Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-78

?*. országos ttiés iuárc2Íus S>. 187*. 3 $5 válaszolta, hogy hiszen ha az illető adófizetők sértve érzik magukat az adókivetés, illetőleg az adófelügyelők eljárása által, ott vaunak a törvény által meghatározott rendes felebbezési forumok. A t. ház talán megengedi nekem, hogy röviden ismertessem ezen felebbezési eljárást és ezen felebbezési forumokat, hogy lássuk, minő garantiával bir az adófizető, hogy sérelme és panaszai igazság és törvény szerint és nem tisztán íiscális érdekek szerint fognak megítéltetni. (Halljuk!) A földadót, a kereseti adó első és második osztályát, a házosztály-és házbéradót, az általános jövedelmi pótadót, a luxusadókat és a fegyveradót a községi közegek vetik ki, — de csak az adófelügyelőségek, tehát a kincstár közegének helybenhagyása, illetőleg általuk rectificált és tőlük nyert utasítások szerint. Tehát már kivetésnél a kincstári érdek, a kincstár képviselete van túlsúlyban. A felebbezés történik a megyei közigazgatási bizottsághoz, melynek Ítélete ellenében az adófelügyelőnek joga van a 3-ik fórumhoz, t. i a pénzügyministeriumhoz felebbezni, mely azután végérvényesen dönt. Hogy az adófelügyelőnek e tekintetben mily tág jogköre van, kitűnik abból, hogy a második fórum, a közigazgatási bizottság határozata ellen, az adófizetőnek további felebbezési joga nincs, hanem köteles megnyugodni a közigazgaíási bizottság határozatában. Az adófelügyelő azonban a közigazgatási bizottság határozatát felebbezheti a pénzügyministeriumhoz minden oly esetben, melyben a törvény szavai szerint „a kincstár érdekeit sértve látja." Ma pedig ez oly tényfogaloin, hogy nincs eset, nincs a közigazgatási bizottságnak adóügyben hozott oly határozata, melyre az adófelügyelő rá ne mondhassa, hogy az által a kincstár érdekeit sértve látja. Az adófelügyelő felebbezési joga tehát a pénzügyministeriumhoz korlátlan, míg az adófizetőnek további felebbezési joga egyáltalában nincs. Az adófelügyelő által felebbezett ügyben határoz, mint 3-ik fórum a pénzügyministerium, tehát ismét a kincstár képviselője. A pénzügyministerium a legtöbb esetben halomra dönti ugy az első minta második fórum határozatait; határoz egészen mást, — és a pénzügyministeriumnak ezen dictuma ellenében az adófizető félnek semminemű jogi orvoslata többé. így áll a dolog, t. ház, a kereseti adó 3-ik és 4-ik osztályánál, a bánya-adónál, a részvénytársulatok adójánál, a tőke és kamat adójánál; ezen adónemeknél az adó kivetésére vonatkozó javaslatot a kincstár közege, az adófelügyelő készíti el. Az első fórum az adókivető bizottság, melynek elnöke és két tagja az adófelügyelő ajánlatára a pénzügymiuister által neveztetik ki; két tagja pedig kineveztetik az alispán, illetőleg a polgárKÉPVH. NAPLÓ. 1878 — 81. III. KÖTET. mester által. Tehát már ezen első fórumnál a kincstár döntő túlsúlylyal bir, a mennyi ben a többség az ő kezében van. Az adófelügyelő által tett adókivetési javaslat fölött ugyanis határoz tulajdonképen azon 3 egyén, a kik az adófelügyelő ajánlatára lettek azon bizottságba kinevezve. Az adókivető bizottság határozata mindkét fél által felebbezhető a felszólamlási bizottságokhoz, a melyek a második forumot képezik, s a melyeknek elnökeit a belügyminister, tehát a kormány nevezi ki, két tagját pedig a pénzügymiuister; a többi két tagot választják az illető törvényhatóságok. A kormányhatalom befolyása teiiát itt is döntő' túlsúlyban van. Az adófizető a felszólamlási bizottság határozata ellenében a pénzügyministeriumhoz csak akkor felebbezhet, ha adója felemeltetett a felszólamlási bizottság által ; de az adőfelügyelő nemcsak azon esetben, ha az adó leszállittatott. hanem felebbezhet minden olyan esetben, a melyben például azon kérdés döntendő el, hogy valamely jövedelem, vagy kereset képezheti-e a jövedelmi adó tárgyát, hogy valamely részvénytársulatnál valamelyik bevétel a tiszta jövedelemből levonandó-e vagy nem? Mind olyan kérdések, a melyek igen tág tért nyújtanak arra nézve, hogy az adófeliig velő minél gyakrabban gyakorolj a a. felszólamlási bizottság határozata elleti a pénzügyministeriumhoz felebbezési jogát. Látjuk tehát, hogy a kincstár érdeke az adókivetés és behajtási eljárás egész vonalán biztosítva van. így áll a dolog a fizetési halasztásoknál is, a hol két határozat ellenében az adófizető félnek további felebbezés nem engedtetik meg; az adófizető azonban ennek daczára is mindig felebbezhet, a törvény szavai szerint: „valahányszor a kincstár érdekeit a hozott hatáiozat által sértve látja." Es ugyan így áll a dolog az adóelengedéseknél is. A közvetett adóknál az illeték-ügyeket intézi, mint tudjuk, első sorban az illeték-kiszabási hivatal, második sorban a pénzügyi igazgatóság, harmadik fórumban pedig a pénzügyministerium. A többi közvetett adóknál szintén mindig a pénzügyi közegek képezik a különböző forumokat; ágy, hogy a közvetett adóknál a polgároknak, az adófizetőknek még annyi befolyás sincs megengedve és biztosítva, mint a mennyi némely egyenes adónemeknél biztosítva van. Nem azért foglalkozom ezen eljárás részletes ismertetésével,mintha általában helyteleníteném a rendszert, a mely abban lefektetve van, t. i. a kincstár érdekeinek biztosítását, csak hiányosnak tartom magát a rendszert, hiányzik benne az, a 49