Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

70 81. országos ülés márezins 8. 1879. azért, hogy egy hektoliternyi pálinkát főzzön, magának főző üstöt szerezzen. T. ház ! Nézetem szerint a ministeri rendeletnek, mely valamely törvény életbeléptetését szabályozza, főfeladata az, hogy a törvény minden intentiójára nézve a lehetőséget megadja. A törvény megengedte a szabad pálinkafőzést egy hektoliternyi mennyiségben. Ezt a ministeri rendelet lehetetlenné tette s ezzel a törvény által adott jogot és kedvezményt az illetőktől megvonta s nézetem szerint ez által a törvényeknek már úgyis nagyban megingatott tiszteletét még jobban aláásta a nemzetben; mert egy ministeri rendeletnek a törvénynyel ellenkezni nem szabad. Miután még az a kifogás sem tétethetik itt, mert Lajthán túl is ez a szokás divatozik, hogy csakis törvényhozási úton, még pedig a lajtán túli törvényhozással egyetértve lehet itt eljárni: ennélfogva bátor vagyok a t. háznak a kérvényi bizottság indítványa ellenében egy ellenindítványt benyújtani és azt elfogadásra ajánlani. (Helyeslés balfelöl.) Horváth Gyula jegyző (olvassa az ellenindítványt). „A pénzügyminister utasittatik az 1878. évi 43241. számú pénzügyministeri körrendelet 1. §. 2-ik pontjának hatályon kivül Lelyezésével az 1878. XXIV. t. ez. 2. §-át épségben fenntartani; a mennyiben pedig a jelzett pénzügyministeri rendelet által az adómentes pálinkafőzésre jogosultak az 1878. évben jogaikat nem gyakorolhatták volna, nekik az adómentes pálinkafőzéshez az eddigi mód szerinti gyakorlatot f. é. márczius végéig pótlólag engedélyezni." Kiss Albert: T. képviselőház ! Én a magam részéről az elmondottakat ismételni nem akarom. Nagyon röviden és igen tárgyilagosan akarok ezen már unalmassá vált tárgyról szólni. Bevallom őszintén azt, hogy az ezen kérdésből eredő kár némileg kicsinynek tűnik fel. Ugy tűnt fel nekem is, mig tapasztalásból az ellenkezőről meg nem győződtem. Ugyanis, t. ház! vannak a hazának számos vidékei, hol a szőlőmívelés a népnek egyik fő jövedelmi forrását képezi, melyből eredő haszon azonban részint a borkivitel hiánya, részint a gyártott borokkal való visszaélés miatt oly alacsony fokra szállott alá, hogy ezek következtében a szőlőmívelés, ezen fontos nemzetgazdasági ág, annyira hanyatlásnak indult, hogy a nagyobb szőlőbirtokosok több vidéken míve] étlen ül hagyják szőlőjüket, és csakis a kisebb birtokok azok, a melyeknek még a kellő megmunkálás, kellő megmívelés megadatik. Én az 1878. évi XXIV. t. ez. 2-ik §-ának hatályon kivül való tétele által épen ezen kisebb szőlőbirtokosok vannak legérzékenyebben sújtva. Hogy pedig igaz, a mit mondok, legyen szabad példákra hivatkoznom. (Halljuk!) Azon vidéken, a hol én lakom, eddig szabad volt a szőlőmívelő kisebb birtokosoknak az általuk termelt szőlő cefréjéből pálinkát főzni, akár volt üstjök, akár nem. Most, ha nincs üstjök, ehhez joguk nincsen. Az eredmény mi? Eddig egy zsajtár törkölynek ára volt 1 frt. Most, miután a nép nem viheti oda a maga termesztményét, hogy kifőzze, a hol üst van, kénytelen azt eladni. Megveszik azt rendesen a regálé haszonbérlők 20—30 krért és kifőzetik. Fizetnek az államnak 5 legfeljebb 10 krt. Most már a kár, mely aszőlőmívelőket sújtja, azon haszonnal, melyet az állam nyer, párhuzamban, arányban épen nincs, mert mig azért, hogy az állam 10 kr. hasznot élvez, a kisebb termelők vesztesége 70—80 kr., addig a valódi haszon nem a kincstáré, hanem a kár igenis a magyar népé. Ezért, t. ház, ha már a szőlőmívelési ágból csak kevés haszon maradt meg és ezen kevés haszon is ily módon vagy kisebbittetik, vagy elvétetik, ennek természetes következménye az, hogy a szőlőmívelés, ezen nemzetgazdaságilag fontos ág még inkább hanyatlani fog. De h* az államkincstárnak az e módon bevehető haszonra mulhatlanul szüksége van, mint tudom, hogy van: nézetem szerint az államkincstárnak is lehetne magát ezért sokkal czélszerübben és igazságosabban kárpótolni. Nevezetesen a szőlőgazdászatnak legnagyobb kárt tett a mesterséges utón való borgyártás. Erre kellene ezen terhet nehezíteni és ez által a kisebb szőlőtermelőket ezen rájuk nézve valóságos káros intézkedésektől megmenteni. Ennek folytán, t. ház, én részint azért, hogy az 1878." XXIV. t, ez. 2ik §-a hatályban megmaradjon ; részint azért, hogy aránylag kis haszonért egyes kisebb szőlőtermelők aránytalan nagy károsodást ne szenvedjenek; részint azért, hogy ezen úgyis hanyatlásnak indult nemzetgazdasági ág a végpusztulástól megmentessék: pártolom Sárközy Aurél t. képviselőtársam indítványát. (Helyeslés a szélső balon. Fölkiáltások? Folytassuk máskor.) Elnök : T. ház! Szólásra még több képviselő van feljegyezve. Nem tudóin, méltóztatnak-e helyeselni, hogy a tanácskozás, mint az már más alkalomkor is történt, midőn az idő későre járt, megszakittassék és a kérvények folytatólagos tárgyalása az arra kitűzött időre halasztassék; (Helyeslés) tekintettel arra is, hogy még egy interpellatio is lesz a mai ülés határozataként előterjesztendő Wahrmann Mór képviselő ur által. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En igen röviden — mert nem akarnám ezzel is az időt tölteni — csak azt kérem, hogy a többi kérvények tárgyalása halasztatnék el a szokásos időre, a jelenleg félben levő ügynek tárgyalása