Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-70
70. országos ülés febmár 24.1879. 179 bizalmat. (Helyeslés balfäöl.) Előnyök ezek, tisztelt ház, melyeket személyes érdekért mellőzni nem szabad. Minthogy tudom, hogy igénytelen szavam elhangzik a pusztában, hozzájárulok b. Simonyi Lajos határozati javaslatához. (Helyeslés balfelöl.) Szeberényi Andor: T. képviselőház! Hogyha lett volna is szándékom nyilatkozni e házban, alig mertem volna azon gondolatra jutni, íiogy épen e tárgyban, az államköltségvetés kérdésében veendek magamnak bátorságot, igénytelen nézeteim előadására; de miután tapasztaltam, hogy a vita tárgya nem a költségvetés, de a pártállás igazolása, s hogy az eddigi fölszólalók, kevés kivétellel, oly szakavatottsággal beszéltek a költségvetésről, mint Bodóné, midőn a bor árát kérték: (Derültség) azt tartom, én sem vétek a parlamentarismus szabályai ellen, ha némely mondottakra, hasonló szakavatottsággal, szerény megjegyzéseket teendek. Annál is inkább, mert az igen tisztelt ellenzék által azzal vádoltatunk, hogy a nekünk, dobott kezíyíít el nem fogadjuk, s egyszerű szavazással nyilvánítjuk akaratunkat. Igaz ugyan, hogy legközelebb gr. Apponyi Albert igen tisztelt képviselő ur kezdi nem szeretni, hogy beszélünk (Derültség a jobboldalon) s állítása szerint támadólag, mintegy mutatványkép, kikkel fog szemben állni, hahogy az úristen megsegíti a piros bársony zselyeszékbe. Hogy a tisztelt képviselő ur valaha a grammatikát nagy szorgalommal tanulhatta, (Derültség a jobboldalon) igazolja, hogy a positivust, comparativust és superlativust híven megtartotta nemcsak elméjében és elméletben, de az alkalmazásban is; mert beszédjében híven utánozta Kármán positiv bölcsészetet, (Derültség) nem oly szerencsével Jókai eomparativ költészetét, de annál nagyobb túlzással Láng superlativ szenvedélyét. De már a singularis és plurális használata nem volt egészen ildomos; több ízben mondván, senki sem tudja, hogy állunk, milyen a házi iparunk, mi oka, hogy az ipar pang, hogy a gabonának miért nincs ára? stb. Már itt kérném a képviselő urat singularist használni; (Derültség a jobboldalon) legfölebb igénytelenségemet tessék befoglalni, hogy ketten legyünk. Legroszabb osztályzatot nyerne az igen tisztelt képviselő ur a psychologiából, (Derültség és tetszés jobbfelöl) kivált a szerencsétlenség concret definitiójáért. Lenézőleg tetszett pártunkat szerencsétlennek nevezni. Kérem, a szerencse és szerencsétlenség egyéni, relatív. P. o. Diogenes szerencsés volt az ő hordójában. (Derültség.) A mi szerencse, lehet szerencsétlenség. Teszem azt, szép nő (Hosszas derültség minden oldalról) lehet férjének legnagyobb szerencsétlenség, (Általános derültség) de azért nem következik, hogy minden szép nő szerencsétlenség. Hogy milyen fogalmak lehetnek a szerencséről és szerencsétlenségről, fölhozható egy példa. (Halljuk!) Az emlékezetes 1863dk évben, midőn az aszály következtében, az alföld lakóit az éhhalál fenyegette, a kormány osztogatott kenyérnek tiszta búzát. Történt egy román községben, hogy egy aggastyán sírva fakadt, mondván: megöregedtem, de ilyen szerencsétlenség még nem ért, hogy tiszta buza-kenyeret kelljen ennem, (Derültség és tetszés jobbfelöl) mert nála szerencse volt a kukoriczapuliszka. Ki ilyen szerencsével megéri, nem irigyeljük, de nem tehetünk ró a. Itt is lehet használni a képviselő ur által használt biblia mondását: más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát nem! Az igen tisztelt képviselő ur pártolja báró Simonyi Lajos indítványát, és pedig azért: 1-ör, mert a kormányt normális vagy parlamentaris utón és módon nem birja megbuktatni s e részben frontot foglalt el s nyilt sisakkal lépett föl a kormány s a többség ellenében. S ez ellen senkinek kifogása nem lehet, mert ez a kormányra vágyó ellenzéknek hivatása, conditio sine qua nonja. De már a másik ok, tessék elhinni, ép oly megkerülési manőver, mint a milyennel méltóztatott vádolni Grünwald és Dárday képviselő urakat. — Hiszen, úgymond, miután a kormányt megbuktatni nem tudjuk, nem is akarjuk megbuktatni. (Derültség.) Mi csak módot keresünk, hogy a fiaancziánkou segítve legyen. A kormány nem tesz initiativát, tehát tegye meg azt a parlament. Ezt is nem mi gondoltuk ki, hanem a kormánylapok s képviselők, állítván, hogy pressiót kell gyakorolni a kormányra. — Ha jói emlékezem, van egy mese a hollóról és rókáról. A holló jó prédát csinált, s a terebélyes fa tetején, szájában tartott egy darab húst. (Derültség.) A róka vérszemet kapott a falatra, s ekkép kezdte megkerülési manöverjét: te holló! neked gyönyörű hangod van, nem tennéd meg kedvemért, hogy egy nótát elénekelnél. Természetesen énekelés közben, a falat hús (Nagy derültség. Felkiáltások: Sajt volt az!) Mindegy azt sem kapják meg — (Nagy derültség és taps.) kiesnék szájából, s a róka politikája könnyű szerrel jutna a konezhoz. S miből állna az initiativa? Egy kiküldendő bizottságból. S a bizottságnak mi volna a teendője? Bejárni Tolnát, Baranyát. Kipuhatolni kinek mi baja? ki mit termeszt? kinek mennyi juha, marhája van? Tessék elhinni, ezen eljárás azon korba való, midőn X. vármegyében, —y. urat csak azért választották meg követnek az országgyűlésre mert ő volt az egyedüli a megyében, ki az utat tudta Pozsonyba. (Nagy derültség.) A 23*
