Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-65
65. *rszrtf«i filé* február 18. 1V7ÍK Si Boszniára költ milliókat és évenkint 45 millió új adósságot vett fel. Kötelességemnek tartom ez utóbbi állításomat indokolni, (Halljuk!) mert tisztába kell egyszer hozni azt a kérdést, mennyi tehát azou új teher, a melyet a jelenlegi kormány, illetőleg az a korszak, melyet a jelenlegi minister ur nevéről nevez az ország, a nemzetre rótt? A pénzügyminister ur egy igen sajátságos számítást tett tegnapi beszédjében. O csak az 1878. és 1879-ben contrahált adósságokat veszi tekintetbe, ennélfogva számításba vesz 177 millió adósságot; ennek ellensúlyozására azonban hivatkozik rögtön a beruházásokra, és itt nemcsak a két év beruházását veszi tekintetbe, hanem visszamegy egész 67-ig és kiszámít 4-16 millió beruházást. (Derültség balfelöl.) Az a kérdés, hogy a jelenlegi korszak menynyibe kerül az országnak ? következőleg áll: az 1875-ki deficitet fedezte a kormány a második kibocsátású 76i/ 2 millió forintnyi kölcsönnek még megmaradt részleteiből. Ezen deficit kitett 40 millió forintot, a mely megfelel 43 millió forint nominális értéknek. 1878. végéig kibocsáttatott a pénzügyminister ur előterjesztése szerint 260 millió névértékű aranyjáradék; az 1879-re most nem rég megszavazott új kölcsön a t. pénzügyminister ur saját számítása szerint tesz nominális értékben 140.000,000 forintot. A keleti vasút megvétele által 10 millió forintnyi többlet állott elő, a keleti vasut-részvényeknek államkötvényekkel való becserélése által. Ezen kivüi elköltött a kormány, mint saját előterjesztése mutatja, a helyettesítési és rokkant-alapok pénzéből 10 millió forintot. Piát ez ugyan nem kölcsön, hanem ez egy meglevő érték volt, melynek kamatai ráfordittattak a közösügyi kiadásokra. Azt hiszem tehát, hogy a dolog lényegét tekintve, hozzászámítandó ez is. (Ugy van! a balon.) Egyébiránt nem veszem számításba azt, a mit a kormány más értékpapírokból bevett, a mi az áliamjavak eladásából befolyt; nem veszem számításba azon összegeket, melyek pénztári jegyekben függő adósságot képeznek, mely utóbbi egymaga 8 millió forint. Ezeket mind nem veszem tekintetbe s csak azou összegeket, melyeket felsoroltam. Ezen összegek pedig 463.000,000 forintot tesznek ki. Leütöm ezekből azt, a mi törlesztésekre fordíttatott, t. i. a földtehermentesitésre, a vasúti kölcsönre stb. Fordíttatott törlesztésre, (az új kibocsátást leütve) kerekszámban 28.000,000 forint. Ezen kívül törlesztetett a 153.000,000 frtnyi kölcsön, a melyet itt még csak nominális értékben veszek fel. Tehát törlesztetett 171.000,000 forint s maradt e szerint új adósság 292 millió forint. Esik egy évre 58 millió, a mivel a jelenlegi aera, a jelenlegi kormány az államadósságokat szaporította. KÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. Igaz, azt mondhatják, hogy ebben benne van a conversió költsége, illetőleg azon többlet is, mely a conversió folytán előáll. De én azt hiszem, hogy azon működés is, melynél fogva a kormány a conversiót úgy hajtotta végre, a miként azt végrehajtotta, csakis ezen kormányt terheli. Ha van valami érdem ebben a működésben, az övé az érdem; de ha sokkal súlyosabb terhek árán vitte azt keresztül: ez ismét ezen kormány terhe, mely úgy vitte végbe ezen convertálást, hogy 3.000,000 forintnyi új teher állott elő. (Ugy van! a balon.) De számítsuk le azon többletet is, mely a convertálás folytán előállott. Számítsunk le annyit, a mennyit az igen t. pénzügyminister ur is felvett, t. i. 60.000,000 forintot, ámbár ő szives volt tegnapi beszédében ezen összegből 13.880,000 forintot elengedni. Marad tehát, mint olyan adósság, melylyel a Tisza-aera szaporította az ország terheit: 232.000,000 forint, melynek évi kamatterhe 14.000,000 forint aranyban. Egy évre esik 45.000,000 forint új adósság, a melvnek évi kamatterhe 2.700,000 forint. Az ilyen gazdálkodást, t. ház, azt hiszem, tovább folytatni nem lehet. Az gyenge vigasztalás, mit az igen t. pénzügyminister ur mond, hogy sokkal inkább bízik a nemzet életrevalóságában, mintsem az ezen terheket elviselni nem lenne képes. Az is gyenge vigasztalás, mit Máriássy Sándor í. képviselő ur mondott, hogy azon nemzet, mely 1000 évig fenn birta tartani a hazát, meg fogja bírni ezen terhet is. Én is azt hiszem, hogy meg fog bennünket tartani a magyarok istene, de azért addig az adósságokat ki keli fizetni. (Derültség a baloldalon.) £ Áttérek most, t. ház. a harmadik kérdésre, ! a melyet a t. pénzügyminister ur beszédében fel1 vetett, hogy t. i. miként véli a kormány a pénzí ügyi bajokból való kibontakozást, és itt min! denekelőtt előbb egy sajátságos számítással kell ! leszámolnunk. (Halljuk!) A t. pénzügyminister ur igen könnyen bánik el a deficittel. Azt mondja : a rendes deficit a pénzügyi bizottság előirányzata szerint 24 1 / 2 millió írt. Ebből azonban törlesztésre és beruházásokra fordíttatott 12 millió frt. Ezt felvesszük kölcsön, tehát marad 12 millió frt. Hogyha a bosnyák vállalatot majd tovább kell folytatni, akkor ismét veszünk fel kölcsönt s a deficit mindig marad 12 millió frt. Sőt Máriássy t. képviselő ur tovább megy; leüti a vasúti subventiókat is. Ezt is kölcsönből kell fedezni, úgy, hogy marad az egész deficit 2 millió forint. Ez azon tan, mely azt mondja, hogy ezt és ezt a kiadást kölcsönnel kell és lehet is fedezni; azonban, hogy ezen tan mellett ' hová érünk, ezt mutatják azon számok, a melyeit
