Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-79

79. országos ülés márczins 6. 1879. 17 árván és legtöbb esetben nehéz anyagi körülmények közt maradt család romlására az első lökést megadja, midőn az amúgy is túlságos magasra szabott illetékkel ennek fokozatos kamataival és tűrhetlen végrehajtási költségeivel sújtja a családot, (Ugy van! balfeWl) mely eljárását még súlyosbítja az által, hogy illetékek követelésével nemcsak hagyaték-aktivái, hanem annak passivái is megróvatnak. A sok eset közül illustratióul csak egyet vagyok bátor a t. háznak és a pénzügyminister urnak felemlíteni. {Halljuk!) Egy 32,000 forint értékű hagyaték 14,000 frtnyi bekebelezett adóssággal volt terhelve. Az örökösök köztt voltak 10%, és voltak 5%-os illeték alá esők. Az illeték kiszabatott 1738 frtban s nyomban be is kebeleztetett. Hogy a hagyatéknak 14,000 írt bekebelezett teher folytáni hitelképtelensége mellett, az állam által végrehajtás utján követelt 1738 forintos illeték miatt az örökösök romlása elő van készítve, bővebben fejtegetni szükségtelen, mert tisztességes hitelt nem kaphat, vagy uzsorások kezébe jőnek, vagy maga az állam által adatik el a hagyaték. Ez a legigazságtalanabb eljárás, ha számba veszszük azt, hogy az állam ezen már bekebelezve lévő követelések után osztalékát már a kölcsön megkötésekor kivette a bekebelezési bélyegekben, illetékben s kiveszi évenkint a tetemes kamatadóban, mely osztalékot nem a hitelező, hanem az adós fizeti, szintén szükségtelen fejtegetni. Ily körülmények köztt csaknem el lehet mondani, hogy egy rókáról nem két, hanem három bőr vétetik, (igaz! Ugy van! balfélöl.) Midőn ezen momentumot felemlítettem, még két körülményre kívánok kiterjeszkedni. (Halljuk ! Halljuk!) Nem tartom helyesnek, hogy az 1873-ki törvényhozás az illetékszabályok azon rendelkezését, mely szerint a rövidebb időközi birtokátruházások kisebb fokú illetékekkel százalékoltattak, megszüntette. Ez által meg lett nehezítve az ingatlanoknak adásvételi forgalma, csökkentve lett maguknak az ingatlanoknak értéke, mely következményeiben ismét csak a földbirtokos földmívelő népre és leginkább a középosztályra súlyosodik. Helytelenítenem kell úgy az illetékek, mint általán a többi adótételeknél is a fokozatos kamatok vételét s a valóságban túlságosra csigázott végrehajtási költségek szedését; a nép elszegényedésére ez is jelentékenyen kihat. Nincs szándékom coneret indítványt benyújtani; a t. ház a pénzügyi bizottság jelentése folytán úgyis utasítani méltóztatik a t. pénzügyminister urat az illetékszabási és behajtás-szabályoknak gyökeres reformálására. Úgy vagyok azonban meggyőződve, hogy ezen reformoknak nemcsak az alakszerűségre, hanem a lényegre is KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. IV. KÖTET. ki kell terjeszkedni, különben bajaink csak félig lehetnek orvosolva. És épen e czélbói rövid felszólalásommal a t. ház és a t. pénzügyminister ur figyelmét egyszerűen felhívni kívántam az elmondottakra. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Mikor általánosságban nyilatkoztam az iránt, hogy a kérdésre különös súlyt fektetek és nyilatkoztam arra nézve is, hogy itt gyökeres reformot tartok szükségesnek: azt hiszem, hogy ezzel azon kívánságnak is eleget tettem, a melynek a t. képviselő ur adott kifejezést. De épen azért, mert e tekintetben általános előterjesztést kivánok tenni, ne méltóztassanak kívánni, hogy minden egyes kérdésre külön nyilatkozzam. A t. képviselő ur által felhozottakkal szemben azonban kinyilatkoztatom már most is, hogy az általam czélbavett intézkedések nemcsak az alakra és az eljárási módozatra, hanem magára a dolog lényegére fognak vonatkozni és meglehet, hogy ezen intézkedésben benne fog foglaltatni azon kérdéseknek megoldása is, a melyeket a t. képviselő ur most felemlített. (Helyeslés.) Azonban, mivel ezen kérdésekre nézve általános előterjesztést kivánok tenni, nem terjeszkedhetem ki most minden egyes részletre, hanem kérem a t. házat, méltóztassék megmaradni azon ' határozatnál, melyet a pénzügyi bizottság hozott. a felolvasott tételt pedig méltóztassék megszavazni. (Helyeslés.) Elnök: Bevételek czímén megszavaztatott 13.600,000 frt. Baross Gábor jegyző: Díjak összesen: 459,400 frt. Összes bevétel 14.059,400 frt. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk.) Elfogadtatik összesen 14.059,400 forint. Baross Gábor jegyző: Fémjelzés. Rendes kiadások, XVI. fejezet, 17. czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 77. czím. Üzemi kiadások, kezelési kiadások, összesen 7,046 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző: Bevétel összesen 14,941 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző: Ut-, hid- és révvám Horvát-Szlavonországban. Rendes kiadások, XVI. fejezet, 18. czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 28. czím. Kiadás, amennyiben az ez irányú tárgyak házi kezelés alá vétetnének, az ez által szükségesekké válandó költségekre és beruházásokra 500 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző: Bevétel 21,776 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző: Dohányjövedék. Rendes kiadások XVI. fejezet 19. czím. Rendes