Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-72

?&. országos ülés február 26. 1879. 233 a minister előtt csak kommáját emeltük, s hogy ily buzgalmának díját előléptetésben, az év végével pedig bővebb jutalom-díjban fogja elnyerni. (Derültség balfelöl. Igaz! ügy van! a szélsőbalon.) így fogván fel a helyzetet, s tekintettel arra: hogy pénzviszonyaink állapota súlyos s aggasztó, — tekintettel továbbá: hogy a ministerium nem jelzi az utat, s módokat, melyek felhasználása s alkalmazásától pénzügyeinknek kibontakozását várja, — s tekintettel arra: hogy ezen óhajtott ezél elérésére báró Simonyi Lajos határozati javaslata alkalmas eszközül kínálkozik: az általa benyújtott határozati javaslathoz csatlakozom. Helyeslés és éljenzés a bal- és széhő balfelöl.) Gróf Somssich Iván: T. ház! Nem szándékozom mindazon dolgok, ellenvetések és kifogásokba bocsátkozni, melyek az ellenzék részéről a szőnyegen levő törvényjavaslat ellen felhozattak; elégségesnek tartom kijelenteni, hogy ezen támogatások a világló napnál fényesebben bizonyítják azt, hogy mennyire fokozza a mostan követett fonák külpolitika pénzügyi- és közgazdasági bajaink rosszabbulását, és mennyire sietteti ezen politika az államtönköt, melynek alapja az 1867-iki kiegyezésben rakatott le. (Ugy van! a szélső balfelöl.) A belpolitikáról sem lehet kedvező ítéletet mondani; tulaj donképen még azt sem lehet meghatározni, hogy a kettő közül melyik a rosszabb, melyik mozdította jobban elő és melyik mozdítja ezután is jobban elő a bekövetkezendő pénzügyi bukást. (Ugy van! a szélső balfelŐl.) De fájdalom, mindennek daczára mégis találkozik többség, a mely a kormányt ezen rontó politikájában támogatja. (Ugy van! a szélső balfelöl.) Olyan többség különben, a mely befolyását a külpolitikára csakis az által documentálja, hogy az annak folytatására kívánt pénzt megszavazza. A í. többség határtalanul, feltétlenül bizik a kormányban és annak biztatásaiban, holott pedig ezen biztatás körülbelül igy hangzik: ha így nem, hát úgy, vagy legalább amúgy, de minden bizonjaryal valamikor jobbra fordul minden. (Derültség és tetszés a szélső balfelöl.) Már engedjen meg a t. többség, én ezen argumentumot nem érteném. A kormánypárt vakon követi a mostani kabinet fejét, Tisza Kálmánt, a kinek Ígéretei soha be nem teljesednek. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl) A ki ma épen ellenkezőjét cselekszi annak, amit 1875 előtt hirdetett. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelŐl) A ki most védi azt, a mit előbb ostromolni meg nem szűnt. Hisz a t. ministereinök ur ellenzéki korában minden alkalmat megragadott annak bebizonyítására, hogy minő kárral, hátránynyal, veszélylyel jár az országra azon kiegyezés, melyet a DeákKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. III. KÖTET. pártnak köszönhet az ország; és most, mióta a piros székben ül, nemcsak hogy megtagadta éveken át hirdetett meggyőződését, hanem még tálment a Deák-párton. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) Ennek constatálása végett csak egy tényre hivatkozom, arra a 24 millió adósságra, melyet a t. többség a nemzet terhére betábláztatott, holott azon tartozásnak jogosultságát még a Deák-párt sem ismerte el soha. (Igaz! Ugy van! a szélső balfelöl.) A helyett, hogy használta volna az 1867-iki törvénynek azon pontját, a mely a nemzetnek szabad önrendelkezési jogot adott azon esetben, ha az előbbinél jobb egyességet kötni nem sikerülne, oda ajándékozta azon 24 milliót a banknak, holott 24 millió és egy kis segítséggel mi magunk is csinálhattunk volna önálló bankot; (Igaz! Ugy van! a szélső bal felöl) a helyett oda ajándékozta az osztrák nemzeti banknak és nem is képzelhetem, hogy miért, talán azért a dicsőségért, hogy a bank Oesterreichísche „National-Bank" helyett ma „Oesterreichisch-Ungarische" Banknak czímezi magát. (Igaz ! Ugy van! Derültség a szélső bal felöl.) A pénzügyi bizottság t. előadója Hegedüs képviselő ur azzal is támogatta a költségvetési törvényjavaslatot, hogy bárminő más actió, mint Bosnia occupatiója több áldozatot követelt volna. Ezen állítás helyességét tagadom, mert lehetne csinálni olyan aspiratiót, a mely megóvná érdekeinket, biztosítaná jövőnket, azonkívül megmentene azon nyűgtől, hogy a szélrózsa mind a 32 irányában kénytelenek vagyunk több mint egy millió katonát en garde tartani, a kiknek élelmezése, eltartása több milliókat nyel el, mely milliók, miután azokat adó utján besajtolni nem lehet, kölcsön utján fedeztetnek, és ezen milliók okozzák aztán óriási deficzitünket, mely alatt összeroskadunk. (Ugy van! a szélső baloldalán.) Oly politika inaugurálása, mely feleslegessé tenné ily nagy létszámmal biró hadsereg fegyverben tartását, azonnal megszüntetné deficitünket, és akkor hasznos, szükséges, nemzetgazd-tszatilag fontos, de gyümölcsöző befektetésekre fordíthatnánk olyan összegeket, melyeket most egy nagy hadsereg fenntartására költünk, vagy jobban mondva, inproductive kidobunk, mert ezen pénz minden nyom nélkül tűnik el, épen úgy, mint az, a melyet szivarért adva, a légbe fuviik. (Helyeslés a szélső balon.) Azon politika, mely szemeim előtt lebeg, visszaszorítaná Oroszországot medrébe, s minket azonfelül, hogy hű fegyvertársakat szerezne, minden ellenségünk ellen még a helyzet uraivá tenne a Balkán-félszigeten. Az operatio, a melyre czélzok, igen egyszerű: vissza kell állítani Lengyelországot! (Élénk helyeslés a szélső balon.) Hogyan! Megmondom azt is. (Halljuk!) Nem 30