Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-79

íO 79. országos ülés márezius 6. 1879. Baross Gábor jegyző (olvassa): Összes bevétel 16.165,000 frt. Elnök: Elfogadtatik összes bevétel 16.165,000 forint. Baross Gábor jegyző (olvassa): Határvám. Rendes kiadások, XVI. fejezet, 14 czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 23. czím. Összes kiadás 320,676 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Összes bevétel 450,545 frt. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Bélyeg. Rendes kiadások. XVI. fejezet, 15. czím. Rendes bevételek, V. fejezet, 24. czím. Kiadás. Személyi járandóságok és dologi kiadások 170,039 forint. Elnök: Elfogadtatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Bevétel 7.830,000 frt. Hegedüs Sándor előadó: A pénzügyi bizottságban a vadászjegyeknek a törvényhatósági és községi közegek által leendő hatályosabb ellenőrzését illetőleg a pénzügyminister kijelenté, hogy ez irányban való intézkedés végett, a belügyministerrel tárgyalásokat folytat és az intézkedéseket kilátásba helyezé. A bizottság ezt tudomásul vette. Továbbá a bizottság kebelében túlsúlyra emelkedett az a nézet, hogy a vadászjegyek után fizetendő bélyeg-illetékek (1875: XXI.) leszállítandók lennének, nemcsak a vadászjog érdekében, de a dúvadak terjedésének megakadályozása, sőt az állami jövedelmeknek e czímen való fokozása érdekében is; mert a bélyeg-illeték apadásával, szaporodnék a vadászjegyek vétele. Ennélfogva a bizottság azon óhajának ad kifejezést, hogy az 1875: XXI. t.-cz. illető határozatai ez irányban módosíttassanak. Elnök: Bevételként 7.830,000 frt szavaztatik meg. Baross Gábor jegyző (olvassa): Jogilletékek és díjak. Rendes kiadások: XVI. fejezet, 16. czím. Rendes bevételek: V. fejezet, 25. és 26. czím. Jogiíletékek és díjak. Kiadás. Személyi járandóságokra és dologi kiadásokra öszszesen 411,853 frt. Hegedüs Sándor előadó: A 7-dik rovat alatt „személyszaporítási átalány" elnevezésével előforduló 28,000 frtot és a dologi kiadások 13. rovata „irodai költségszaporodás és butorbeszerzési átalány "-képen előirányzott 2000 frtot és igy összesen 30,000 frtot csak „átmeneti átalányképen" ajánlja megszavazásra. Elnök: Ennélfogva a jogilletékek és díjak ezíme alatt személyi járandóságok és dologi kiadásokra megszavaztatik 311,853 frt. Továbbá a személyzetszaporítási átalány elnevezésével előforduló 7. rovat alatt 28,000 frt és a dologi kiadások 13. rovata alatt előforduló 2000 forint csak átmeneti kiadásképen szavaztatik meg. Hegedüs Sándor előadó: A bizottság egyszersmind megadandónak véli a minister kérésére az átruházási jogot a pénzügyi igazgatóságok t. i. 3. czím, adófelügyelőségek 5. czím és illetékszabási hivatalok 16. czím költségvetése köztt. Elnök: Az átruházási jog az említett czímek köztt a pénzügyi bizottság javaslata szerint megadatik. Baross Gábor jegyző (olvas): Bevétel. Jogilletékek. Díjak. Összes bevétel a kormány előirányzata szeriut 14.0 ±0,000 frt, a pénzügyi bizottság javaslata szerint 13.600,000 frt. Meczner Gyula: T. ház! iiegvallom, némi elfogultsággal szólalok fel, midőn a pénzügyminister ur exposéjábau a jövőre nézve a jogilletékek emelését czélozza és e tekintetben neki ma némileg segítségére jött Helfy képviselőtársam is; s én ezzel ellenkezőleg az illetékek mérséklése érdekében szólalok fel; mert én az illetékek jelenlegi mérvét is nagyon magasnak és sok tekintetben elviselhetetlennek tartom és épen e ezélból kiváuom most a t. ház becses figyelmét néhány rövid per ezre igénybe venni. (Halljuk!) A jelenleg érvényben levő illetékszabályzatok szerint az illető örökösök minősítési fokozatok szerint a hagyatéki passivák után is illetékkel rovatnak meg, azon feltevésből, hogy az örökös úgy tüntetik fel, mintha a hagyatéknak terhelt részét megszereznék, illetőleg megvennék. T. ház! Én nem tartozom azok közé, kik az államot s állampolgárt mint ellenséget szeretik szemközt állítani; de azon meggyőződésemnek kell adnom kifejezést, hogy ez intézkedés a szigorú fiscalitási szempont legridegebb túlfeszítése. (Igaz! ügy van! bálfelöl.) Ujabb időben nagyon sokat beszélnek e házban és e házon kivül azon bajokról és azon bajok orvoslásáról, melyek nyomorúságos állapotainkat előidézték. íme egy nem nagy, de mégis lényeges ok a sok köztt, mely közrehat szegény magyar népünk romlására és különösen a középosztálynak sokat és méltán emlegetett anyagi hanyatlására. Ugyanis ha közelebbről tekintjük a dolgot, azt látjuk, hogy leginkább a földmíveléssel foglalkozó magyar nép és különösen a középosztály az, mely leginkább ingatlanból álló értékét az illetékszabás alól el nem titkolhatja, másrészt —• sajnos — igen kevés kivétellel túlnyomó részben adóssággal van terhelve. Midőn tehát e nehéz helyzetében nemcsak a hagyaték aktívái, hanem passivái után is illetékekkel rovatik meg: el kell ismerni, hogy minden osztály köztt viszonylagosan is ezen osztály sujtatik leginkább. (Igaz! TJgy van! bálfelöl.) T. ház! Ily körülmények köztt úgyszólván az állam a legelső, a ki a családfő elhaltával az