Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.
Ülésnapok - 1878-70
70. országos ülés február 84, 1879. 159 had intézményekkel és ezer éves alkotmanyny.nl . Hogy lehes.-en azonban az alkotmány, hogy lehessenek az abból k'folyó szabadelvű intézmények azon centripetális erő, mely az összes nemzetiségi elemeket egy erős oszthatlan egészbe vonzza és egyesíti, szükséges e szabadelvű intézményeknek élő kifejezést adni, szükséges azokat gyakorlatilag érvényre juttatni és akként alkalmazni, hogy Magyarország összes nemzetiségei egyenlő mértékben t élvezzék az alkotmány minden jótéteményét. És akkor meglesznek a kellékek ahhoz, hogy megalapítsuk és fejleszszük jólétünket befelé, és hatalmasok legyünk kifelé. Rajtunk áll, hogy a világ boldognak lásson bennünket, ezt pedig a meglevő lényeges kellékek mellett kölcsönös bizalom, testvéri egyetértés és összetartás által elérhetjük. Mily szépek és nemesek a szélső bal egyik vezéríagjának, t. képviselőtársam Irányi Dániel urnak ni. é. deczember 11-én tartott országos ülésben elmondott, és a testvén egyetértést hangsúlyozó ezen szavai: „Én. uraim, 1848-ban, fájdalom, tapasztaltam és tapasztaltuk mindnyájan, mily iszonyú szenvedéseket rovott a magyar nemzetre azon viszálykodás, mely a különböző nemzetiségek közt dalt, és azért 1849 ben a szegedi országgyűlésen fogadást tettem, hogy életem egyik feladatának fogom tekinteni a különböző nemzetiségek köztti egyetértés helyreállítását. Magyarország második alapi:ójának fogom tekinteni azon férfiút, a ki a magyarországi nemzetiségek köztt a jóbaráti viszonyt helyreállítani képes leend." Adná az ég, hogy t. képviselőtársamnak e valóban hazafias nyilatkozata minél előbb ténynyé váljék, az összes nemzetiségek kielégítésére, és Bzeretett közös hazánk tartós boldogságára. T. ház! Ha valaha, úgy e komoly és válságos időkben - van szükségünk egyetértésre és összetartásra. A nagy keleti kérdést a berlini congressus nem oldotta meg gyökeresen, sőt azt tartom, hogy még inkább összebonyolította a gordiusi csomót. Óhaj anám, hogy azon pillanat, mikor a keleti kérdés végleges megoldása lesz napirenden, mindnyájunkat kielégítve és kibékülve, mindnyájunkat „mint valóságos testvéreket, összeforrva szellemben és érzetben" egyesítve találjon. Vessünk idejekorán fátyolt a zavart múltra, és elismervén mindenkinek a törvényen és természeten alapuló jogát, munkálkodjunk vállvetve, mint egy anyától való igaz testvérek, ezen hazának javára és előnyére. Összetartva erősek leszünk, mint a szikla, a nélkül csak homokhalom vagyunk, melyet a legelső vihar parányokra széthinteni képes. Végzem beszédemet a kezdetben felállított tétellel: hogy ha mindnyájan egyenlő terheket viselünk, kell, hogy mindnyájan egyenlő jogokban részesüljünk; s ezen kijelentéssel elfogadom a betérj-szt tt költségvetést a részletes tárgyalás alapjául. (Helyeslések.) B. Kemény Gábor földmívelés-, iparés kére kedelaii miniKter: T. ház! Egy pár megjegyzést szándékozom tenni a szőnyegen forgó budgetet illetőleg és pedig majdnem kizárólag közgazdasági szempontból. Minthogy pedig a jelen költségvetésnek tételei, viszonyai önmagukban aligha megérthetők a nélkül, i ogy azokat kap-sobuba ne hozzuk az eddigi költségvetésekkel, az 1867 óta követett közgazdasági és pénzügyi politikával, engedje meg nekem a t. ház, hogy egy pár főbb vonással ecsetelni megkíséreljem azon közgazdasági és pénzügyi politikát, melyet követtünk. Midőn 18(37-ben a felelős magyar kormány visszahelyeztetett, ránk szakadt a teendőknek egész halmaza és mi ernyedetlen buzgalommal, bizon} T os, nem tagadhatni, ideges mohósággal, de egyszersmind a jövőben vetett biztos reméuynyel fogtunk mindannak létesítéséhez, a mi országunkat, hazánkat az európai — a jelenleg szokásos kifejezést használva — a culturnemzetek sorába fölemelje. Egyszerre költekezni kezdtünk nagy mértékben a közoktatásra és igazságszolgáltatásra, a felállított honvédségre, és a közlekedési viszonyok szabályozására és javítására. T. ba árom, a pénziigyrninister, ezelőtt néhány I nappal tartott beszédében kimutatta, hogy a ! beruházások, melyek 18ö7 óta az ország által eszközöltettek, összesen 416 millió forintot képviselnek. Azt gondolom, hogy egyike a legfőbb iránymutatóknak a mi pénzügyi s közgazdasági politikánk megítélésénél az, ha megvizsgáljuk, mik ama befektetések. Tény, hogy nagy része íizon 416 milliónyi adósságnak, melyet a pénzügyminister ur kimutatott, — különösen, ha leszámítjuk azokat, a mik az 1848dki évnek következményei és örökményei — értem alatta az úrbéri kárpótlási összeget — és ha levonjuk belőle azt, a mi az 1867-iki kiegyezés folyománya, mondom, hogy egy igen tetemes része, legalább is 70% je ezen nagy összegnek fordíttatott az államvasutak régibb vonalaira és a keleti vasútnak részint kiépítésére, részint megváltására, összesen 200 millió forint, vasúti kamat biztosításra Í01 millió frt, egyéb vasúti berendezésekre és beruházásokra s előlegekre 13 millió frt, összesen 3!4 millió frt. Ezekhez lehetne pedig tennünk, habár nem tisztán vasúti beruházások, mint melyek a közlekedési viszonyok fejlesztésére voltak irányozva, ipar- és kereskedelmi szempontból eszközöltettek, s a földmívelés emelésére czélozhatóknak tekintethetnek, a lánczhid és a másik két hid megvásárlása és kiépítésére fordított 22 millió frt; a fiumei kikötőre
