Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-76

?6. országos Ülés máre/ins 8. 1§?». 385 Egyet azonban elismerek, csakhogy, ha a t. képviselő ur ebben hibát lát, akkor nem megtagadnia kell a költségvetést, de néhány ezer forinttal megszaporítani és ez az egy az, hogy bár Fiume városa nemcsak maga, de ismétlem, azon kazafiatlansággal vádolt kormányzóság is több izbea felszólaltak már, hogy Fiúméra nézve a törvények és rendeletek olasz nyelven is közöltessenek : a kormány a koronának ezen bármilyen becses részében, de mindenesetre kis részében szükségelt fordítás czéljából vonakodott néhány ezer forintot kiadni, minthogy különben is, ha nem is hivatalos alakban, de annyira, hogy tudomásul vehessék, a törvények az olasz ajkúak számára lefordíttatnak. Ezt — mondom — elismerem. A ház törvény szerint utasíthatja a kormányt, hogy ne nézzen erre az összegre, hanem adja ki azt a néhány ezer forintot, és fordíttassa le a törvényeket olaszra is, de akkor nem megtagadni, hanem megszaporítani méltóztassék a költségvetést. A kormány ezt a mai napon nem tartotta és nem tartja időszerűnek és épen azért nem tette, de mindenesetre a képviselő ur álláspontjából a consequentia nem az, melyet ő belőle kivont, hanem egészen más. Mindezek után kérem a t. képviselőházat, hogy a Fiúméra vonatkozólag beterjesztett költségvetést elfogadni méltóztassék. {Helyeslés) Zsivkovics János: Én igen röviden fogok szólni, minthogy a t. ministereluök ur annak egy részét, a mit mondani akartam, már kimerítő, t. i. a magyar-horvát tengerparti elnevezésre. A mint látszik, a t. képviselő ur nincs jól tájékozva a dolog állásáról, mert tudnia kell, hogy majdnem az egész fiumei alispánság területe, mely exclusiv horvát, csak egy tengerpartot képez és a fiumei terület nem is fekszik a tengerparton. Tehát az elnevezés nem hibás. De itt kell tiltakoznom egy kifejezés ellen, melyet az igen tisztelt szélső baloldali képviselő ur tett, t. i. megtámadván a horvát kormányt azzal, hogy merészkedik elkövetni olyan „botrányt", felhívni a fiumei kerület választóit arra, hogy két képviselőt a horvát országgyűlésre küldjenek. Ezen kifejezés ellen, hogy „botrány" tiltakoznom kell; mert ezen felhívás törvényen alapszik és mig ezen törvény fennáll, a horvát kormány azt mindig meg fogja tenni, de micsoda eredménynyel, az más kérdés, mert arra nessuno-val szoktak nekünk felelni. Elvégre a mi a provisoriumot illeti, a horvátok sem barátjai annak, csakhogy ezen kérdésnek eldöntése sokkal nehezebbnek látszik, mintsem azt a képviselő ur gondolja. Egyébiránt mi is azt kívánjuk, hogy az mentől hamarabb megszüntettessék. Es ennélfogva pártolom a költségvetést. Ugron Gábor: T. házi Ujabban kénytelen vagyok szavaim félremagyarázása miatt [ fölszólalni és a ház figyelmét igénybe venni. Én í azt nem mondtam, hogy ez „botrány", hogy Horvátország átirt, hanem azt mondtam, hogy az botrány, hogy a magyar kormányzóság a horvát országgyűlésnek átiratát minden megjegyzés nélkül, elintézés végett áttette a polgármesterhez. En elismerem azt, hogy van magyar-horvát tengerpart, de akkor nem magyar-horvát, hanem magyar és horvát tengerpartnak kell azt nevezni. {Helyeslés a szélső baloldalon.) És akkor is hibás a költségvetés tétele. Szederkényi Nándor: T. ház! Mindenekelőtt bátor vagyok ezen czímhez egy indítványt terjeszteni elő, t. i. mondja ki a ház, hogy utasittatik a kormány, hogy a jövő évre a provisorium megszüntetésével rendszeres költségvetést készítsen és terjeszszen a ház elé Fiusnére vonatkozólag. {Helyeslés a szélső balon.) T. ház! Ugron Gábor barátom iménti felszólalását méltán indokolhatta volna azon mindnyájunkban élő gyanúval is, hogy t. i. Fiumében a provisorium köpönyege alatt, nem mondom, hogy az ottani kormányzóság, de bármi tényezők közreműködésével államellenes, különösen pedig magyar nemzetellenes tendentiák igyekeznek érvényre jutni. {Igaz! ügy van! a szélső balon.) Csernátony t. képviselő ur nagyon helyesen mondotta, hogy Fiúméra nézve épen ugy nem I gyönyörűség a provisorium, mint nem gyönyö| ritség ránk nézve; tehát ebben közvetve benne foglaltatik az, hogy azon provisorium ma már nem felel meg a magyar nemzet, a magyar állam érdekeinek, és ha nem felel meg, akkor annak törvényen és hatályon kívül helyezésére meg kell tenni az intézkedéseket. Ugron barátom concret eseteket említett, melyek a magyar nemzet keblében élő azon gyanút táplálják, hogy a provisorium nem egyéb, mint etappeja a magyar nemzet elleni küzdelemnek; {Igaz! Ugy van! a széls!] baloldalon) concret eseteket említett, melyek, megismerem, nem annyira a ház tárgyalása alá tartoznak, mint inkább a kormány intézkedése körébe, de ezen concret esetek bizonyítékok arra nézve, hogy ott valóban nem mennek a dolgok ugy, a mint menniök kellene. Szavai, ugy látszik, félre ! értettek, félremagyaráztattak; hogy tehát e tekintetben a mi álláspontunk is tisztán jeleztessék, bátor vagyok kijelenteni, hogy mi vagyunk épen azok, kik Fiumére ugy tekintünk, mint a magyarnemzet egyik csillagára; mi vagyunk azok, kik, midőn Fiumének nehéz napjai voltak, első sorban küzdöttünk és küzdünk mai napig is, Fiúménak megadni azon helyzetet, melyet ő kíván és érvényesíteni óhajt, hogy t. i. a magyar nemzettel, a magyar állammal, minél bensőbben köt-