Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-65
66. orsságei ülés február 18. 1878, 73 Az általános kép, melyet az 1879-ik évi költségvetés nyújt, az, hogy a belkormáuyzati kiadások, — leszámítva a leszámítandókat, — a lehető megszorított keretekben mozognak; látjuk az előterjesztett egyes budgettkből azt, hogy a kiadás ezen megszorított keretében egyes tételeknél a szükségletek már kitörnek. Általában a kiadásoknál egy emelkedő irány mutatkozik. Majdnem mindegyik minister azzal vigasztal, hogy alig lesz képes megtartani az előirányzatot és vigasztal azzal, hogy jövőre mindenesetre nagyobb kiadási előirányzattal fog előállani. Ez igen természetes is, ez folyik az állami organismusnak fejlődéséből. Ezzel szemben azonban a bevételekben ellenkezőleg hanyatló irány mutatkozik. Ha van is itt-ott emelkedés, az nem anynyira a fogyasztás emelkedése, nem annyira a vagyonosodäs folytán előállott emelkedésnek tulajdonítható, hanem az adó-csavar szigorú alkalmazásának és a felemelt adótételeknek. Nevezetesen a földadónál mo^t az utóbbi években 2 millió forint hátralék mutatkozik évenként. A házadónál csökkenés van, a keresetaűónál a csökkenés igen nagy ; ellenben emelkedtek — mi bizonyára nem az adóképesség jele, — a késedelmi kamatok. A söradó hanyatlik, hús- és boradónál részint stagnatio, részint csökkenés van, az illetékeknél a bevétel csökkent. Ez azon általános t kép, melyet az 1879-iki költségvetés mutat. És most átmegyek magára a mérlegre, (Halljuk!) Az 1879-iki rendes deficitet a pénzügyi bizottság 247a millióban terjeszti elő. Nem akarok a felett vitatkozni, hogy a boszniai t rendkívüli költségeket ide vonjuk-e vagy nem. Én számolni akarok azon rendes állandó deficittel, melyek költségvetésünket a jövő és a következő években valószinülig terhelni fogják. Tehát 247* millió deficit mutatkozik. De ne felejtsük el a póthiteleket, melyek rendesen hozzál önnek, s melyek kilátásba vannak helyezve a Dunaszabályozás, entrepots-ok, fiumei, gömöri, kassa-oderbergi vasutak, Luiza-út stb. ügyében. És tekintetbe véve, hogy 1877-ben 267* millió, 1878-ban a pénztári kimutatások szerint 26 millió volt a deficit; tekintetbe véve, hogy ez év terheihez hozzá jönnek a már ez évben contrahált adósságok kamatai: azt hiszem, hogy a tényleges eredménytől még mindig visszamaradok, ha a rendes állandó deficitet, melylyel ezen és a következő évben számolnunk kell, 30 millióra teszem. Számolnunk kell tehát egy 30 milliónyi rendes, állandó deficittel. Rendes viszonyok koztt ez nem nagy deficzit. De igen súlyos és komoly ez most, midőn egyrészt a bevételeknek fokozása, másrészt a belkormáuyzati és productiv kiadásoknak reductiója körül már is igen nagy áldozatokat hoztunk. {Igaz [ halfelöl.) És ezzel elérkeztem azon második kérdéshez, melyet a pénzügyminister ur fölvetett, t. i. melyek az eredményei az eddigi pénzügyi politikának? (Ralijuk!) Igaz, hogy a pénzügyminister ur nem így fejezi ki magát, hanem úgy veti fel a kérdést, „hogy ha váratlan körülmények nem jönnek közbe, lehetséges lett volna-e ezen politika mellett az egyensúly helyreállítása?" Én azt hiszem, hogy nem ez a helyes kérdés. Ez így felvetve, mindenesetre érdekes tanulmány tárgyát képezheti; de gyakorlati jelentőséggel nem bir az, hogy mi történt volna, ha ez és ez nem történt volna ? A helyes és actualis kérdés ma az, hova jutottunk el azon átalános politika mellett, melyet a kormány ez ideig követett ? És, hogy ha folytattatik ezen politika, nem megyünk-e egyeneseit az áilarntönk felé? Ez a kérdés, melyre felelnünk kell. (Ugy vau! halfelöl.) A pénzügyminister ur összehasonlítja az 1873—74-i igen kedvezőtlen évek eredményeit az 1877-iki év eredményeivel. De én ismét azt hiszem, hogy nem az a helyes összehasonlítás, hanem az 1873. és 74. év eredményeit öszsze kell hasonlítani az 1879-iki budgetben mutatkozó eredményekkel és az összehasonlítást egyenlő alapokon kell megtenni. (Helyeslés balfelöl.) Igen sajátságos az, a mit már több izbeu hallottunk a kormánypadokról s nevezetesen a t. ministerelnök úrtól, hogy midőn az 1873. és 74. év defiezitjeiről beszélnek, 60 millió forint deficzitet vesznek fel és nem veszik tekintetbe, hogy abban 25 mill. forint beruházás volt; de midőn beszélnek az 1878. és 79-iki deficzitekről, akkor a boszniai occupatio rendkívüli költségeit kihagyják a számításból és csak a kamatokat veszik fel. (Igaz! ügy van! ha 1 ,felöl.) 1873. és 74-ben is voltak rendkívüli kiadások, 1879-ben is vannak; de az egyiknél a rendkívüli kiadások egész összegét felvenni a kiadásba, a másiknál pedig csak a kamatokat, ez nem helyes eljárás. (Helyeslés balfelöl.) 1874-ben tehát a deficzit a zárszámadások szerint 60 millió forint volt. Ezzel szembe kell állítani az 1879-iki deficzitet, tehát nemcsak a rendes, hanem a boszniai rendkívüli kiadásokat is, tehát a pénzügyi bizottság és a ministerium előterjesztése szerint 35 milliót, az én számításom szerint legalább 40 milliót. Lássuk tehát most szembeállítva egymással a két év deficzitjét, mi történt 1874 óta az államháztartás rendezése körül az egyensúly helyreállítására. Mindenek előtt emeltettek a bevételek, részint direct felemelés útján, részint indireet úton, részint a gazdasági bevételek, a monopóliumok jövedelmei fokoztatíak. 1874-ben a rendes be-
