Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-81
6481. országos ülés márczíus 8. 1S7SÍ. akkor méltóztassanak ezen dolgot megfontolni és az erre vonatkozó intézkedéseket mielőbb megtenni. Ezek után van szerencsém a kérvényi bizottság véleményével szemben egy módosítványt benyújtani, kérvén a t. házat, hogy tekintve az ügy fontosságát, módosítványom értelmében méltóztassék intézkedni. Módosítványomat fel fogom olvasni. (Olvassa.) „Tekintve, hogy az 1878: XXIV. t.-ez. az 1868: XVI. t.-cz. 25. §-ának 2-ik bekezdésében foglalt azon intézkedéseket, miszerint a Székelyföldön eddig egy alsó ausztriai akónál nem nagyobb üstön, két forintnak lefizetése mellett szeszt főzhetett, meg nem szüntette; tekintve, hogy a pénzügyministernek a fenálló törvény intézkedéseit és ez által a Székely- | föld lakosságának a kisüsttel való pálinka- j főzésnek jogát önhatalrnilag meg nem szüntetheti ; tekintve végre, hogy a pénzügyminister 43,226 frt alatti rendeletének fenntartása mindennap kiszámíthatatlan kárt okoz: Utasítsa a ház a pénzügyminister urat, hogy 43,226. szára alatt kiadott rendeletét azonnal vonja vissza." Elnök: A módosítvány még egyszer fel fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa). Orbán Balázs: T. ház! Az Ugron Ákos képviselőtársam által benyújtott indítványt én készségesen magamévá teszem, s azt kész vagyok szavazatommal támogatni, gyenge szavaimmal védelmezni. Ügy vélekednek talán sokan, hogy ez speciális helyi érdekeket karol fel, hogy az kedvezményeket akar egyes terület lakóinak számára kieszközölni; pedig higyjék el t. képviselő urak, hogy ha valaha volt kérdés, a mely általános érdekű volt: úgy ez bizonynyal ilyen; mert a hasa keleti határszélén őrt álló székelységnek életképes állapotban való megtartása, a kivándorlás általi fogyásának meggátlása: ma inkább, mint valaha, egyetemleges érclekét képezi a magyar hazának; mert a vihar tompa moraja vésztjóslólag zúg; oly idők előestéjén állunk, t. ház, a midőn a határt ezredéven át védett székelynek erős karjára és hősiességére e haza biztonsága szempontjából nagyon is szükségünk lesz. A hódítás útját felszífá keletről a bosnyák politika; vigyázzunk, hogy az őrök lőpora szárazon tartassák. De fontos ez indítvány nemzeígazdászati és állarogazdászati szempontból is, mert az adózók adóképességének és jólétének emelése és fokozása : az állam jövedelmeinek biztosításával és fokozásával azonos, az államgazdászat fejlődésének egyedüli emeltyűjét a nemzetgazdászaí virágzása képezvén. Ebből önkényt következik, hogy a honpolgárok elszegényedése és kimerültsége természetszerűleg az államgazdászat tönkrejutását vonja maga után. T. ház! Alkotmányos életünk új berendezésekor szem előtt is tartotta a törvényhozás bölcsesége e nagy nemzetgazdászaí irányelvét; az akkori törvényhozók átlátták, hogy az őrtálló székelység fenntartása hazai érdek; átlátták, hogy ama túlnépes kopár vidéken, hol minden mívelhető négyszög-mértföldre 7 — 8000 lakos esik, hol egy családra átlagosan alig jut pár hold föld: gondoskodni kell oly mellékkereset források nyitásáról, melyek lehetővé tegyék ama népecske megélhetését, melyek azt az állam iránti tartozásainak teljesítésére képesítsék. Ez volt oka annak, hogy a marhafeuyésztés, mint hivatásszerű mellékkereset mód elősegítése czéijából, 1868-ban a törvényhozás a kisüsttel való pálinkafőzést 2 frt díjfizetés melleit a székelyföld lakóinak engedélyezte. Az ok, a mely ama kivételes intézkedést szükségessé tette, ma még inkább előtérbe nyomul, mint akkor, mert a vasutaknak más irányban vezetése és a romániai szerződés az ottan termelt gabna értékesítését ma már csaknem lehetleníti; minek következtében a pauperismus a székelyföldön oly mérveket öltött, hogy a föld értéke negyedrészre sülyedí alá, a marha-állomány felényire olvadt le. Ha már most a kis üsttel való főzéstől, a marhatenyésztés e fő feltételétői is megfosztjuk ama szegény népet: akkor nagyon is rövid időn be fog következni a tömeges kivándorlás elkerülhetlen kényszer helyzete és azon sajnos állapot, hogy az itthonmaradók is állam iránti kötelmeik teljesítésére képtelenekké vállnak, mert a tökélyesített adóprés sem fog sajtolhatni ott, a hol nincs mit; ott, hol a koldusok százezrei lépnek a jólétben élt nép helyére. De nemcsak a székely nép életképessé tétele, hanem az állam financziális érdeke is megkívánja a kedvezményes állapotnak jövőre való fenntartását, mert megvonása által az állam igen tekintélyes jövedelmi forrástól esik el. Nem tudnám számokban meghatározni, mert a költségvetésben nem találom részletezve, a kisüstök díjából befolyó jövedelmet, de miután a székelyföld ötödrészét tevő Udvarhelyinegyében 5000 üst volt használatban, a kisüstök díjából befolyó állami jövedelemnek az 50.000 frtot meg kellé közelítenie. E jövedelem-forrástól az állam elesnék, elesnék a nélkül, hogy azt más módon, például a szeszgyárok révén, helyrepótolhatná, miután a székelyföldön alig van ez idő szerint egy pár működésben levő szeszgyár, a többi a terhelő feltételek miatt már rég beszüntetvén működését. Sőt van egy másik fontos nemzetgazdászati szempont, a melyet itt figyelmen kivit! hagynunk
