Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-78
388 78. országos ttlés imírczius 5. 1S79. az adniiiiistrativ hatóságok, ideértve az exponált közegek s közttük a pénzügyi közegek működését is : és látni fogja azt, hogy a felleb bezéseknek óriási tömege 80, 90 százalékban a pénzügyi igazgatás terhére esik, tehát itt legégetőbb, legérezhetőbb a baj. Általában összes közigazgatási szervezetünk végleg megállapított nak még nem tekinthető és ha a pénzügyi bíráskodás kérdésének megoldását összekapcsoljuk, vagy elválaszthatkumak tekintjük, az összes közigazgatási bíráskodás kérdésének megoldásától, mindig meglesz az ürügy a kérdés megoldásának előadására nézve; mert mindig hivatkozhatnak arra, hogy a pénzügyi bíráskodás meg nem oldható addig, mig az összes közigazgatási bíráskodás czélszerüen nem szerveztetik, ez pedig addig czélszerüen nem szervezhető, a mig öszszes közigazgatási rendszerünkben egy bizonyos megállapodásra nem jutunk. Ily módon a kérdésnek megoldása mindig ad graeeas calendas lesz elhalasztva. Hivatkozhatuám e tekintetben a háznak egy más határozatára, a melyet épen e napokban hozott, gondolom már hetedszer, a számviteli rendszer megállapítására nézve. A pénzügyi bizottság megboldogult volt elnökének, Zsedényi Edének azon szokása volt, hogy a képviselőháznak ilyen határozatait és egyáltalában a ministerek Ígéreteit rendesen feljegyezgette magának és a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával mindig visszatért arra és kérdést tett a határozat végrehajtására, vagy a tett Ígéret teljesítésére nézve. így történt, tisztelt ház, a dolog ezen határozattal is, és mindig azon választ nyerte a bizottság, hogy a számviteli rendszer addig meg nem állapítható, a mig tulajdonképen a számviteli közegek helyesen nem szerveztecnek, Ezek pedig heiyt'Seii nem szerveztethetnek addig, mig a közigazgatási rendszerben megállapodásra nem jutunk; mig ezek a közigazgatás keretébe véglegesen be nem osztatnak. így történt aztán az, hogy 7 év óta mindig sürgeti a ház a számviteli rendszer megállapítását, a dolog azonban mindig csak a határozatoknál marad. Azonban én reményemet fejezem ki az iránt, hogy azon határozat, a melyet a t. ház a pénzügyi b"ráskodásra nézve hozott, uem fog ezen utóbbi határozat sorsára jutni, és ki akarom fejezni azon reményemet, hogy a pénzuVyminister ur a pénzügyi helyzet tanulmányozását minél előbb be fogja fejezni, és hogy az ősz szel a háznak concreí javaslatokkal fog előállni, mert nézetem szerint lehetséges a kérdésnek rövid idő alatti e-i kis költséggel leendő megoldása. És most, t. ház! bevégzem előadásomat. (Halljuk .') Czélora volt illustrálni a mindnyájunk által érzett nagy bajokat, és követelni a kormánytól ezen bajok orvoslását. W, k ; k a kh-ebbség tagjai vagyunk, egyebet alig tehetünk; mert az általunk benyújtott indítványok rendszerint nem fogadtatnak el. A döntés a tisztelt többségnél van; a felelősséget tehát szintén a kormányra és a tisztelt többségre hárítjuk. Mi kötelességünket teljesítettük, hogy ha rá mutattunk a bajokra és követeljük azok orvoslását, és követeljük^ mindaddig, mig azok orvosolva nem lesznek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Gróf Szapáry Gyula pénziigymmister: Midőn ezen helyet elfoglaltam, már akkor is tisztában voltam az iránt, hogy a pénzügyi administratió terén sok orvosolni való van, s erre is nagy gondot kell fordítani, azou nagy fontosságú feladatokon kivül, melyek jelenleg a péuzügyministerre különben is nehezednek. Ma is meg vagyok győződve, hogy sokat kell tenni, hogy a bajok orvosolva legyenek. Röviden bátor leszek fővonalaiban jelezni azon irányt, melyben erre nézve eljárni kívánok. (Halljuk!) A főbaj, melyet mindenekelőtt orvosolni kell, az illeték-kiszabásnál, és az illeték körüli eljárásoknál tapasztalható. — A méltó panaszok legnagyobb része innen ered. Erre kívánok tehát én is mind nekelőtt fősúlyt fektetni. Es mihelyt a törvényhozási működés megengedi, azonnal tüzetesen fogom tanulmányozni a kérdést, és mihelyt lehet; a törvényhozásnak ez iránt előterjesztéseket fogok tenni. Gondoskodni kívánok pedig a szükséges intézkedésekre nézve részint közigazgatási utón; de tudom, ez magában nem elég, hanem szükséges a létező bajok orvoslásáról törvényhozási utón is intézkedni. És az erre nézve szükséges előterjesztéseket minél előbb megtenni kötelességemnek tartom. (He'yeslés.) Magára az egyenes adók kezelésére nézve, nem hiszem, hogy e tekintetben oly messze kellene menni, mint, az előbb jelzett illeték! kérdéseknél — És itt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy új intézkedések életbe léptetését, azokon kivül, a melyek 1875 ben az egyenes adókezelésre nézve már megtétettek, javaslatba hozni nem szándékozom. E téren esak arra kívánok szorítkozni, hogy egyes bajok, egyes hiányok orvosoltassanak. Megengedem, hogy e tekintetben is egyes kérdésekben törvényhozási intézkedések is szükségesek, de nem az egész kezelésre nézve, hanem csupán egyes előforduló s megengedem, gyakran előforduló bajok és hiányok orvoslására nézve; különösen pedig — és ezt hangsúlyozom — az adóknak végrehajtás utján behajtására nézve. Meg vagyok arról győződve, hogy ha ugy a törvényhatóságok, mint a községek elöljárói és maguk a községek is teljesítik azon kötelezettségeiket, a melyeket az 1875-iki törvények reájuk rónak, hogy akkor sokkal ritkábban fordul majd elő azon eset, hogy az állam végrehajtás alkalmazását legyen kénytelen igénybe venni, a mi a
