Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-74

?4. országos ülés febmár 28. 1879, ggg van! balfelbí. Ellenmondás jobb/elöl) még ma is 14 többséggel bir, akkor arról nem lehet beszélni, hogy bárki jöjjön is a kormányra, annak többsége se legyen. (Élénk helyeslés balfeläl.) A t. képviselő ur továbbá azt mondja, hogy 10 év óta már 6 pénzügyminister változott és annyi kormányválság történt, hogy ez nem lehet más, mint kórállapot. De kérdem: ki működött ebben közre? Hisz a t. képviselő ur minden pénzügyminister megbuktatásában közreműködött. A t. képviselő ur talán ellent akar nekem mondani, hogy ott van Széll Kálmán, ezt csak nem ő buktatta meg, de én azt mondom, hogy azt is a t. képviselő ur segített megbuktatni, mert Széll Kálmán, ha ő azt nem képzelte volna, hogy a jelenlegi többség megszavaz a kormánynak mindent, a miért ő pénzügyi tekintetben a felelősséget magára nem vállalhatja, akkor ö továbbra is megmaradt volna, hanem miután feltette, hogy a többség meg fog szavazni mindent, azért vált el a kormánytól. (Élénk helyeslés balfelöl.) A mi a többi ministereket illeti, ott az oppugnatióban igen kitűnő helyet foglalt el a t. képviselő ur mint képviselő, mint parlamentáris szónok, mint lapszerkesztő és mint hirlapiró, s ime most a t. képviselő ur ezen eljárást kész óvatossággal teszi, ő régi elveit, melyeket szegre akasztott, onnan leveszi és kiporolja, hogy a moly addig bele ne essék, mig azokat ismét felvenni lehet. Horváth Gyula: Együtt akasztották szegre! Báró Simonyi Lajos: Igen is, t. képviselő ur, erre felelek. (Halljuk!) Midőn 1875-ben az úgynevezett fusió megtörtént, akkor kijelentettem, hogy miután az ország több választás által helyeselte az 1867-ki kiegyezést; miután meggyőződtem erről, hogy bár nem tökéletes a kiegyezés, de e mellett Magyarország még megélhet, prosperálhat, én e kiegyezést, melyet azelőtt oppugnáltam és nem helyeseltem, bona fide elfogadtam. (Csanády Sándor közbeszól: Elég hiba volt!) ; s Ma is ezen alapon állok. En semmiféle elvet szegre nem akasztottam. (Helyeslés balfeló'l.) E téren állok s ezt meg akarom vívni, a mennyire csekély erőmtől kitelik. Azért kérem a t. képviselő urat, ne tegyen engem egy categoriába azokkal, a kik azt mondják: Nekünk megvannak régi elveink, de azokat szegre akasztottuk, hogy annak idején levegyük; nekem nincs mit levennem, mert nem akasztottam szegre semmit. (Zajos helyeslés balfelöl.) Hogy a statistikai adatoknak felületes tanulmányozása mire vezet, ennek példáját adta Láng Lajos képviselő ur múltkori beszédében, midőn elősorolta azt, melyik országban mennyi adósság esik egy emberre; hogy ez mennyire felületes számítás, hogy ez mennyire nem bizonyít semmit, erre én nem akarok kiterjeszkedni, mert erről sokan szólottak már, mert KÉPVH. NAPLÓ. 1878—-81. III. KÖTET. itt nem az a fő, hogy mennyit visel az illető, hanem mennyire képes a teher elviselésére (Igaz! Ugy van! a balon.) De hogy ha ezen felületes számításhoz hozzájárul az, hogy az illető, mondhatom absolute nem ismeri az országot, melyre vonatkozni akar okoskodásaival, hogy ez által még tetőzi a tévedést, az kitűnik ismét Láng Lajos képviselő ur beszédéből, a ki azt mondja, hogy Magyarországon a községi adóra nézve előre meg van határozva az arány, és ez az arány nem is nagy. E tekintetben én azt mondom ismét, hogy o tévedett, tévedett épen azért, mert nincs meghatározva Magyarországra az arány, mert vannak községek, melyekben községi adó nem létezik, vagy 25 százalék, vagy kevesebb, vagy több, 50, 60, 70 százalék és ennek következtében a községi adó sokszor igen terhes és még inkább nyomja az illetőket, mint az országot. A t. képviselő ur ebben tévedett és igen rectifikálta a kereskedelmi minister ur, a ki azt mondta, hogy a községi adónál még nagy megtakarítások lennének eszközölhetők. De a t. képviselő ur még azt is mondta, midőn közbeszóltunk és én is közbeszóltam, hogy nincs igazunk, nézzük meg a statistikát. De én viszont azt mondom neki, hogy nézze meg a valót. Ha ezt megnézi — ez sokszor ellentétben áll a statistikai adatokkal — akkor sokkal biztosabban fog eljárni és alaposabban nyilatkozni. A t. képviselő ur azt mondta, hogy az indirect jövedelmek Magyarországon csekélyek az egyenes adókhoz képest. Erre nézve a t. képviselő urnak igaza van. De vizsgáljuk meg az okot, hogy mi az oka, hogy Magyarországon az indirect jövedelmek oly csekélyek? Én megmondom. Azon párt, melyhez tartozik, elmulasztotta azon alkalmat, a melyben az indirect jövedelmei Magyarországnak nagyobbra emelhetők lettek volna. És még ezenkívül Magyarország az indirect jövedelmének egy részét, a fogyasztási adókat, a mit senki kétségbe nem vonhat, oda ajándékozta Ausztriának. (Ugy van a balon.) Ha a t. képviselő ur ezt figyelembe vette volna, és bővebben méltóztatott volna megvizsgálni, azt hiszem, hogy nem hivatkozott volna erre a tételre. A mi a t. előadó urat illeti, erre nézve megjegyzem azt, hogy ő kimondotta, hogy enquéte nem szükséges, mert hisz úgyis ismerjük a bajokat és mintegy megrovólag nyilatkozott gróf Apponyi Albert t. képviselő úrról, hogy ő egyik pillanatban elismeri, hogy vannak bajok, a másik pillanatban pedig ignorálja azokat, kimondja, hogy depossideáltatik a közbirtokosság, meg is mondja az okot, hogy a tarifa és hitelviszonyok okozzák, és azután azt mondja megint, liogy ő bizonyos dolgokról nem tud semmit. Én azt hiszem, hogy e hazában mindenki — talán a t. előadó urat kivéve — azon hely37