Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-82
82. országos ülés márezins 10. 1879. 94 érettek volna el, hogy ilyenkor a kázuak nem kellene aggódni. Én nem a Tisza vidékéről való vagyok, de nálunk is számtalanszor van ilyen kiöntés és én elismeréssel vagyok, hogy a t. minister ur a mi érdekünkben tett is már sokat; de azt gondolom, hogy ha azon összegek, a melyek a mi megmentésünkre, élelmezésünkre oly számtalanszor kiadattak, egyszerre fordíttattak volna a Duna szabályozására, nem volna szükséges, hogy a megmentésre és élelmezésre újabb költségek tétessenek. Én nemcsak azon tekintetből, melyet az előttem szólott t. képviselő ur felhozott, hanem egy fontosabb tekintetből is kérném a t. házat, hogy még az előttem szólott t. képviselő ur által javaslatba hozott összegnél is nagyobb összeget felvenni méltóztassék; mert kétségtelen dolog, hogy Magyarország közlekedési utai közül csupán a Duna az, a mely a teherszállításnál annyi költséget igényel. lm nagyon sajnálom, hogy tavaly nem volt úgy, mint a legtöbb évben lenni szokott, hogy aratás alkalmával, mikor a gabonát kell szállítani, azt a Dunáü nem vagyunk képesek eszközölni, mert a folyam Paks és Ordas között oly sekély szokott lenni, hogy csupán személyszállító hajók közlekedhetnek és megtörténik akárhányszor, hogy a teherszállító hajók hetekig kénytelenek várakozni, mig a Duna magasabb vízállása lesz, vagy pedig kénytelenek a hajókat egyenként felvontatni, a mi úgy a kereskedésre, mint az illető tulajdonosra nagyon káros. Én sajnálom, hogy tavaly olyan kedvező vízállásunk volt,mert megvagyok győződve, hogy mikor Bosznia oecupatiójára azon utón oly temérdek élelem és mindenféle tárgyak szállíttattak, ha oly csekély vízállás lett volna, akkor a minister ur már a jelen évi költségvetésbe mindenesetre nagyobb összeget vett volna fel, mert meggyőződhetett volna, hogy mily végtelenül szükséges a teherszállításra a Duna folyam. Én tehát még nagyobb összeget kérnék felvétetni, mert nem 200,000 holdról van itt szó, mint az előttem szólott t. képviselő ur mondta, mert csak a mi társulatunkban 120,000 hold, azon kivül a mi társulatunkon felül, a mi nem tartozik egyáltalában semmiféle társulathoz, Harta, Pataj, Solt stb. községek a másik 100 ezer holdnál mindenesetre több területet foglalnak magukban, s ezen kivül ott van a Duna jobb partja is, s így talán nem tévedek, ha ezen területet 600 ezer holdra teszem. Igaz, hogy a minister urnak egy irata érkezett hozzánk, melyben javasoltatik, hogy töltéseinket legalább 2-—300 méterrel vigyük beljebb. Ha a töltéseket úgy lehetne tologatni, mi bizonyosan hátrább is toltuk volna. De még éhez az a körülmény is járul, hogy mi Ordason f6 év alatt már a harmadik vonalat csináljuk, és a kik 250 méter messzeségben állottunk a Dunától, ma már oly közel állunk, hogy az idén már azon töltésünknek, melyet harmadízben állítottunk fel, felét elvitte a Duna. Sükösdön, Csanádon harmadéve csináltunk egy 80 ezer frtba kerülő töltést, az idén már ennek egy részét is a vizbe temette a Duna, Én azon meggyőződésben vagyok, hogy az állam, a mennyiben ezen területekből veszi bevételeinek legnagyobb részét, a mennyiben, mint én számítottam, a mi vidékünk jövedelmeinek 7á — Vs része az államháztartásra fordittatik: e szempontból kötelessége az államnak legalább azon arányban hozzájárulni a mi biztosításunkhoz, a melyben mi az állam kiadásaihoz járulunk. De ha ezt nem tekintjük is, közlekedési és kereskedelmi szempontból kötelessége a kormánynak a^ dunaszabályozásí létesíteni. Én egy másik határozati javaslatot bátorkodom beadni, melyben nagyobb összegről van szó, mint az előttem szóló indítványában. Ha azonban a minister ur pénteken tett ígéretéhez képest, mindazon pénzt, mely rendelkezésére álland, inkább fordítja a Tiszavidék megmentésére és biztosítására : én e határozati javaslattól nagyon szívesen elállók és hozzájárulok a Szeniczey képviselőtársam által beadott indítványhoz. Kérem indítványomat felolvastatni. Molnár Aladár jegyző (olvassa Szabely Antal indítványát). Határozati javaslat. A közlekedési ministerium költségvetésében XVII. fejezet 5 ik czím. A Dunánál e pont alatt az ordas-fajszi duuavonal szabályozására felvétetett 30,000 forint. Tekintve, hogy a minister ur jelentésében maga 137,000 forintot vél szükségesnek a partok biztosítására, melyből azonban ez évre csak 30,000 forintot kér megszavaztatni a pénz szűke miatt, miután az ily részletes befektetések alapjául nem szolgálhatnak a tervezett munkálat végrehajtására : mert a Duna szabálytalan elfajub tsa a viz sodrának irányát az egyik évről a másikra előre nem engedi meghatározni, meglehet, hogy a mi ez évben fölötte szükségesnek mutatkozik, az már a jövőben teljesen haszontalannak bizonyul be. Meglehet, hogy az ily részletes befektetés által előirányzott összeg egészben felemészti magát a nélkül, hogy a minister ur által tervezett czél megközelítve legyen, tekintve, hogy az ezen vonalon kiszakadt viz a Duna jobb és balpartján számtalan községeken kivül 30,000 holdat meghaladó területet önt el, mennek évenkinti adója, mit elengedni kell 200,000 írtnál többet tesz ; tekintve, hogy az e vonal mentében fekvő lakosok a partszaggatás következtében oly gyakran beomlott és beomlandó töltéseket, melyek ugy saját élelmük és életlik, valamint az állami 12*
