Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-78
78. országos fil<> márezius. 5. 1S79. 389 legtöbb esetben oka azon igazságtalanságoknak, a melyek előfordulnak. De megjegyzem, t. Láz, hogy a törvénynek és az e részbeni intézkedéseknek nem szabad olyanoknak lenni, hogy azok végrehajtása az egyes törvényhatóságok jóakaratától függjön; e részben ugy kell intézkedni, hogy a törvény által megállapított eljárás biztosítva legyen. [Helyeslés.) Mindenesetre fő kötelességemnek tartom gondoskodni arról is, hogy az esetleges igazságtalanságok kikerültessenek és különösen a sok esetben előforduló nagy költségek, a melyek a végrehajtásokkal járnak, lehetőleg leszállitíassanak. [Helyes-, lés.) Természetesen ez nem terjedhet addig, hogy az államjövedelmek befolyása ez álial csonkulást szenvedjen; mert ezt biztosítani hivatalommal járó kötelességemnek kell, hogy tekintsem. A másik nevezetes kérdés, melyet a t. képviselő ur felemlített, a pénzügyi bíráskodás kérdése. Erre nézve, méltóztassanak megengedni, nem azért szólalok fel, mert azt a í. képviselő ur követeli tőlem, mert egyes képviselőnek nincs joga ily követelésekkel fellépni. [Mozgás, ellenmondás balfelöl. Helyeslés jobbfeló'l.) A háznak van joga utasítani a ministert, de egyes képviselőnek nincs joga követelést tenni. De bármiként fejezte is ki magát a t. képviselő ur. nyilatkozni fogok és azt mondom: hogy igenis, a kormánynak szándoka van e részben is intézkedni ; mert ha nem lett volna szándéka, nem járult volna hozzá a pénzügyi bizottság határozati javaslatához. (Helyeslés jobbfelöl.) Én tehát e kérdést is mindenesetre figyelemmel fogom kísérni és nagy súlyt fektetek reá; de kénytelen vagyok megvallani, hogy ez nem oly könnyű kérdés, a mit mellékesen el lehetne intézni. S nem akarok szólni arról, hogy az államkincstár érdeke tartandó mindenesetre figyelemben, mert ezen érdek mellett fennáll az adózók érdeke i.-^, melyre szintén figyelemmel kell lenni; — de van egy másik ok is, a miért ugy mellékesen el nem intézhető e kérdés, s ez az, mert azt összes közigazgatási szervezetünkkel összhaiigzásba kell hozni; mit rögtönözve tenni nem lehet, hanem alaposan kell e kérdéssel foglalkozni, hogy az egész rendszerbe beillő alapos javaslatot terjeszthessek a ház elé. Egyébiránt kijelentem, hogy a kormány e kérdéssel alaposan foglalkozva, mentől előbb előterjesztést kivan e tekintetben tenni s ennek adott kifejezést a kormány akkor is, midőn a pénzügyi bizottság javaslatához hozzájárult. Ezzel a kormány megmutatta, hogy nemcsak a t. képviselő ur, hanem ő is komolyan veszi a dolyoí. Tehát midőn a kormány nem tette meg eddigelé erre vonatkozó előterjesztéseit, ennek oka az volt, mert nem akart rögtönözni; hanem komol) an véve a dolgot, alapos tanulmányozáshoz fogott, bog)' a kellő előterjesztéseket megtehesse. Ehhez, az igaz, a bizalomnak egy neme is szükséges, s e bizalmat megvallom, nem lehet a táloldalon ülő képviselő uraktól kívánni; hanem az ezen oldalon ülő képviselők és a ház többsége megadják, azt hiszem, a kormánynak e bizalmat s az időt arra nézve, hogy a szükséges előterjesztéseket annak idejében megtehesse. A háznak azután alkalma lesz megbírálni, vájjon megfelelt e a kormány ezen bizalomnak és megtette-e mindazt az intézkedést, a mi a baj orvoslására szükséges. Addig kérem a t. házat, méltóztassék az időt bevárni s a pénzügyminísterium költségvetését elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl) Horváth Gyula: Én a t. képviselőház türelmét csak igen rövid ideig kívánom igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Tagadhatatlan, hogy a t. pénzügyminister ur által most tett nyilatkozat ; sok tekintetben eloszlatja azokat az aggodalmakat, melj T ek az országban felmerültek. De leginkább megnyugtatja ez azokat kik, mint én is, a bizalmat a t. pénzügymiüister urnak előlegezni hajlandók. Tagadhatatlan, t. ház, hogy Lukács Béla í. képviselőtársam, midőn az egyenes adóknál, az illetékeknél és általában az egész pénzügyi rendszernél mutatkozó hiányokat kiemelte, neki a háznak nem csak a túlsó, hanem minden oldalán igazat adtak; tagadhatatlan, hogy azon felelősség terhe, a melyet a t. képviselő ur ránk akart hárítani, a nélkül, hogy azt ránk hárította volna, csakugyan a kormányt és a kormányt támogató pártot éri; és épen azért nemcsak a kormánynak, hanem az őt támogató párton levő képviselőknek is kötelessége nemcsak az ország, hanem választóikkal szemben, hogy azok előtt a bajok előtt, melyek ma a legnagyobb elégedetlenség magvait képezik, szemet ne hunyjanak, hanem azoknak orvoslására teljes erejökből törekedjenek. Mindenekelőtt be kell ismernem, hogy Lukács Béla képviselő ur ezen kérdés tárgyalásánál teljesen objec'iv szempontokat tartott maga előtt, hogy ő a kérdéseket magokat a budget szempontjából Ítélte meg; és hogy ebből nem akart fegyvert kovácsolni a kormánynak és a kormányt támogató pártnak megtámadására, hanem rámutatott a bajokra és kívánta azok orvoslását. Nem az első eset ez, t. ház, hogy itt e tekintetben felszólalások történtek; nem is az első eset, hogy ezekre kielégítő választ nyer tünk és én 1872-től, mint képviselő, különböző pénzügyministerektől hallottam a felmerült bajok orvoslásának igéretét. Én nem is kételkedem abban, hogy 1872-től fogva lett volna pénzügymiüister, ki teljes erejéből oda ne igyekezett volna, hogy ezen bajokat orvosolja. Azonban egyet eltitkolni nem lehet és ez az, hogy a pénzügyministerek megteszik az Ígéretet és tőre-