Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-79

ití 19. országos ülés márczius 6. 1879, bevételek, V. fejezet 29. ezím. Dohányjövedék. Kiadás 11.557,365 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző: Bevétel. Összes bevétel 27.968,887 frt. Elnök: Elfogadíatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Lottójövedék. Kiadás: 2.462,573 forint. Elnök : Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Bevétel: 4.253,000 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Sójövedék. Kiadás: 2.273,812 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa) : Bevétel: 13.914,308 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Állami jószágigazgatóságok, számvevőségek és ügyészségek. Rendes kiadás: 268,241 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Rendes bevétel: 30,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Államjószágok. Rendes kiadás: 1.532,767 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Rendes bevétel. A pénzügyi bizottság javaslata szerint: 5.000,000 frt. A kormány előterjesztése szerint 5.488,872 forint. Frölich Gusztáv: T. ház! Az 1877-iki költségvetési vita alkalmával ugyanezen tételnél szólaltam fel, és azt mondottam, hogy oda kell törekednünk, hogy költségvetésünket reális alapokra fektessük ; s ennél íogva ne vegyünk fel abba oly tételeket, melyekről előre bebizonyítható, hogy nem fognak befolyni. Ily eljárás által csak önmagunkat ámítjuk, és én nem hiszem, hogy állami hitelünk emelésére szolgálna az, ha zárszámadásaink folyton nagyobb hiányokat mutatnak ki, mint minőket előirányzunk. Vagy talán azért vesz föl a t. pénzügyUgyminister ily fictiv összegeket, hogy jobb színben tüntesse fel hitelviszonyainkat? Mi haszna van ebből? A be nem folyó összegekből ugyan egy katonát sem fog élelmezni Boszniában. Nem akarom, hogy folytassuk ezen önámítást és akarom, hogy költségvetésünk hű képét adja a valóságnak. Kívánom, hogy egész valóságában és meztelenségében ismerjük meg pénzügyi bajainkat, hogy azok intő jelszó gyanánt álljanak előttünk, és a kormányon ülő tisztelt férfiak előtt, hogy ne kövessenek oly politikát, mely államlétünket pénzügyileg veszélyezteti. Ezen indokból leszek bátor egy módosítást benyújtani e fejezethez. Mielőtt azonban módosítványomat felolvasnám, engedje meg a t. ház, hogy azt pár szóval indokoljam. (Halljuk!) Már ezelőtt két évvel figyelmeztettem a t. házat, hogy az állami javak bevételi czímén mindig nagyobb összeget irányzunk elő, mint a mely a valóságos bevételnek megfelel. Az akkori pénzügyminister, ki szintén reális alapokra akarta fektetni költségvetését, ha nem is az általam indítványozott, de egy ahoz közel álló összeget fogadott el, midőn ezen tétel leszámítását kértem a képviselőháztól. Pedig elfogadhatta volua a pénzügyminister ur az általam indítványozott tételt is, mert a tapasztalás mellettem szól. Ugyanis az azóta közkézen forgó zárszámadások tanúsága szerint, az általam indítványozott összeg is csekély volt, mert daczára annak, hogy ezen tétel tett indítványom folytán 187,544 frttal leszállittatott, mégis kevesebb fo yt be, mint a mennyit előirt az 1878-jki költségvetési törvény. Ugyanis az 1877-iki zárszámadás szerint be kellett volna folyni kerek számokban beszélve 4.800,000 frtnak, de csak 4.400,000 frt folyt be, tehát 400,000 írttal kevesebb, mint a menynyi előiratott. S ha a közigazgatásilag előirt összegeket veszem számításom alapjául, akkor is 120,000 frt az, a mennyivel kevesebb volt a tényleges eredmény az előirányzott bevételnél. Mit tapasztalunk most, t. ház, az előttünk fekvő előirányzatban ? Most, midőn ismét egy év tapasztalataival gazdagabbak vagyunk, s most midőn az 1878-iki kezelési kimutatások birtokában is vagyunk, minthogy a költségvetést ily későn tárgyaljuk, azt tapasztaljuk, hogy a t. pénzügyminister úr e tételt ismét 622,194 frttal emeli, a mi, ha tekintetbe veszem a 77-ik évi zárszámadásokat egy 1.050,000 frtnyi emelést jelent, azaz: a t. pénzügyminister úr körülbelül egy negyeddel akar többet bevenni a kincstári haszonbérekből, mint a mennyi azokból eddig átlag befolyt, ugyanis az utolsó 6 év zárszámadása szerint egy 2.486,000 forintnyi hátramaradás mutatkozik azon összeghez képest, melyet e czímen, ezen név alatt előirányoztunk. Tehát évenként körülbelül 400,000 frttal kevesebb folyt be, és mégis majdnem 1.050,000 frtnyi emelés van előirányozva. Mivel indokolja a t. pénzügyminister ur ezen eljárását és mire alapítja vérmes reményeit? Két főbb indokot tudtam meg úgy a t. pénzügyminister úr előterjesztéséből, mint a pénzügyi bizottság jelentéséből. Egyik az, hogy a megváltott telepítvény-fóldek után az évi járandóság magasabb lett kamatokban, mint volt azelőtt maga az évi bérlet; ezen indok reám meggyőző nem lehet. Mert ha meg is változik azon czím, mely alatt az illető bérlő fizetni köteles, az által a fizetési képesség nem gyarapodik, és ha nem voltak képesek az évenkénti