Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-88

C>ej4 88. országos ülés 1 Az illető jegyzőkönyvi kivonatot van szerencsém j a t. ház asztalára letenni. Elnök: Fel fog olvastatni a jegyzőkönyv. Baross Gábor jegyző (olvassa), Elnök: A szegedi kir. törvényszék területére nézve az árvíz folytán szükséges igazságszolgáltatási rendkívüli intézkedésekről szóló törvényjavaslat mindkét ház által elfogadva lévén, legfelsőbb szentesítés végett ő felségének lesz felterjesztendő^ Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: A t. képviselő ur felszólalására néhány megjegyzést kell tennem, mert azok egy részének, a miket mondott, van gyakorlati jelentősége, s meglehet, hogy később nem volna alkalmam e tárgyra visszatérni. A képviselő ur megbírálta — a mihez joga van — jelentésemet. Én csak azt mondhatom, hogy magam is ismerem e jelentésem hibáit. Hogy igen sok érdekes adat nincs feldolgozva, ez onnan van, mert előirányzatom mellett nem adhatok arra alkalmas embernek oly állást, hogy az egész éven át ne foglalkozzék egyébbel, mint irodalmi munkával. Ha méltóztatnak nekem egy ministeri vagy osztálytanácsosi állásra fizetést megszavazni, olyanra, a kinek egyéb dolga ne legyen, mint tisztán irodalmi munkával foglalkozni: jót állok róla, hogy egészen más alakú és fokozottabb érdekű jelentést fogok a t. ház elé terjeszthetni. Méltóztatott megjegyezni, hogy nincs kellő arány az elemi iskolák és a polgári iskolák költségei köztt. Megengedem. De nekem ez ügyet a törvény szerint kell kezelnem. A törvény azt rendeli, hogy polgári iskolák állíttassanak fel; már pedig alig van község, mely saját erejéből képes lett volna ilyennek felállítására. Ennélfogva segélyeznem kellett. Egyébiránt ez alkalommal azon megjegyzést kell tennem, még pedig nemcsak a polgári iskolákra vonatkozólag, hanem általában, hogy Magyarországon minden szegénységünk mellett is, és annak daczára, hogy még elégséges számú tanerővel sem rendelkezünk a tanügyben igen sok irányban superfetatio van. Kern szólok a jogakadémiákról, hanem csak arról, hogy van sok gymnasiumunk, a gymnasiumok mellett van az állani által fenntartott húsz reáliskola, ezenkívül vannak városok és testületek által fenntartott reáliskolák. Ez intézetek tulajdonképeni feladata pedig ma jóformán kétséges és a reáliskoláknak mindenesetre nagyobbszerü reformon kell keresztül menniök. Ezen felül szakipariskolákat akarunk felállítani, s ez intézetek, ha csakugyan jó mederbe tereljük, üdvös gyakorlati eredményeket fognak szülni. Mindezeken fölül vannak polgári iskoláink, a melyek — mint helyesen méltóztatott kifejteni — a középiskoláknak szintén 17. 1879. [ egy nemét képezik. Most előttem van az a kérdés, hogy mindezeket az intézeteket miként kell egymással összhangzásba hozni. Ugy hagyni, a hogy ma vannak, nem lehetséges. Némelyiküket meg kell szüntetni, másokat át kell alakítani. A legközelebbi időben mindenesetre fontos feladata lesz a közoktatási ministermmnak ez ügygyei foglalkozni. Méltóztatott szememre vetni, hogy a felekezeti iskolákra nem fordítok elég gondot, vagyis inkább, hogy a felekezeti iskolák hatóságaival nem vagyok jó lábon. E részben tévedni méltóztatik. Én minden alkalommal kiemeltem, hogy mindenekfölött arra fektetem a súlyt, hogy az iskola jó legyen, nem pedig arra felekezeti-e, vagy községi az iskola, (letszés.) A képviselő ur által idézett rendeletem nem a népiskolákra, hanem a jogi akadémiákra vonatkozik, ha pedig van egy érdemem, ezt vindicálom magamnak a jogi akadémiák és egyáltalában a jogi tanulmányok magasabb színvonalra emelésé aél fogva. Nem tagadom, hogy azon bajok egyrésze, a melyeket a képviselő ur említett, csakugyan létezik, de én foglalkozom is orvoslásakkal, mert én ép oly nagy súlyt fektetek a népiskolákra és általában a közoktatásra, mint a képviselő ur. Kiss Albert: Szavaim megmagyarázása végett kérek pár szót. Csak annyit vagyok bátor megjegyezni az igen t, minister ur nyilatkozatára, hogy én nem azt mondottam, legalább nem azt akartam mondani, hogy a t. minister ur a felekezetekkel szemben nem jól járt el, hanem én a rendszert akartam megtámadni és azt igyekeztem bizonyítani, hogy a rendszerből kifolyólag következik ez az eljárás, és ha ez a rendszer nem változik, akkor a következés az lesz, hogy most, mikor azon helyzetben vagyunk, hogy 2000-nél több lelket számláló községben nincs iskolánk, hazánk szélső részeiben szétszórva levő különböző felekezetű 3—400 lelket számláló községben levő iskoláink — ha ezt a rendszert tartogatjuk, —• el fognak pusztulni. Halász Bálint: T. ház! Nem akartam volna kiterjeszkedni azon nagyfontosságú kérdésekre, melyek ezen vita folyamában szóba jöttek, de egy más tárgyra való megjegyzés végett írattam fel magamat. Most azonban kénytelen vagyok egy pár szót azokról is szólani. Teljesen jogosultnak tartom Irányi t. képviselőtársam határozati javaslatát, jogosultnak tartom azért, mert azt hiszem, hogy az állam, midőn polgáraira az állami czélok elérése tekintetében nem szükséges terheket ró, akár egyéni szabadság korlátozása, akár anyagi tekintetben, akkor egyúttal mindig a maga létalapját is gyengíti. De ezen általános tekinteten tál külö88. országos ülés