Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-83

83. országos ülés márczins 11. 1879­109 volna és igy az egész vidék az ártól megmen­teiéit. (Elénk helyeslés jobbfeWl.) Azután értesültem azon veszélyről, a mely Szeged városát fenyegette. Én minden kitelhető erőmet oda fordítottam, hogy Szegedtől a veszélyt elháríthassam. (Élénk helyeslés.) Ott vannak mér­nökeim és mindennemű közegeim, a kik szak­ismerettel, tervszerűen dolgoznak az ott levő katona­sággal, és ott van a belügyministeri kormány­biztos, kik összeműködve, csakugyan hét napi éjjel­nappal folytatott megfeszített munkával oda vitték a dolgot, hogy ma már — hacsak valami rend­kívüli vihar vagy veszély közbe nem jön— Szeged megmentetteek tekinthető. (Élénk helyeslés.) Azt hiszem, hogy e tekintetbea is teljesí­tettem azt, a mi a mi speciális viszonyaink között általam teljesíthető volt. Mert nálunk azon saját­ságos állapotok vannak, a mint méltózta nak tudni, hogy mikor veszély van, akkor mindent a minis­tertől várnak; és mikor nincs veszély, ha a mi­nister bele szól a dolgaikba, mindjárt autonóm helyzetökre hivatkoznak s azt mondják, hogy nekik a minister nem parancsol. (Ellenmondás a szélsőbalon.) Ez természetesen a mi régibb tör­vényes gyakorlatunkból származik, ezen viszo­nyok kellőleg szabályozva nincsenek és e tekin­tetből a törvényhozás bölcs intézkedésére lesz szükség, hogy a mennyiben az államnak köteles­sége oda működni, hogy minden vidék igyekezzék a megye vagy hatóság gyámolítását kieszközölni, és a mennyiben az állam kénytelen lesz bizonyos garantiákat vállalni., hogy az illetők pénzzel el­látva legyenek: akkor bizonyos tekintetben kell az államnak hatalmat adni arra, hogy a kik ott nem teljesítik a maguk kötelességét, azokra nézve erélyes befolyást gyakorolhasson. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) E tekintetben természetesen törvény nélkül tovább menni nem lehet, és én bátor vagyok már mostan jelezni, hogy e tárgyban törvény­javaslatot beadni szándékozom. Most csak a Szegeden tett intézkedésekre nézve bátor vagyok még felhozni, hogy majdnem minden mérnöke a ministeriumnak ott van, még azok is, a kik különben a Duna vagy más folyó­vizeknél foglalkoznak, de a veszély perczében oda küldettek. Azonkívül küldtem még Szegedre néhány fiatal embert, hogy tanulmányozzák ezen -- hála Isten — ritkábban előforduló esetet, hogy tanulmányaikat jövőre a haza javára fordíthassák. (Élénk helyeslés.) Továbbá, a mi a Szegeden alóli részeket illeti, ott Hertelendy kormánybiztos erélyes intéz­kedése folytán, valamint a másik oldalon Nikolics kormánybiztos ur intézkedése folytán minden veszély elhárítása sikerült és ott nagyobb veszély­től, hacsak jövőre rendkívüli áradások nem állanak be, tartani nem lehet. (Helyeslés.) Hogy én pénzáldozatokat hajlandó vagyok-e hozni, arra nézve meg kell vallanom, hogy igen nehéz a felelet, mert én csak azt tehetem, a mit a költségvetés keretén belül lehet tenni, a mi pedig nem igen sok; mert ezen veszélyt a költség­vetés készítése alkalmával előre látni nem lehetett, de mindamellett azt hiszem, hogy nagyobb pénz­áldozatok nélkül is most a veszélyen segíteni lehet. (Elénk helyeslés.) A mi pedig a jövőben teendő pénzáldozatokat illeti, e tekintetben, a t. ház bölcsessége fog határozni és annak alapján fogok azután én is intézkedhetni. A t. képviselő ur továbbá azt kérdi, hogy a jövőre nézve mit szándékozom tenni ezen évről­évre növekvő árvízveszély meggátolhatása, illető­leg a megvédések lehetősége tekintetében? E tekintetben bátor vagyok kijelenteni, mint ezt már a t. háznak több ízben előadni szeren­csém volt, hogy én tüzetesen felvétettem mind a Tisza, mind a Duna, egyszóval minden magyar­országi nagyobb vizre vonatkozólag azon terve­zeteket, melyek alapján az azon folyó mentén levő vidéknek megvédhetésc keresztül vihető leend. Ez azonban — meg kell adni — nagyobb mü­velet, nagyobb munka; mert hiszen olyan sza­bályozás, mint pl.a Tisza szabályozása, még eddig Európában sehol nem vitetett keresztül. Ez egy 112 D mfdnyi, mondhatni egy kis ország terü­letének megfelelő vizmenet, a mely terület termé­szetesen csak tetemes munkával és nagy áldozat­tal, nagy terhek alapján mentesíthető. Én az em­lített terveket előkészíttettem és a t. háznak foko­zatos keresztülvitel végett beterjeszteni bátor leszek. Azt már most kénytelen vagyok kijelenteni, hogy midőn én 1877-ben előterjesztettem azt, hogy az alsó Tisza medre az állam által mi ké­pen szabályozandó, és midőn erre a t. ház három eg3 r másután következő évben kiadandó összesen 2.100,000 frtot méltóztatott megszavazni: akkor arra nem voltam elkészülve, hogy ilyen katastro­pha jön közbe. Azt tehát kénytelen vagyok ki­jelenteni, hogy nem szeretném, ha azon idő alatt, míg ez keresztül vitethetik, még egyszer a jelenlegihez hasonló viszonyok közé kerülnék. Mert ezek nagy aggodalmat okoznak mindenkinek, de különösen a közmunka-ministernek. Sok vidék van azon helyzetben, hogy előbbi teendők elmu­lasztása folytán szerencsétlen vízviszonyok közé jutott. Fájdalom, ezt Szegedről is el lehet mon­dani, mert Szeged városa maga okozta a jelen­legi nagy bajt 1854-ben, a mikor a jegyző­könyvek tanúsága szerint minden szakértő ellen­véleménye daczára önmaga vezette nagy áldoza­tokkal a Maros vizét jelenlegi helyére, a mely Maros vize Szeged helyzetét a legkritikusabbá tette. Én jelenleg sem aggódtam Szegedre nézve a Tisza miatt; mert azt tudtam, hogy a Tisza árjától erélyes intézkedésekkel meg lehet Szegedet menteni; de mindig aggódva lestem s nagy figye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom