Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.
Ülésnapok - 1878-88
88. »r»zágos ülés márczims 17. 1879. 225 nősen a mi a polgári házasságra vonatkozik, az , indítvány ezen részét még a speciális magyar nemzeti fajpolitika érdekében is pártolandónak tartom, azért, mert azt hiszem, hogy a magyar faj — különben nézetem szerint igen erős — assimiláló képességet csak ezen utón lesz képes kifejteni. A mi illeti Helfy t. képviselőtársam határozati javaslatit (Közbekiáltások! Visszavonta! Ellenmondás) — ha vissza nem vonta pártolom, ha visszavonta, pártolom azt, a mely legközelebb áll azon tendentiához, melyet ő czéloz. Pártolom határozati javaslatát és azt hiszem, hogy talán nem is kell indokolnom, hogy miért. Én azt hiszem, hogy midőn közhivatalban levő egyén közjavakat kezel, ott a nyilvános és számadás mellett való kezelést nem kívánni, alkotmányossági szempontból lehetetlen. En azt hiszem, hogy a ki ezt elnézi, midőn arra nem kénytelen, annak, ha nem mindjárt, de időjártával mindenesetre a közönség előtt bizalmát, hitelét el kell veszítenie. Én pedig nem kívánom, hogy az történjék, akár a kormánynyal, akár a képviselőházzal, akár csekély személyemmel. Én tehát kívánom, hogy a közjavak kezelése nyilvános számadás mellett történjék. (Helyeslés balfelöl.) Az én felszólalásomnak sajátképeni indoka szintén a közoktatásügyi ministerium által gyakorolt kezelés, illetőleg gazdálkodásra vonatkozik; a mennyiben meg kell említenem azon régóta általában ismert és nem egyszer hangsúlyoztatott itt a házban ugy, mint a ház bizottságaiban és a sajtó terén is megrovatott azon helytelen gazdálkodási rendszert, a mely a közoktatásügyi ministerium vezetése alatt álló csaknem minden egyes anyagi kérdésnél követtetett és követtetik ma is. Én nem akarok erről hosszasan szólani; nem keresem azt sem, vájjon ezen eljárásnak valódi indoka az igen t. minister ur egyéniségében, vagy talán más körülményekben keresendő. Én csak azt kívánom megjegyezni, hogy e tekintetben a gazdálkodás nem igen változik, vagy legalább jobbra nem igen fordul, hogy az igen t. közoktatásügyi minister urnak ezen alkalomból történt ismételt megtámadtatása daczára, legújabban is a közoktatásügyi ministerium kezelése alatt álló birtokok haszonbér czímén — ele tekintve annak feltételeit nagyrészt ajándékban, — kéz alatt adatnak ki ma is. Én mondom, nem kívánok hosszasan ily általam nem örömest, hanem kötelességszerüleg érintett kérdéseknél időzni, azért igen röviden — bármi legyen is indoka ezen eljárásnak —• azt vagyok bátor kérdezni a t. minister úrtól: mikor látja elérkezettnek az időt, bog}' ez eljárás többé ne követtessék s a körülmények clhárittassanak, melyek az ily eljárást lehetővé teszik s azt hiszem, hogy ha Helfy Ignácz képviselő ur határoKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. IV. KÖTET. zati javaslata elfogadtatik, az már azon okból is czélirányos lesz, hogy nem lesz kénytelen a t. minister ur, lehet sokszor több vagy kevesebb alappal, sokszor alaptalanul is itt a házban olyanokat hallani, mily eket sem kellőleg megczáfolni, sem kellőleg indokolni nem lehet, mert a t. ministerium által e tekintetben követett eljárás a ház előtt ismeretlen. (Helyeslés balfeläl) Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Miután azt említette a t. képviselő ur, hogy bizonyos eljárás divatozik, fogom kérni, méltóztassék azt akár a házban előhozni, akár levél által velem hivatalosan közölni, hogy azokat megvizsgáltassam s a t. házat felvilágosíthassam. (Helyeslés a jobboldalon.) Csertán Károly: T. ház! A kapornoki egyházi uradalom az ötvenes években a jezsuitáknak adatott. Az uradalom igazgatója és a gazdaság vezetéséhez szükséges személyzet, Karlsburgból küldetvén; mint nem magyarok, a magyar érdekek iránt érzékkel nem is bírnak. Én igen kérem a minister urat, legyen szíves azon számos kérvényt, melyeket a megye közönsége ezen ügyekben benyújtott, ügyelembe venni, és megszüntetni ezen törvényellenes állapotokat. Azt hiszem, az ügynek, melyet a ház tudomására akarok hozni és a minister ur figyelmébe ajánlani, csak használok, ha egyszerűen mint tényt mondom el. Muraköz, Zalamegye kiegészítő részét képezi; mint ilyen közigazgatásilag a megye felügyelete alatt áll; egyházi vezetését a zágrábi érsekségtől nyeri; innen van az, hogy a lelkész az egyházi főnök köriratának engedve, ha nem is nemzetellenes, de minden esetre törvénytelen cselekményeket követnek el. Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Nem volt szerencsém egészen megérteni a t. képviselő urat, miután azonban az apátságok eltörlése kérdésbe jött •—- én nem szoktam dicsekedni, de e tekintetben igenis fogok dicsekedni — volt több apátság Magyarországon, mely Ausztriával össze volt kötve s ezek elkülönítését senki sem tudta keresztül vinni; én azonban a zalavárit és szt.-gróti-t elkülönítettem. (Helyeslés jobbfelöl. Nyugtalanság balfelöl.) Thaly Kálmán: T. ház ! Csak egy speciális kérdésben akarok röviden felszólalni, oly kérdésben, mely tulaj donképen nem foglaltatik benne a kultusministerium budgeíjében, azonban mint tanügy mégis szorosan oda tartozik. Saját magyar fajunk, véreink kérdése ez. A magyar nemzet régen szenved azon eredendő ősi bűnben, hogy elszigetelt véreit elenyészni, az idegen nemzetek által absorbeáltatni engedi. Sok számos példa volna erre. Elég legyen azonban csak arra utalnom, hogy midőn Ráday Pál 1709-ben XII. Károly 39
