Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-80

V: 80. országot ülés máreeins 7. 1879. rázni nem szükséges, mert a t. háznak sokkal kitűnőbb jogtudósai ülnek itten, semhogy arra szükség lenne, hogy a városi erdők, mint magán tulajdon, reservált erdők nem lehetnek és nem lehettek soha. S mégis van ennek némi alapja; az pedig abban van, hogy Körmöcz városa a Rákóczy-féle szabadságharcz folytán pénzügyeiben annyira megszorult, hogy nem volt már mivel * város belügyeinek vitelét fedezni. A kincstár bányaüzeme pedig oly terjedelmű volt, hogy a magán bányaüzemet, úgyszólván, elnyomta. A kincstúrnak tehát a 18. század elején mindenesetre nyomós oka volt arra, hogy Körmöcz városának magán-erdejét jól és okszerüleg kezeltette. Erre nézve a kincstár felhasznált minden rendelkezésére álló eszközt, hogy a Körmöcz városi erdők igazgatását saját kezére kerítse. Hogy mennyire terjed ezen apai szeretet, melyet a kincstár, illetőleg a kormány Körmöcz városának magán* erdeje iránt tanúsított, erre nézve a t. ház legjobban meggyőződhetik, hogy ha a corpus jurist felüti és végig olvassa azon számtalan törvényt, melyet a törvényhozás kénytelen volt meghozni, azért, hogy a bányavárosokat a kincstár atyai gondoskodásától megmentse, vagy legalább megőrizze, E törvények — csak egy néhányat akarok felemlítni: —az 1552: XXXI. t. ez.", 1609: XXXIV. t. ez., 1613: XXX., 1618: XXVII., 1622: XXV., 1625: XLIIL, 1630: XXL, 1635: LIIL, 1638: XXXV., 1647: LXXVIII—LXXXIIL, 1655: C, 1659: CXXIX., 1715: XXXVI; végre az 1741: XL. t. ez. Mindezen törvény utóvégre azt eredményezte, hogy a városok collectiv folyamodtak az országgyűléshez, miszerint küldessék ki egy bizottság, mely a bányavárosok és a kincstár közti jogviszonyt végre valahára rendezze, és igy kiküldetett az úgynevezett gr. Erdődy-féle commissio. Ez az ügyet megvizsgálta és úgy találta, hogy valamely megállható módot tervezni kell és megállapította azt, hogy a bányavárosi erdők ne kezeltessenek a kincstár s a városok által, a melyeknek nem volt pénzük a kezelésre, hanem különös orgánum által, mely 1745-ben életbe is léptettetett. Ez orgánum 1750-ben átalakult Wald-Directoriummá, melynek feles tagja kincstári, feles tagjai pedig városi emberekből állottal-:. Ez az alap, melynek folytán e kezelési hiánylat, azóta, mióta szerencsénk van alkotmányos kormányzat alatt élhetni, a költségvetésben folyton előfordult és azon veres vonalként húzódik végig. A t. ház meg fogja engedni, ha én ez okot, hogy t. i. valaki csak azért kezeljen magánvagyont, hogy a pénzt két kézzel kidobhassa, elégségesnek nem tartom arra, hogy a jogviszony tovabb fennmaradjon. Nem tartom pedig elégségesnek azon időben, midőn amúgy is az államgazdászat minden ágánál roppant deficitekkel kell küzdeni s azt tartom, hogy oly költségvetési előirányzatban, melynek egy része, pl. szorosan az ipar és kereskedelemre alig képes 5000 frtot előirányozni s a közmívelődési czélra alig 230 ezer frtot: nem foglalhat helyet ily kezelési hiány, melynek alapján nem akarom immorálisnak mondani, de mindenesetre feimtarthatlan és pedig a jogérzet iránti tekintetből. Ezért és miután ez idő szerint a költségelőirányzatban a törlés némi nehézséggel járna, nem lehetvén a fennálló viszonyokat ex abrupto megszüntetni: az 1879-ik előirányzat tekintetében a törlés nem volna lehető, de hogy a t. ház meggyőződhessék arról, hogy az, a mit bátor voltam előadni, maga a tiszta igazság, ezennel bátor vagyok e tételhez a következő indítványt beterjeszteni: (Olvas.) „Tekintve, hogy az állami erdők kezelési eredméuyekép a 3-ik tétel „Körmöcz bánya" czímén 1879. évre 7183 írt kezelési hiány előirányoz| tátik; tekintve, hogy e czímen a kezelési hiány állandósítottnak vehető, a mennyiben az a zárszámadások tanúsága szerint 1867—1877. évi közben 107,258 frt 87 krt teszen; tekintve, hogy azon erdőkezelés, mely Körmöczbányának kezelési deficitét meghonosította, azon szerződés alapján be lett rendezve, melyet Körmöcz városa az államkincstárral az ország! gyűlés által az 1741. XL. t.-cz.-kel kiküldött j vizsgáló bizottság munkálata és eljárása folytán | 1750. évben kötött; tekintve, hogy azon viszonyok, a melyek az 1750. évi szerződés létrejöttének alapul szolgáltak, gyökeresen megváltoztak, nagyrészben többé nem léteznek; tekintve, hogy az állam érdeke általában meg nem követeli, miszerint bármely jószág állandósított kezelési deficittel államilag kezeltessék ; indítványozom: Küldessék ki egy bizottság, mely az 1647: LXXXIIL t. ez., nemkülönben az 1715: LVI. és különösen az 1741 : XL. t. ez. intentiójához képest az államkincstár és Körmöcz városa között az ottani erdők kezeltetése és kihasználása iránt fennálló jogviszonyt megvizsgálja és eljárása eredményéről a háznak jelentést tegyen." Ajánlom a t. háznak ezen indítványomat elfogadásra. Elnök: Fel fog ezen indítvány olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Gróf Szapáry Gyula pénzügymmister: T. ház! Először is bátor vagyok az előttem szólott képviselő urnak megjegyezni, hogy a takarékosság alkalmazása esak bizonyos határig nevezhető takarékosságnak, mert ha az állam érdeké-