mi ezen gyakorlatot szem előtt tartjuk és azon költségvetési előirányzatot fel nem emeljük, melyet a kormány kivánt. De t. ház, a kormánynak ismerni kell a szükségletet, az akadályokat és így kell, hogy a korI mány öntudatosan kérje azon összeget. En azért
