Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-65

76 63. országos ülés febrnár 18. 187S. ezelőtt foglalta el helyét, nem lehet feladata terje­delmes pénzügyi előterjesztést tenni, már csak azért sem, mert az, a mi a múltban történt, nem az ő műve; a mire nézve a jövőt illetőleg előter­jesztéseket kell tennie, alaposabban működésének csak további folyamán lehet képes mérlegebti." Azt hiszem, t. ház, hogy ezt mondhatja egy oly pénzügy mini ster, akit külföldről importálnak, mint ez Egyptomban szokás; de nem mondhatja a jelenlegi pénzügyminister, a ki közéletünkben folytonosan és az utóbbi években igen tevékeny részt vett; a ki ugy is, mint volt minister, úgyis mint a kormányt támogató többségnek jelentékeny tagja, részese és erős támogatója volt azon politi­kának, a melyért ma mint pénzügyminister felelős. {Igaz! Ugyian! bal felől.) Egy külföldről impor­tált minister hivatkozhatok arra, , hogy az illető országnak pénzügyi és közgazdasági viszonyait nem ismeri elég részletesen; hivatkozhatik arra, hogy azokat tanulmányoznia kell: de én nem akarom megsérteni a jelenlegi pénzügyministert nzon feltevéssel, hogy tárczát vállalt a nélkül, hogy azon feladatokkal, melyek rá várnak, tisz­tában lett volna, (Igaz! balfelöl.) Nem lehet azt kívánni egy szakministertő], hogy a tárczájába vágó egyes aprólékos részleteket is egész kiter­jedésükben ismerje; de azt meg lehet kívánni, hogy tisztában legyen a követendő irányra nézve, hogy teljesen tisztában legyen azzal a czéllal, a mely felé törekszik és azon eszközökkel, melyeket e czél elérésére nézve alkalmazni kell és akar. Erezte egyébiránt ezt maga a t. péoz­ügyminister ur is, ki daczára ezen előzetes kije­lentésének, mégis kiterjeszkedett azon legközelebbi teendőkre, a melyekkel nézete szerint az állam­háztartásban beállott bajokat rendezni lehet, s melyekre később vissza fogok térni. Sajnos nzonban az, hogy ezen intézkedéseket a t. pénz­ügyminister ur csak most jelezte, és hogy nem kereste és nem ragadta meg az alkalmat, hogy már a budget előterjesztése alkalmával tájékozást nyújtson azon teendőkre nézve, így mindaz, mit a pénzügyminister ur a jövő teendőkre nézve beszédében elmondott, nem bir egy öntudatos programm jellegével, hanem csak egy, az ellenzék által kicsikart nyilatkozatéval. Egyébiránt három momentum van a pénzügy­minister ur beszédében, a melyekre ki akarok terjeszkedni. Az első az, midőn igazolja a pénz­ügyi bizottság által beterjesztett budgetnek reali­tását; a, második az, midőn kiterjeszkedik azon intézkedésekre, a melyek 1875 óta foganatosit­tattak és összehasonlítja az akkori pénzügyi hely­zetet a maival ; a harmadik pedig az, midőn fel­vetve azon kérdést, hogy miként véli a kormány a pénzügyi helyzetből való kibontakozást, egyszers­mind a jövő némely teendőire nézve nyújt tájé­kozást. A mi mindenekelőtt az első kérdést, a bud­get reális voltát illeti, azt mondja, hogy az tel­jesen megfelel az 1877. és 78-iki eredményeknek. Előzetesen az eljárás jellemzésére nézve csak azt akarom megjegyezni, hogy a pénzügy­minister ur által előterjesztett budget csak 22.800,000 frt deficitet tüntet föl. A kik foglal­koztak az ország pénzügyi helyzetével, azok már akkor sejtették, hogy valami humbugnak kell lenni a dologban, — bocsánat e kifejezésért, de azt tartom, hogy a kérdésben, a melyről szó van, ez teljesen parlamentáris kifejezés; — a mint hogy ki is tűnt, hogy egy 6 millió 2 száz­ezernyi összeg, mely a delegatiók által megsza­vaztatott, mely törvényeink értelmében a költ­ségvetésbe felveendő, abból egyszerűen kihagya­tott; kitűnt azután az is, hogy a bevételek elő­irányzata túlvérmesen van felvéve. A sajtóban és a pénzügyi bizottságban történt felszólalása következménye volt az, hogy azután maga a pénzügyminister is jobb meggyőződésre tért, és ennek eredménye az, hogy azon költségvetés, melyet ő 22.800,000 frtban terjesztetett elő, ma a pénzügyi bizottság által történt rektifikatio következtében 30.800,000 frtnyi deficittel nyúj­tatott be; tehát a pénzügyi bizottság rektifiká­cziói és beijrtatásai 8 millió differeneziát tüntet­tek fel. Ez maga bizonyítja azt, hogy a pénzügy­minister ur által benyújtott költségvetés a reali­tás hiányában szenvedett. Azonban, t. ház, I daczára azon rectífikáczióknak, melyeket a pénz­ügyi bizottság ez irányban tett, az 1879-iki előirányzathoz a realitás szempontjából még igen sok kétely férhet. összehasonlítva mindenekelőtt a költség­vetés főösszegét az előbbi évek eredményeivel, az 1879-iki deficit a pénzügyi bizottság össze­állítása és előterjesztése szerint •—• leszámítva a boszniai occupatíó rendkívüli költségeit — 24 és Vs millió. Felvetem tehát azon kérdést, hogy összehasonlítva ezen összeget az előbbi évek tényleges eredményeivel, vájjon lehet-e komoly oly számítás, reális oly budget, mely 24Vs millió frt. rendes deficitet tüntet föl? Összehasonlítom az 1879-iki évnek ezen eredményét az 1877-iki zárszámadási eredmény­nyel. E tekintetben az összehasonlítás az 1877-kivel megbízható; mert az 187 7-ki zárszámadásokban már nyilvánulnak mindazon nagyobb hatású intézke­dések, melyek a kiadások reduktiója körül a megelőző 1875. és 76. években foganatosíttatták; másrészről ezen zárszámadási eredményben teljes mértékben nyilvánulnak már azon adóemelések, l a melyek 1876- és 77-ben foganatba vétettek. Az 1877-iki deficit 26 és fél millió volt, ! ma 24 és fél millió van előirányozva. Komoly, I reális számítás-e ez? Hogy a viszonyok változ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom