Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-92
328 »2. országos ülés máresins 31.1879. kedelmi minister e téren felkarolná Francziaországnak a cognac-gyártásra irányuló eddigi tevékenységét, (Helyeslés a szélső baloldalon) mert a cognac-gyártással Francziaország borkivitelének nagy lendületet adott és bortermését értékesítette. Meg vagyok győződve, sőt tudom, mert volt alkalmam erről meggyőződni, hogy mindazok, kik e tekintetben Magyarországon kísérletet tettek, arról győződtek meg, hogy a mi boranyagunk oly anyag, a mely e tekintetben versenyezhet a külfölddel. Hogy pedig a cognak-gyártást meghonosítsuk Magyarországon, szükséges, hogy bortermelő közönségünknek megadjuk a módot arra nézve, hogy gyakorlati erőket alkalmazzon. Igen kérem tehát a minister urat, hogy a szőlőmívelési iskolákban alkalmazza a cognak-gyártáshoz szükséges eszközöket és szakerőket; és képezze ki a vinczellérképezdében tanuló ifjakat arra, hogy annak idejében mi se fizessük drága pénzen a gyártást, hanem alkalmazzuk a gazdasági viszonyokkal ismerős ifjakat a cognac-gyártásnál, nagyobb lendületet adván ez által borkivitelünknek. Igen ezélszerünek tartanám, t. ház, ha az igen t. minister ur az ő tárczájánál a borászatra egy külön osztályt alakítana és állítana fel, (Helyeslés a szélsőbalon) a mely a hegyi vidékeinknek és minden más vidékeknek a térképen való megállapítása után összes működését ellenőrizze; ha alakítana pinczeegyleteket, hogy hanyatlásnak indult borkivitelünket ez által is emelje. (Helyeslés a szélsőbalon.) Tagadhatatlan, t. ház, hogy a gazdasági terményeknek jóságát az éghajlat és a talajviszonyok határozzák meg. A mi lisztünk, húsunk és boraink versenyeznek az európai piaczokon és ha czélszerűen használjuk fel ezeket az anyagokat, méltóztassanak elhinni, hogy ez által széttépjük azt a hálót, mely vámtarifák alakjában akadályozza Magyarország kivitelét. A borra nézve még csak azt jegyzem meg, hogy a Lajthántúliak Magyarország borainak tulajdonságát felismerve, már régebben alkalmazzák azokat a borvegyítésnél; és hogy Francziaországban is tétettek kísérletek, melyeknek eredménye, hogy a magyar borok a franczia és a lajthántúli borokkal igen jól vegyíthetek. Nálunk azonban, t. ház, hiányzik az eszköz arra, hogy e tekintetben megadjuk a kellő alkalmat az illető termelőknek termeivényeik értékesítésére. En tehát indokolva látom ezen körülmények által, hogy az országos gazdasági egyesület által beadott kérvény folytán, melyet a legtekintélyesebb gazdák szerkesztettek, az 50,000 frt 150, illetőleg L 200 ezer frtra emeltessék. (Helyeslés balfelöl) Korizmics László: T. ház! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök: Bocsánatot kérek, minő czímeu kivan a t. képviselő ur szólni? (Zaj.) Korizmics László: Félremagyarázott szavaim értelmét kívánom helyreigazítani. (Halljuk!) T. ház! Nem igen szoktam többszöri felszólalásommal fárasztani a t. ház figyelmét, azonban ezúttal kénytelen vagyok újabban felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Ugy látszik, az előttem szólott képviselő ur vagy nem volt jelen .... (Egy hang a baloldalon: Jelen volt!) vagy nem hallotta jól szavaimat. . . . Miklós Gyula (közbeszól): Jól hallottam! Korizmics László: vagy tán roszul fejeztem ki magamat; (Derültség) de én jól fejeztem ki magamat. Én t. i. nem azt mondtam, hogy a gazdasági egyesület által kért 200,000 frtot nem akarnám megszavazni, sőt azt mondtam, hogy ez nagyon csekély összeg, tekintve a mi szükségeinket, csak egy parányi; (Felkiáltás a baloldalon: Semmi!) de mikor a gazdasági egyesület ezen kérvényét készítette, — hiszen magáin is befolytam rá — akkor még nem tudtuk, hogy majd milliókat kell az országnak áldoznia. (Egy hang a szélső balon: Boszniára! Mozgás.) Nem azt mondtam tehát, hogy sokallom a kért öszszeget. hanem azt mondtam, hogy meghajlok a pillanat szükségei előtt és azért fogadok el most kisebb összeget ma, és remélem, hogy holnap majd nagyobb összeget fogunk kapni. (Helyeslés a jobboldalon.) Id. gr. Ráday Gedeon: Személyes kérdésben kérek szót. Az előttem szólott Miklós Gyula képviselőtársam oly vádat emelt ellenünk, kik az indítványt megtettük és különösen ellenem, hogy más körülmények között megfelelnék rá, most a nyomasztó, általáuos helyzet közepette nem látom szükségesnek a feleletet: csakis azt ajánlom figyelmébe t. képviselőtársamnak és azoknak, a kik vele egy nézeten vannak, jusson eszökbe és ha valaha, ma ideje, hogy eszökbe jusson azon példabeszéd: hogy a jónak legnagyobb ellensége sokszor a jobb. (Helyeslés a jobboldalon.) Simonyi Ernő: Ha Magyarország anyagi érdekei és azok emelése vannak kérdésben, nincs tárgy, a melyre szivesebben megszavaznék nagyobb Összegeket, mint épen a gazdaság különböző ágainak emelésére és jelesen a földmívelés előmozdítására. Hanem méltóztassék megengedni, t. ház, mikor e házban pénz kiadásáról van szó, akkor én szeretném tudni, még pedig részletesen, hogy mire lesz fordítandó a pénz. Itt átalánosságban beayujtatik egy oly kérvény, mint a gazdasági egyesület kérvénye és átalánosságban mondatik benne, hogy mi a marhatenyésztést akarjuk előmozdítani, s arra kérünk 100,000 frtot, a borászatot akarjuk előmozdítani, arra kérünk 20,000 frtot, le akarjuk csapolni a
