Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-92
92. országos ülés niárczius 21. 1879. 323 az országnak sok hegyes vidékeire, más külföldi fajokra is legyen tekintettel. Egyszersmind oda véli utasítandónak a bizottság a kormányt, hogy a jövő év költségvetése benyújtásával, már határozottabb formákban jelentse be azon intézkedéseket, melyeket jövőre a gazdaság különböző ágainak emelésére tervszerfíleg foganatosítani szándékozik, hogy a törvényhozás a nagyobb összeget indokoltan és megnyugvással a kormány rendelkezésére bocsáthassa. Bernáth Dezső: T. ház! Ha a kérdést úgy tekinteném, a mint azt a pénzügyi bizottság feliögni látszott, t. L, hogy egy különben hasznos beruházásra 150, avagy csak 50 ezer forintot adjunk-e, úgy tekintve az ország szigorú pénzügyi helyzetét, magam is a kisebb összeg megszavazását ajánlanám: de én, t. ház, a kérdést egészen másként látom magam elé téve; s meg vagyok győződve, hogy ha az orsz. m. gazdasági egyesület által jelzett, s a földmívelési minister ur által tárczája költségvetésének indokolásában szintén kiemelt bajokon segíteni akarunk, úgy az e czélra szükséges intézkedések kezdeményezésére a kért 150 ezer forintnyi hiteltöbblet is kevés, a pénzügyi bizottság által javaslatba hozott 50 ezer forintnyi összeg megszavazása pedig egyértelmű a leendők elodázásával. Alig vette egy-egy fontosabb tárgy és sürgősebb teendő a jelen ülésszak alatt a t. ház becses figyelmét igénybe, mint nézetem szerint a jelenleg tárgyalás alatt levő, s épen mert igy vagyok meggyőződve, akkor meg fogja nekem engedni a t. ház, hogy e téren röviden előadjam nézeteimet. (Halljuk!) Maga a földmívelési minister ur tárczája költségvetésének indokolásában utal arra, hogy Magyarországban a földmível lamfenntartó fontosságú tényező; utal arra, hogy e téren oly bajok fordulnak elő, melyeknek orvoslása messze túlhaladja az egyes állampolgárok tehetségét és iegbuzgóbb erőfeszítéseit, is a melyek folytán gazdaságaink jövedelmezése csaknem a semmire redukálódott. Kiemeli azt is, hogy virágzó mezőgazdaság nélkül sem virágzó kereskedelem, sem virágzó ipar nem létezhetik Magyarországon. Es ez valóban igy van, tagadhatatlanul igy van és talán sokáig igy is lesz. Hogy ily körülmények köztt, midőn a földművelésbe az állami existentia alapjai vannak lefektetve, a földmívelésből származó jövedelmek hanyatlása egyértelmű az állam összes erőinek hanyatlásával, és ha e téren teszünk valamit, ha e téren emelünk, emeljük úgy a köz-, mint a magánhitelt, és azt hiszem, hogy épen ezért, az államnak íiscalis érdekében is áll, hogy e téren rögtön és hathatós lépések történjenek. (Helyeslés baljtlÖl.) Mire kéretik, t. ház, ezen 200 ezer forint? Kéretik a szarvasmarha-tenyésztés emelésére 100 ezer frt, másodszor terméketlen területeink termékenynyé tételére szükséges állami intézkedések megtételére 25 ezer forint; harmadszor a borászat emelésére 25 ezer forint. Hogy mennyire sürgős bajok orvoslására kéretik ez összeg, megítélhető leend, ha megengedi a tisztelt ház, hogy a földmívelési minister ur indokolásából az idevágó részeket elolvassam. Ez mondatik az indokolásban: „ Aszályos égaljunk alatt a vizek felhasználása oly életkérdés, melynek megoldása mind sürgetőbbé válik, s ép a leggazdagabb talajjal biró vidékek létele tétetik ettől függővé; a túiuyomóságot nyert gabnatermelés háttérbe szorította az állatteuyész:ést, s ép e gabna túltermelés — megengedve más kedvezőtlen befolyásokat is — egyik oka annak, hogy újabb időben a gabna, uövénybetegségek a rozsda s az üszög, majdnem állandóan pusztító téayezőkül léptek fel, s az egyoldalú gazdaságok jövedelmezősége nemcsak kétségessé vált, de sőt igen gyakran semmire reducáltatik. Maga a minister ur utal arra is, mi módon hiszi ő e bajok orvoslását, és azt mondja: „E bajokon csakis az állattenyésztés emelése által segíthetni, mi a gazdaságokba helyesebb arányokat hozván be, úgy a föld termőerejének m-.góvása, mint a növénybetegségek korlátozása, a jövedelmezé.s biztosabbá tételére, s végeredményben az adóasap szélesbítése s biztosítására is kedvezőleg fogna befolyni. Már, t. ház, hogy ezen teendőknek, a mikre a t. minister ur utal, oly nagy területen, mint Magyarország, eszközlése megkezdethessék, e czélra 150 ezer forint Magyarország költségvetésének összes tételeihez képest csakugyan csekély. A marha-állomány Magyarországban az utóbbi időben tetemesen megcsökkent. A rendelkezésemre álló 1874. évi adatok szerint volt Magyarországon üsszesen4.503,000 darab szarvasmarha. Ez összegannyira csekély, hogy némely megyében, mint p o. Máramaros-, Nógrád-, Fehér-, Hont-, Naszódmegye és azonkívül sok más vidéken 600 egész 700 darab szarvasmarha is alig esik egy-ugy négyszögmértföidre. T. ház! Ez, tekintettel arra, hogy Magyarországon még a földiníveléshez használt igáserő nagy része is a szarvasmarhából kerül ki, a földnek megmívelésére is elégtelen; kevés arra, hogy a talaj termőképessége fenntartassák, és nem elégséges arra, hogy a nagy mennyiségű legelők kellően kihasználtassanak. (Helyeslés.) Magyarországban körülbelől 6.917,OOOhectár, vagyis körülbcdől 14 millió hold legelő van, ebből 8 millió esik a hegyi legelőre, melynek catasteri értéke, adóképessége attól függ nemcsak, hány marhát képes kitartani, de attól is, hogy 41*
