Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-93

376 93. országos ülés márczius 22.1879. elvárom, hogy törekvése az legyen, hogy a honvédelmi institutiót a tökély azon fokára emelje, hogy bemutatván, miszerint csekélyebb költségen lehet jó katonát ugy kiállítani, mint a sokkal több költséggel fenntartott közös hadseregben. Épen ezért igen sajná3om, hogy a honvédelmi minister ur ugy nyilatkozott, hogy a magyar hadsereg terére a t. képviselő ur törekvéseit követni nem fogja. A t. minister ur azt vetette szemünkre, hogy nem várta a támadást épen ezen oldalról, különösen a germanisatió tekintetében; és Thaly Kálmán t. képviselőtársamnak jóakaratát vonta kétségbe. Legyen meggyőződve, hogy mi azért őrködünk oly féltékenységgel a honvédség felett, mert mi azt a nemzetre becsesnek, drágának tartjuk; drágának nem azért, mert sokba kerül, hanem azért, mert sokat várunk tőle a jövőben. És a jó birálat sohasem árt egy institu­tiónak, sőt annak fejlődésót előre segíti. A hon­védségnél mutatkozott hibák és hiányok egyedül annak köszönhetők, hogy bizonyos körökben támadott áramlatát a honvédségi intézménynek átalakításában kellő támogatása, eléggé erélyes ápolása nem tapasztaltatván, nem ellensúlyozta­tott. Már évek óta a honvédelmi költségvetés majdnem birálat nélkül fogadtatott el. T. ház! Én a honvédelmi intézmény fejlő­dését két időszakra osztom: megalkotásától 1873-ig, és a másik 1873-tól az újabb időig. Megalkotásától 1873-ig terjedt idő alatt elisme­rem, jó irányban haladtak, t. i. a Ludoviea-aka­démia felállíttatott, melyben az akkor kiképzett egyének a tiszti előléptetésben soronkívüliséget nyertek, tehát mintegy vezérkari kiképzés ter­mészetével biró kiképzést nyertek. Tel állíttattak a szórlövegek, a melyek ugy mutattattak be, hogy ezek fogják képezni azon gyakorlati esz­közt, melyen majd a honvédségnek adandó tüzér­ség fog kiképeztetni. Továbbá a honvédség zászlóaljakba, dandárokra soroztatott önálló szám­mal, s ezek jogot adtak hinni, hogy a hadi szol­gálat alkalmával hadtestekre osztva a honvédség, önálló működése által fenntartani fogja a magyar katonai dicsőséget, s ezután is ugy, mint eddig, a világ előtt tiszteltté fogja tenni azt. A honvédség keretében létező és kiképzé­süket ott nyert tisztek nagyobb mértékben lép­tettettek elő, s a közös hadseregből csekélyebb számmal vétettettek át a tisztek. Akkor a soro­zásnál nagyszámú ujoncz soroztatott a honvéd­ségbe. Ma ezeknek ellenkezője áll. 1874 után, körülbelül, mióta az adlatusság a honvéd fő­parancsnokságnál felállíttatott, czélzatosan, ön­tudatosan, leplezetten, de épen azért annál veszélyesebben, a reactió iránya lépett életbe. Először a szórlövegek, mint hasztalanok, meg lettek szüntetve, a szórlövegosztályok szin­tén megszüntettettek és egész félsz erei vény ök a raktárakban nagy költségen őriztetnek. A szór­lövegek helyébe az ágyuk nem hozattak be, melyeket, azon legénység már begyakorolva lévén, kezelni birt volna, és azon legén} 7 ek, a kik Magyarországból besoroztatva, a közös hadsereg tüzér ezredeiből kikerülnek, amazokkal együtt egy jelentékeny tüzértestületet lettek volna ké­pesek megalkotni. A Ludovika-akadémiai kiképeztetés elvesz­tette azon jellegét, hogy soron kivüli előmenetelre jogot nyújtson. Ugy látszik, ez előképző iskola akar lenni, a mely előképzést azután, ha valaki folytatni akarja, annak Bécsbe kell menni a Kriegsschulba. Én elismerem, hogy nem kell abban válo­gatni, hol kapjuk a katonai kiképzést, el lehet menni a bécsi Kriegs-schulba is, mert azon hős honvédtábornokok, kik vitézségökkel fényt és tiszteletet szereztek a honvéd névnek, szintén a bécsi Kriegs-schulban nyerték kiképzésöket. De nem fogadhatom el a minister urnak azon okos­kodását, hogy Berlinbe, vagy Saint-Cyrbe nem küldheti őket, mert az ottani hadseregek máské­pen vannak organisálvu. Egy vezérkari tisztnek a hadvezetés tudományát kell megtanulnia, és a ki hadat akar vezetni, azt nem szabad a seregek különböző tagozásának zavarba hoznia, Minden eshetőségre készen kell lenni, és igy szükséges, hogy a különböző országok tanintézeteiben tiszt­jeink kiképzést nyerjenek. Ezzel szemben néme­lyek fejőket rázzák, de azok nem tudják, hogy a porosz táborkari tisztek kiképzése azon alapul, hogy őket huzamosabb időre külföldi hadseregek­hez küldik gyakorlatra. A külföldön lépten-nyo­mon találkozunk porosz, franczia, angol, sőt amerikai tisztekkel, kiket saját kormányuk azért küldött oda, hogy idegen hadseregekben szolgál­ván, saját tanulmányaikat folytassák. A sorozásoknál újabb időben a közös had­sereg úgy jár el, hogy minden katonai szolgá­latra képesített egyént saját szolgálatára foglal . le, a minek következése az, hogy néhol a hon­i védségbe újoncz épen semmi, vagy csak egy­kettő jut. A póttartalékosok intézménye felemészti mindazon egyéneket, kik a besorozáskor katonai szolgálatra képesek lennének. Mi ebben a tendentia? Az, hogy a honvéd­ségből kijővén azok, kik az első időben, t. i. 1869-től 1873-ig besoroztattak, csak azokból álljon a honvédség, kik a közös hadseregben kitöltött 10 év után lépnek oda át, és megszűn­jék a honvédség oly nagy terjedelmet és erőt mutatni fel, mint eddig, hanem legyen egyszerűen, I mint Lajthán túl, a veteránok Landwehrje. Azt mondja a t. minister ur, hogy a dan­| dárok- és hadosztályokra beosztása a honvédség-

Next

/
Oldalképek
Tartalom