Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-81

81. országos ülés márezíns 8. 1879. 63 volt pénzügy mi nister rendeletét alapítja, szóról | szóra azt mondja, hogy ezen naptól — t. i. a j törvény jogerőre való emelkedésének napjától — I az 1868. XVI. t.-cz., az erre vonatkozó szabályok és rendeletek, a mennyiben ezen törvénybe ütköznek, hatályon kivül helyeztetnek. Az én nézetem szerint ezen 1878. XXIV. t.-cz. j 112. §-a a székely községek ezen jogosítványát | meg nem szünteti. Szándékosan mondom, hogy j meg nem szünteti, mert általános jogi elv az, j hogy ha a törvény valakit, vagy pedig többeket j bizonyos kiváltságokkal világosan, határozottan j felruház, azt csak azzal ellenkező, ezt világosan j és határozottan kifejező újabb törvény szünteti I meg. {ügy van balfelöl.) T. ház! Ezek után, nézetem szerint, a pénz- j ügyministeriumnak 43,226. sz. a. kibocsátott | rendelete törvényellenes; törvényellenes azért, j mert nem alapszik törvényen, nem alapszik törvény magyarázatán. De még ha a törvény magyarázatán alapulna is, nézetem szerint e törvénymagyarázat akkor sem illeti a ministert, hanem a törvényhozást. Törvénytelen továbbá az említett rendelet végrehajtási intézkedése, hogy mindenki csak saját üstjében főzhet pálinkát adómentesen, ho'ott a törvényben szó sincs arról, j hogy az üst az illetőnek tulajdona legyen, j Törvénytelen továbbá az 1878. évi 50,598. sz. a. rendelet azon intézkedése is, hogy míg az előtt deczember l-ig kellett az adómentesség tekintetéből a szeszfőzést bejelenteni, e rendelet szerint augusztus l-ig kell megtörténni, a mi egyenesen illusoriussá teszi a törvényben biztosított kedvezményt, mert nincs senki, a ki tudná előre, hogy fog-e azon évben saját anyagából pálinkát főzhetni, mivel a termények nagy része — mint alma, körte, som és szilva — augusztus 1-én még nincsen megérve, termés nem látható. Valóban egészen más a törvény j és más az, a mint gyakorlatban foganatosittatik. | Az 1878. XXIV. t.-cz. illetőleg szeszadótörvényjavaslat tárgyalása alkalmával sem a javaslatban, sem az indokolásban nem említtetett meg a kormány azon szándéka, hogy a székelyföld lakóit kis üsttel való pálinkafőzéstől meg fogja fosztani. Ha a Székelyföld akkori képviselői tudták vagy sejtették volna a kormány ezen intentióját, megvallom, egészen őszintén magam is, és azt hiszem, hogy a Székelyföld összes képviselői a törvényjavaslat ellen szavaztak volna s azt hiszem, hogy akkor, a mikor a kormánynak a közgazdasági kiegyezésben oly csekély többsége volt, 15—20 székely képviselő szavazata döntő lett volna ezen törvényre nézve. T. ház! Azon alkalommal, midőn Tibád J Antal képviselő ur indítványt terjesztett be és I azt indokolta, már akkor óhajtottam volna vé- ' leményemet röviden elmondani, a ház szabályai azonban ebben megakadályoztak. Az általa elmondottakban teljesen osztozom, csak abban az egyben nem értek vele egyet, hogy gr. Szapáry Gyula pénzügyminister urnak elhalasztási indítványába belenyugodott, melynél fogva egy tanácskozmány fog egybe hivatni a pénzügy- és a kereskedelmi ministerium szakértőiből, úgyszintén az illető indítványozó egy j>ár képviselőiből és azok véleményét meg fogja hallgatni az iránt, hogy a törvény korlátai közt miféle intézkedés lehető. Nem értek pedig vele egyet azért, mert vagy igaz, a mit mondott, hogy az 1878. XXIV. t.-cz. az 1868-iki törvényczikknek 12. §. intézkedéseit meg nem szünteti, és az a Székelyföld lakóinak közgazdasági létét támadja meg és akkor a halasztási indítványt el nem lehetett volna fogadnia ; vagy csak azért beszélt, hogy a választó kerületében olvassák, hogy e kérdésben felszólalt, mert ugyanazt érte el indítványával, a mit elért volna akkor is, ha egy szót sem szól. Ezen véleményét tökéletesen bizonyítja az eddigi eredmény is, mivel az indítványa indokolása óta, vagy is 1879. január 29-én tartott ülés óta, eddig tudomásom szerint semmi sem tétetett. T. ház! Szapáry Gyula gr.pénzügyminister urnak azon indítványát, hogy ezen ügyben enquéte fog összehivatni és annak véleményét meg fogja hallgatni, mi benne a teendő, megvallom egész őszintén, nagyon különösnek találtam, mert ha ily egészen tiszta, világos ügyben enquétet fog összehívni, és azok véleményét kell meghallgatni, nem tudom, hogy majd mikor a közgazdasági és pénzügyi bajok orvoslásáról lesz szó, miféle enquétet fog összehívni és mily intézkedéseket fog azon bajok orvoslására tenni. T. ház! A székelység önkényt, szabadon és önzetlenül lemondott, ha a haza azt kívánta privilégiumairól, jogairól s kiváltságairól s nem kötött ki magának semmit; de midőn arról van szó, hogy megéljenek, hogy egy egész vidék közgazdaságilag tönkre ne menjen: akkor azon képviselőknek, Székelyföldet képviselik, kötelességök a kormánynak megmondani, hogy a székelység mit kíván. Az Olaszországgal kötött vámszerződés a közép- és nagy birtokosságnak közgazdasági állapotát megbénította 5 a kis üsttel való pálinkafőzhetés jogának elvonása a kisbirtokosokat a Székelyföldön megsemmisíti. A székelység évszázadokon át volt Magyarországnak védbástyája, és ha a székelység annak délkeleti részén nem lakott volna, Erdély már rég nem tartoznék Magyarországhoz ; ha nem akarják önök azt, hogy ezen nép anyagilag, közgazdaságilag megsemmisüljön; ha nem akarják önök azt, a mi a kérvényben is ki van fejezve, hogy ezen nép mindinkább nagyobb számmal vándoroljon ki Oláhországba,