Képviselőházi napló, 1878. IV. kötet • 1879. márczius 6–márczius 23.

Ülésnapok - 1878-83

110 88. országos ülés márczius 11. 1879. lemmel kisértem a Maros vizének állását. Mert ha a Maros kezdett volna emelkedni, nincs emberi hatalom, mely Szegedet megmentette volna. Ott a nagy Tiszával összejövő viz óvhatlanul és menthetlenül elárasztotta volna Szegedet. Ilyen viszonyok közé — mondom — többet nem szeretnék jutni. Azért, midőn az általam 1877-ben tett előterjesztés alapján — melyben 2.100,000 frtról volt szó, s pedig 3 évre elosztva, hogy a költségvetés egy év alatt nagyon meg ne romoljék, — a 700,000 frtot felvettem, nem voltam elkészülve arra, hogy a viszonyok most már ilyen nehezekké válván, erélyesebb, hathatósabb és gyorsabb intézkedést tegyenek kívánatossá. De ha most elmúlván a veszély, azon meggyőződésre jutok, hogy az általam tervezett mélyítést a Tisza nem birta magának megvájni, nem jöhetek a ház elé azzal, hogy méltóztassék megvárni, mig a Tisza medrét magának kikotorja, hanem legalább is azzal kell a ház elé jönnöm, hogy méltóztassék megengedni e kotrás keresztülvitelét azon mértékig, mely elegendő arra, hogy a viz egy bizonyos sebességgel az alsó Tiszán haladjon. Mert ha az alsó Tisza medre nem fog mélyittetni ugy, hogy azon átmetszéseket a Tisza gyorsabban átfolyhassa, akkor Szegednél, de a Szegeden felüli vidékeken is a viz lassú folyása által feltorlódik az a viz, mely felülről jön. Én tehát ezen átmetszéseket, mihelyt a felvételek nekem biztos számszerű adatokat fognak nyújtani, kénytelen leszek a t. háznak talán még ez év folyamán előterjesztést tenni azért, hogy ezen összeg valamivel emeltessék s igy ezen átmetszések megtétethessenek, hogy a jövőre legalább nyugodtabbak lehessünk. (Helyeslés.) A mi azon kérdést illeti, fogom-e teljesíteni Törökbecse városa s a vele szomszédos községek kérelmét 3 sarkantyú építéseért, melyek hivatva lennének meggátolni a város nagy részének elmosását s egyszersmind a vizet a közvetlen alatta fekvő, de eddig ki nem képződött átvágásba vezetnék. S végre hajlandó vagyok-e az ország és a fenyegetett vidék megnyugtatása érdekében ezen interpellatióra mielőbb megnyugtató választ adni? T. ház! A Törökbecse városnál levő átmetszésre nézve, mely azon categóriába esik, mely kellő mérvben ki nem képezte magát, igenis nem csak hajlandó vagyok, hanem kötelességem is és az eddigi tervezetek alapján is eszközlőbe vétetni, hogy az átmetszés olyanná tétessék, mely a Tisza lefolyásának jövőre gátul ne szolgáljon ; és a mennyiben a mederelfajulás által épen Törökbecsénél maga a község is fenyegetve van: kötelességem szerint mindenesetre meg fogom tenni az intézkedéseket, hogy ugyanazon munkálattal, mely a meder javítására szolgál, egyszersmind Törökbecse városának védelmét is eszközöljem. Ezekben van szerencsém a t. képviselő ur interpellatiójára válaszolni. (Helyeslés.) Rohonczy Gedeon: T. ház! Részemről az igen t. közmunka- és közlekedési minister urnak inferpellatióm első pontjára adott válaszát, miszerint a töltések fenntartására és megvédhetésére szükséges kormánybiztosok és szakmérnökök kiküldését illetőleg már eddig is tett és ezután is szándékozik kellő intézkedéseket tenni, ugy a magam, mint a legnagyobb veszélylyel küzdők nevében örömmel tudomásul veszem. A mi azonban az egyes társulatoknak az állam által való pénzbeli segélyezését, illetőleg ennek megtagadását illeti, ezt a jelenlegi aggasztó körülmények köztt, sajnálattal kell tudomásul vennem ugy az érdekeltek, mint az ország szempontjából. Mert például, ha egy százezer holdnyi , terület megvédésére alakult társulat a kormánytól az általános elszegényedés következtében — mondjuk — 30—40 ezer frtnyi segélyt kér a töltéseknek a viz magasságához mérten 1—2 lábbal való emelése és azok kijavítása czéljából, s ezen társulat a kért subventiót megkapja s ennek következtében az árvíztől való elöntéstől megmenekszik : azt hiszem, az ország legkevesebb 100—150 ezer frt adót vévén be, rá nézve ez is nem megvetendő haszon. S viszont ha ezen subventiót nem nyeri el és elöntetik: az ország nemcsak egy esztendei adójövedelmét veszti el, hanem talán egy-két éven át nem vesz be adót s azonkívül hány ezreket kell áldoznia a tönkre ment honpolgárok eltartására! Ugyanezen eset áll a torontálmegyei u. n. törökbecsei, harmadik építési társulatnál. Ezen társulat régebben felépítette töltéseit, de azon két öl magasságnak megfelelő töltések alapjukra nézve nem voltak elég szélesek s azért a folytonos áradások és a Tisza magas vízállása következtében átszivárgások által az odavaló lakosok már annyira tönkre tétettek, hogy nem képesek saját erejökből a töltéseket szélesbíteni és emelni. De megtörtént az, hogy, emelték a töltéseket és az itt levő hivatalos jelentésekből kitetszik, hogy a töltéseket, a mennyire lehetett, felemelték, de nem szélesbítették. Ennek következtében töltéscsuszások állottak be, azonkiviil átszivárgások, melyeket ezen társulat nem képes saját erejéből kijavítani. Épen egy mai lapban jelent meg a kiküldött kormánybiztosnak hivatalos jelentése, mely szerint az összes torontáli töltés-vonalak jó karban vannak, a harmadik építész-társulat töltéseit kivéve, melyek a folytonos átszivárgások következtében alig védhetők s csak ideiglenesen tarthatók fenn. T. ház! Igaz ugyan, hogy ezen harmadik építési társulat két város, három község és kö-