Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

81. országos ülés márczins 8. 1879. 69 ministeri rendeletet egyszerűen vonja vissza. Igénytelen nézetem szerint ezen ellenindítvány nem fogadható el azért, mert a t. ház ily utasítás adásával belenyúlna az administratio körébe, {ügy van! a jobboldalon) a mely kör a t. házat az én tudomásom és meggyőződésem szerint nem illeti meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Én részemről épen ennélfogva nem járulhatok azou ellenindítványhoz, melyet Ugron Ákos t. képviselő ur benyújtott. (Helyeslés a jobboldalon.) Még csak egyetlenegy megjegyzést kívánok tenni Ugron Ákos t. képviselő urnak azon kifejezésére, (Halljuk!) mely által engem mintegy arról látszott vádolni, hogy nekem csak azért volt szándékomban indítványomat megtenni, hogy ha ennek semmi positiv, practicus eredménye nem is lesz, otthon megtudják, hogy én e kérdésben felszólaltam. Ez, t. ház, egy egészen új módja a közös czélra való törekvésnek. (Elénk tetszés és derültség a jobboldalon.) En részemről nem felelek úgy Ugron Ákos képviselő urnak, a mint megérdemelné, t. i. gyanúsítással; sőt kifejezést adok azon nézetemnek, hogy én teljesen meg vagyok győződve arról, hogy ő minden lehetőt el fog követni arra nézve, nehogy mai beszéde eljusson választókerületébe. (Elénk tetszés és derültség a jobboldalon.J Elfogadom a kérvényi bizottság véleményét. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ugron Ákos: T. ház! Személyes kérdésben kívánok szólni. (Felkiáltások jobbfelöl: Nincs személyes kérdés!) Azt a következtetést, mely beszédemben különösen Tibád képviselő úrra vonatkozólag volt, azt én saját szavaira alapítottam. 0 ugyanis azt mondta nekem magánúton, (Nagy derültség balfelöl) hogy a pénzügyminister semmiféle halasztási indítványba nem fog belenyugodni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, fel fog olvastatni a kérvényi bizottság javaslata. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottság javaslatát). Elnök: Fel fog olvastatni az Ugron Ákos képviselő ur által beadott módosítvány. Horváth Gyula jegyző (olvassa a módosítvány t). Elnök: A kérdés az, méltóztatik-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni? Ha ez elfogadtatik, akkor Ugron Ákos képviselő ur módosítása elesik. Méltóztassanak azok, kik e kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, feláliani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, s igy a módosítás elesett. Elekes György előadó (olvassa a 10. sorjegyzék 14. folyó számát). Kis-Kőrös város a szeszadóról szóló tör- | vénynyel engedélyezett pálinkafőzés iránt, a pénz- [ ügyminister által 43241/878. sz. alatt kiadott körrendelet 1. §-ának 2-dik pontját hatályon kivül helyeztetni kéri. A kérvényi bizottság a kérvényt tanulmányozás végett a pónzügyministernek kiadatni véleményezi. Sárközy Aurél: Az imént épen a Székelyföld részéről több kérvény tárgy altatott itt e házban és a Székelyföld érdekében tett ellenindítvány a ház többsége által 'nem fogadtatott el, nem pedig különösen azért, — a mint hallottam e házban többek részéről, — hogy kiváltságokat egyik nemzetiségnek sem akarnak a házban adni. A jelen kérvény azonban egészen más természetű. Ugyané tárgyban volt szerencsém nekem még múlt évi november 30-án az akkori igen t. pénzügyministerkez interpellatiót intézni. Jóllehet azóta a házszabályok értelmében már a jelenlegi pénzügyminister urnak is meg kellett volna adni a választ azon interpellatióra, mindez ideig nem voltam szerenesés ezt megnyerni. Ennélfogva kötelességemnek tartom most e kérvény tárgyalása alkalmával, a mely ugyanoly természetű, a milyen volt az én interpellatióm, szót emelni. T. ház! Jóllehet a kérdés a minister urak által oly kicsinyes dolognak tekintetik, hogy azt még válaszra sem tartják érdemesnek; én megvallom, sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítok annak. Mert a pénzügyministeri rendelet 1. §. 2. pontja által, a mely ezen kérvényben nehezményeltetik, az ország millióinak törvényadta jogai sértettek meg, s különösen azon néposztály, földmívesosztálynak jogai, a mely a haza lakosságának nagy részét képezi. Ugyanis az 1878: XXIV. t.-cz. 2. §-a világosan kimondja, hogy mindenkinek, ki pálinkával, szeszes italokkal sem kicsinyben, sem nagyban nem kereskedik, megengedtetik öntermesztett anyagokból, saját és vele egy háztartásban élő családja és cselédei számára egy hektoliter mennyiségben 50 fokot meg nem haladó erejű pálinkát főzni. Ennek ellenében a jelzett pénzügyministeri rendelet első §-ának 2-ik pontja kimondja azt, hogy a szabad pálinkafőzés engedélyét mindenki csak saját földterületén és saját helyiségében gyakorolhatja. Az egyik gyakorlat az volt, hogy az illetők a megelőző évben bejelentették termesztméiiyeiket s arra nézve a szabad pálinkafőzési engedélyt az illető pénzügyigazgatóságoktól kinyerték. A Dunán túl egy-egy községben 3—4 pálinkafőző üst van, melyben azután a község lakosai pálinkájokat legnagyobbrészt kifőzik. A pénzügyminister rendelete ezen intézkedés által tökéletesen lehetetlenné tétetik az 1878: XXIV. t. ez. 2. §-ának intézkedése, mert azt józan észszel gondolni sem lehet, hogy valaki