Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-92

324 02. orszújjos filé* sti.ircxius 21. 1379. minő az ott termelt marhának piaczi értéke. És ezzel szemben Magyarország északkeleti részének e gy nagy vidéke: Mármaros, Bereg, Ung és Erdély nagy részében a hegyek köztt termelt marhának átlagos ára 30 frtra is alig tehető, s a gazda, kinek legtöbbnyire csak 1 tehene van, a borjú értékével évi személyes kereseti adóját sem képes fedezni. Hogy ilyen körülmények között az államnak fiscalis érdeke az, hogy e téren valami történjék és pedig hogy gyorsan történjék, azt hiszem, kétségbe nem vonható. E bajok orvoslására az országos gazdasági egyesületek 100,000 frtot kérnek; a pénzügyi bizottság azt mondja, hogy elég e czélra 30,000 frt ez idén, mert a kért összegnek fel­használása, miután az évből egy pár hónap már eltelt, úgy sem volna eszközölhető Ha felvesszük, hogy az 1874-ki adatok szerint az egész ország területén csak 24,619 bika volt található, ez hozzá arányítva a 4.500,000 marhaállományhoz, 100,000 bika hiányzik csak arra, hogy meglevő marhaállományunk meg­tartható legyen : azt hiszem, hogy mindenki be fogja ismerni, hogy ezzel szemben a megszava­zásra ajánlott 30,000 forint teljesen elenyésző csekélység. Pedig, t. ház! ha arra tekintünk, hogy e téi eu a kellő eszközökkel a judieiosus intézkedés által mit lehet tenni; ha tekintünk egy másik térre, t. i. a lótenyésztés terére, a melyen rövid idő alatt igen szép eredményt bírtunk elérni: úgy meg fognak győződni arról, hogy ez a befek­tetés nemcsak hogy hasznos, hanem olyan is, a mely nagyon rövid idő alatt igen dúsan vissza­téríti a befektetett költségeket az országnak. (Helyeslés.) Azonkívül kéretik továbbá 25,000 frt termé­ketlen területek termővé tétele végett szükséges eszközök előteremtése és szakértők kiképez­tetésére. Azon óriási területeken kivül, melyek Magyar­országon mint terméketlenek szerepelnek, és alig mondhatók adózás tárgyainak, mert igen csekély adóval vannak megróva, van Magyarországon mintegy 6 millió hektárnyi rét, a melynek egy­harmada, tehát mintegy 2 millió hektár — 4 millió hold jövedelmezősége csaknem semmi, pedig, t. ház, ezen terület nagy része nem azért termé­ketlen, mintha a talaj absolute rósz volna, hanem legnagyobbrészt oly helyi körülmények folytán, melyeknek elhárítása lehetséges ugyan, de a melyeknek elhárítása egyesek erőfeszítését teljesen felülmúlja, és igy az államnak fiscalis szempont­ból is kötelességei közé tartozik az ily bajokon segíteni. Bortermelésünk mennyire hanyatlott, azt mindenki tudja. Vidékek, melyek hajdan virágzó bortermeléssel és borkereskedéssel bírtak, ma úgyszólván egy harmadában parlag szőlőket mutatnak fel. Hogy e bajon segíteni, és pedig szakértelemmel segíteni szükséges, azt mindenki elismeri. Már hogy egy ily nagy téren esz­közlendő javításra, mennyire elég összesen 150,000 forint, ez csak abból is kitűnik, mennyit fordí­tunk a lótenyésztésre. Lótenyésztésünk az 1874-ik évi adatok szerint 1.900,000 darabból állott, s erre évről évre 2.300,000 frtot áldoz az ország, és pedig szerintem is nagyon helyesen. Minden darab ló, mely a m. sz. korona területén tenyészik, évente 1 frt 22 krba kerül az állam­nak. Ily összeg mi tőlünk a szarvas-marha­tenyésztésre nem is kéretik. Sőt még annak negyedrésze sem. Mit kérünk mi? csak azt, hogy a marhaállomnny emelésére minden darab marhára 2 krt^ adjon az ország, összesen 100,000 frtot. És ha tekintetbe vesszük, mennyit fordíta­nak e czélra a szomszéd államok, — nem tekintve azokra, melyeknek pénzügyi viszonyai tőlünk egészen elütök, de tekintve a szomszéd Ausz­triára, azt látjuk, hogy ott, a hol pedig a föld­mívelés nem bir oly államfenntartó fontossággal, mint nálunk, e czélra áldoznak a külön föíd­mívelési ministerium költségein kivül 513,000 forintot, mig mi csak 150,000 frt hiteltöbbletet kérünk. És én ugy tudom, hogy Ausztriában 103,000 frttal szavaztak meg többet az idén e czélra, mint tavaly. Én meg vagyok győződve, hogy a minister urnak akarata és szándéka van e bajokon segíteni, és én azt hiszem, hogy azon 150,000 forintnyi hiteltöbbletet, melyet tárczája számára megszavazni akarunk, nemcsak fel fogja az idén használhatni tudni, s hogy ha e miatt zavarbajő, ez egyáltalán nem az összeg nagysága, fanéin ellenkezőleg, annak csekélysége miatt fog megtörténni. En kérem, t. ház, a 150 ezer frtnyi hitel­többlet megszavazását, (Helyeslés) egyébiránt pedig a pénzügyi bizottságnak a jövőre vonat­kozó határozati javaslatát magam is elfogadom. Korizmics László: Mint az országos gaz­dasági egyesület kérvényének egyik beadója, kötelesnek érzem magamat e kérdésnél a t. ház figyelmét kissé igénybe venni, és kérem rövid időre terjedő szíves türelmét. Nem beszélek hosz­szasan és biztosítom a t. házat, hogy gazdasági bajaink minden egyes ágára a t. házat rávezetni ez alkalommal nem is törekszem. Gazdasági bajaink száma legio. Ezeknek orvoslása sok munka, sok idő és sok értelem által lesz csak lehetséges. Nem tekintek vissza arra, hogy azóta, mióta hazánk önrendelkezési jogával újra él, mennyire felelt meg e tekintetben az ország ter­mészetéből fakadó kötelezettségének. Röviden csak annyit mondok, hogy engem saját kor­i mányainknak ez iránybani eljárása ez ideig nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom