Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-78
390 78. országos ülés aiárezins 5, 18J9. kednek a bajokat orvosolni; de a mi pénzügyministereink, kik az ország pűtelére és közgazdaságára fontos kérdések mogoldásáu, kell, hogy naponként munkálkodjanak; a kik e házban a budget-tárgyalások és más fontos tárgyalás alkalmával kénytelenek hosszú időkig itt ülni: azon pénzügyministerek igen keveset tudnak a legjobb akarat mellett is az administratió kérdésével foglalkozni. És ezzel szemben általánosan ismert dolog, azt eltitkolni nem lehet, hogy ezalatt egy erős pénzügyi bureauratia nőtt fel az országban: ;iz a pénzügyi bureaucratia, a melylyel eddigelé hiába küzdött a parlament és a ministerek legjobb elhatározása és legjobb akarata. E bajon segíteni egyszerre ugyan nem lehet, hanem én meg vagyok győződve arról, hogy ez a pónzügyi bureaucratia a kormánynak, a parlamentnek, a mely a kormányt támogatja, sőt meg vagyok győződve arról is, hogy némi tekintetben tán a magyar alkotmányosságnak is íöbb ellenséget szerzett — a magyar alkotmányosságra nem értem a következő elmondandókat — mint a mennyi ellenséget a parlamentnek és a kormánynak az ellenzék szerzett, mert azok eljárása az adókezelésnél és a végrehajtásnál olyan volt, hogy méltán felkeltette az ország legkülönbözőbb vidékein az elkeseredést és ezzel szemben a legjobb akarat is megtört. Én, t. ház, azt hiszem, hogy mindaddig, mig ezen pénzügyi bureaucratia meg nem győződik arról, hogy a ministert a parlament pártkülönbség nélkül támogatni fogja azon irányban, hogy ezeu pénzügyi bureaucratiának törekvéseit meghiúsítsa arra nézve, hogy ők elzárva magukat a parlament befolyásától, a polgárok érdekétől, határozottan csak egyet tartsanak szem előtt. azon hatalomnak megtartását és azon theoriáknak, melyek által lelkesítve vannak, keresztülvitelét minden tekintet nélkül más érdekekre, mindaddig a bajon segíteni lehet. Én elismerem t. ház, hogy egyszerre nem lehet segíteni, de azt mindenki tudja, hogy az adótörvények, az adókezelési intézkedések legnagyobb része megvolt 1875-ig és ugyanezen törvények nem súlyosodtak, ugyanezen kezelési mód nem nehezedett annyira az országra 187-j-ig, mint az azt követő időben. Azóta mi történt? 1875 óta fájdalom a bureaucratia dolgozott tovább {Egy hang a szélső baloldalon: Elég gyalázat !) és ezentúl egyik rendelet, egyik utasítás a másikat érte és azon utasítások, a melyek egymással talán harmóniában sincsenek, sőt sok tekintetben egymással ellentétesek, ezen utasítások úgy a kezelésben, valamint a keresztülvitelben magában oly súlyosakká tették azon törvények alkalmazását, hogy azok nyomása alatt csakugyan méltán nőhetett fel az az elkeseredés, mely széltében és hosszában az országnak megvan. T. ház! Beismerem, hogy az illeték-ügy sokkal több és jogosabb panaszra ad okot; beismerem, hogy itt törvényhozási intézkedésekre is mielőbb szükség van. De egyszersmind kell, hogy beismerjem azt, hogy az egyenes adók kezelésénél és beszedésénél is. ha talán nem törvényhozási, de mindenesetre administrativ intézkedésekre szükség van. Szükség ped ; g oly irányban, hogy neesak a fiscalitasi szempontok tartassanak szem előtt, hanem az egyes adófizető polgárok érdekei is. Nem akarok az egész kérdésre kiterjeszkedni, és nem kívánom hosszasan a ház figyelmét igénybe venni; csak egy dolgot említek fel. A jövedelmi adó kivetésénél a birtokokat terhelő adósságok iránt bizonyos idő alatt felszólalni lehet, s vannak oly adósságok, melyek amoriisationalis kölcsönök lévén, hosszú idő alatt fizettetnek le. Minden évben meg kell szerezni a szükséges bizonyítványokat, minden évben meg kell tenni bizonyos határidőig a reclamatiókat. Eu azt hiszem, hogy ezt nagyon könnyen lehetne egyszerűsíteni. Mert az illető telekkönyvi hivatataloktól kell minden évben a bizonyítékokat beszerezni, a bizonyítványt hiteles kivonatban mellékelni azért, hogy e jövedelmi adó lerovassék. Tehát a telekkönyvi hivatalok teendője mindig megvan; és teljes lehetetlenség volna-e e szerint, hogy ezek a telekkönyvi hivatalok a kivető bizuítságokhoz hivatalból tegyék át ezen adatokat? Szükséges volna, hogy az illető birtokosok, ! kik különben is el vannak foglalva, kik a complieált pénzügyi törvények és utasítások által confundálva vannak a terminusra, az időre és a módi a nézve, minden évben oda kényszeríttessenek, hogy ugyanazon dolgot újólag megcsinálják? Számtalan intézkedések vannak, melyeket leltet egyszerűsíteni. Csak mint példát hoztam ezt az egyet fel. Én nem tartanám Igazságosnak, hogy ezen állapot miatt a jelenlegi pénzűgymmisternek szemrehányás tétessék, de elodázhatlau kötelességünk, hogy a bajokra, melyek megvannak, rámutassunk/ A budget nézetem szerint nem tartozik azon kérdések közé, melyek megítélésénél egyedül és kizárólagosan a pártszempont volna szem előtt tartandó. Ezek oly objectiv kérdések, melyeknél mindenkinek, midőn felszólal, legelőször szem előtt kell tartania az állam és az egyes polgárok érdekeit. E szempontból kívántam felszólalni. Minthogy a t. ház figyelmét már igénybe vettem, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a pénzügyminister ur budgetjének tárgyalása alkalmából még pár megjegyzést tegyek a bányá! szat kérdésére, mely az államerdészet kezelésével j bizonyos tekintetben összefüggésben van. Ugy emlékszem, három, vagy talán négy év előtt, bizonyosan nem iudom — ugyané tárgyban bátor votam felszólalni s rámutatni arra, hogy egy pénzügyi rendelettel azok a bányaerdők, melyek
