Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-79
20 79. országuá ülés márcziu., 8. 1579. sodszor a telepítvényes földek váltságában mutatkozó bevételi szaporulattal, s harmadszor a bérhátralékokból befolyandó összeggel; s ez összeg nem oly roppant magasan van előirányozva, hogy be ne folyhasson, mert csak 5%-kal van kilátásba helyezve. Ha egyáltalában a bérhátralékokat fokonként apasztani akarjuk, ennél csekélyebb összeget bevezetni nem lehet. l)e hogy e factorok befolyással vannak az államjószágok után befolyó jövedelem emelésére, ennek igazolására szolgál az 1878-ki kezelési kimutatás eredménye, melyet, ha méltóztatnak az előbbi év eredményeivel összehasonlítani, nagy jövedelmi szaporulatot fognak látni. De áll ez akkor is, ha összehasonlítjuk az 1878-ki kezelési eredménynyel az előirányzatot, mert mig az államjószágok jövedelme fejében elöirányoztatott 4.866,678 frt, tényleg befolyt 1878-ban 5.324,000 forint. Ép ez igazolja felfogásom szerint legjobban a mostani előirányzatot, mert, a mint bátor voltam előadni, az államjószágok tiszta jövedelme volt 1878-ban 3.377,181 frt; 1879-re nem vétetik sokkal több, t. i. 3.467,228 frt irányoztatik elő, ez tehát megfelel az 1878. év tényleges eredményének. Ezek alapján arra kérem a t. házat, hogy miután a pénzügyi bizottság már ugy is leszállította a ministerium által előirányzott összeget, méltóztassék a pénzügyig bizottság által ajánlott összeget megszavazni. {Elénk helyeslés a jobbon.) Elnök: Szavazás előtt még egyszer fel fog olvastatni a beadott indítvány. Baross Gábor jegyző {olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a pénzügyi bizottság által javasolt 5 milliót elfogadni? {Elfogadjuk! Nem!) Azok, a kik ezen összeget elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja, és igy a módosítás elesik. T. ház! A mai napirendre van tűzve még a 15 tagú erdőügyi bizottságnak és a közlekedésügyi bizottságba egy tagnak megválasztása; azonkívül ministerelnök ur mint belügyminister válasza, Orbán Balázs képviselő urnak a volt székely huszár-családok ló-, táp- és öltöny-alapja, valamint szintén Csatár Zsigmond képviselő urnak a roncsoló toroklob tárgyában hozzá intézett interpellatióikra. Azt hiszem tehát, hogy ezen költségvetés tárgyalását a mai napon félbeszakíthatjuk és a tárgyalás folytatását holnapra halaszthatjuk és pedig olyformán, hogy a pénzügyministerium költségvetése tárgyalásának befejezése után, a közlekedési ministerium költségvetése fog elővétetni. {Helyeslés.) Következik tehát a szavazás. Elnök: A szavazók névlajstromát Baross Gábor jegyző fogja olvasni. Az első felhívásnál távollevőknek neveit Molnár Aladár jegyző ur fogja jegyezni. Kezdődik a szavazás. Baross Gábor jegyző {olvassa a névsort). Elnök: Az első szavazásnál távol voltak névsora fog fölolvastatni. Molnár Aladár jegyző {olvassa). Elnök: A szavazatok eredményét a jegyző urak a holnapi ülésben fogják bejelenteni. A ministerelnök ur, mint belügyminister fog válaszolni Orbán Balázs és Csatár Zsigmond képviselő urak interpelktióira. Tisza Kálmán ministerelnök, mint belügyminister: T. ház! Mielőtt bejelentett válaszomat megadnám, méltóztassanak megengedni, hogy egy törvényjavaslatot nyújthassak be indokolásával együtt, a mely kiegészítését képezi azon törvényjavaslatnak, a melyet a honvédelmi minister ur nyújtott be és a mely már a véderő bizottsághoz utasíttatott ; ugyanis törvényjavaslatot a sorkatonaság, hadi tengerészet és honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb felosztása czéljából a megyék által kivetett pótadók beszedéséről. Kérem, méltóztassék ezen törvényjavaslatnak az indokolással együtt leendő kinyomatását és szétosztását elrendelni. Elnök: Törvényjavaslat a sorkatonaság, tengerészet és honvédség beszállásolásából keletkező teher arányosabb felosztása czéljából a megyék által kivethető pótadók beszedéséről ki fog nyomatni, a ház t. tagjai között szét fog osztatni és további tárgyalása iránt a t. ház annak idején fog határozni. {H< lyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök, mint belügyminister: T. ház! Orbán Balázs képviselő ur a következő interpeílatiót intézte volt hozzám: „Tekintve, hogy a volt székely huszár-családok által összetett úgynevezett ló-, táp- és öltönyalap e családoknak kétségbevonhatlan magántulajdonát képezi, mit maga a bécsi hadügyministerium is 1865. évben elismert, és a kezelése alatt állott alapnak és tőkésített kamatainak e családok köztti kiosztását elrendelte; tekintve, hogy már a provisorium alatt ez alapok kiosztására minden előmunkálatok megtörténtek, s a felosztást csakis a közbejött alkotmányos átalakulás szakította meg; tekintve, hogy alkotmányos életünk 10 évi folyama alatt, az egymást felváltó kormányaiuk folytonos ígéreteket tettek a kiosztás foganatosítására, a nélkül, hogy azt beváltották volna : Kérdem az igen t. belügyér urat: szándékozik-e valahára ezeu ügyet az igazság és méltányosságnak megfelelőleg elintézni ? sa ló-,tápés öltöny-alapot jogos tulajdonosaiknak, a volt székely huszár-családoknak feltétlenül és késedelem nélkül kiszolgáltatni ?" Mielőtt magára a kérdésre felelnék, hogy az ügyállás teljesen megérthető legyen, igen röviden szükségesnek tartom a dolog egész folyamáról egy pár szót szólani; annyival inkább,
