Képviselőházi napló, 1878. III. kötet • 1879. február 8–márczius 5.

Ülésnapok - 1878-70

70. országos ülés február 24. 1879. J5f ben egyenjogúnak jelenti ki valamennyi magyar állampolgárt ezen szavakkal {olvnssn) : „MagyarOrszág összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú ta<rja." E szerint a magyar nemzetiség a magyar államjog szempontjából az első az egyenjogúak köztt, s a bármely nemzetiséghez tartozó összes polgárok egyenjogú tagjai az oszthatlan magyar nemzetnek. Hogy ha azonban — s ezt csak mellesleg említem — van is különbség a politikai nemzet köztt — a melyhez a magyar állampolgárok összessége tartozik — és nyelv szerinti nemzetiség között, abból még nem következik, hogy azok egymást kizárják Nem ide tartozik, hogy azt részletesen bizonyítsam, csak például említem Sväjczot, Belgiumot és Amerikát, hol ezen két különböző nemzetiségi fogalom teljes összhangzásban áll. Az 1868. évi XLTV. t. ez, elismervén azt, hogy a magyar nemzetiségen kivit! még más nemzetiségek is léteznek ezen államban, meghatározta, hol és mikor használható a magyar álíami nyelven kívül, valamely más nemzetiség nyelve. Nem bocsátkozom részletekbe, hanem általánosságban állítom — mert tapasztalásból tudom, hogy különösen a szerb nyelv, mindenütt a hol törvény szerint használható volna, nevezetesen a bíróságoknál, a törvényhatóságoknál s magasabb tanintézeteknél, most már teljesen ki Tan zárva. Általános a nézet, t. ház, hogy a szélsőbal legtürelmetlenebb a nemzetiségek irányában. De ime, mit mondott a szélsőbal egyik legtekintélyesebb tagja, t. képviselőtársam Mocsáry Lajos ur, midőn m. é. nov. 16-án a felirati vita alkalmával a többiek közt, a nemzetiségről! törvény alkalmazását és a nemzetisé; ekkeli elbánást érinté. T. képviselőtársam ezeket mondta (olvassa): „Én nem mondom, hogy ezen bizalmatlanság feljogosít bennünket arra, hogy irányukban (t. i. a szlávok irányában) ne tartsak meg azt, a mit ők mint hazafiak, mint honpolgárok követelhetnek, és én óhajtom is, hogy daczára mindezen dolgoknak, a nemzetiségi törvény ugy betűjében, mint szellemében, pontosan végrehajtások és kárhoztatom a kormány eljárását azért, mert méltó panaszokra ad okot a nemzetiségeknek, úgy az egyházi autonómia, mint a hivatalos állások felosztása, valamint általában a nemzetiségi törvény szellemének és betűjének megnemtartása tekintetében." Én t. képviselőtársam Mocsáry Lajos ur ezen nyilatkozatát elismeréssel tudomásul véve, ez alkalommal arra kérem a t. kormányt, hogy e törvényt — ha valóban az, ezután pontosabban és lelkiismeretesebben végrehajtani szíveskedjék. Az idézett törvény szerint politikai tekintetben a magyar nemzet valamennyi hazabeli nemzetiségből áll, a kormányra pedig reá van bizva az összes nemzetiségek, a haza összes polgárai életérdekeinek megóvása, s nem csak a magyar nemzetiségé. Ezen alkalommal meg fogom kisérteni, hogy egy irányban kimutassam, miszerint a t. kormány idézett törvény 27. § a daczára nem ugyanazon mérték szerint jár el a haza polgáraival szemben. A 27. §. így hangzik (olvassa): „A. hivatalok betöltésénél jövőre is egyedül a személyes képesség szolgálván irányadóul : valakinek nemzetisége ezután sem tekinthető az országban létező bármely hivatalra, vagy méltóságra való emelkedés akadályául Sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos bírói és közigazgatási hivatalokra, s különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig alkalmaztassanak." Különösen minekünk szerbeknek, nevezetesen a szerb értelmiségnek van alapos oka azon panaszra, hogy igen mostoha elbánásban részesül. Ha tekintetbe vétetik a szerb értelmiségnek aránylag véve jelentékeny száma, akkor kitűnik, hogy a szerb nemzetiséghez tartozó kinevezett államhivatalnokok száma semmi arányban sincsen az ország népességi számadataihoz. Magyarországon van 64 e. f. kir. törvényszék. A legújabb névtár szerint van törvényszéki biró, járásbiró és albiró összesen 1516, ezek közül szerb 53. Kir. ügyész és alügyész van 146, ezek közül szerb egy kir. ügyész Zomborban és egy alügyész Fehértemplomban. A kir. Ítélőtáblánál, a legfőbb itélőszékuél és a semmítőszéknéi a bírák száma összesen 209, szerb 8, ide számítva a pótbírákat is. Közjegyző van 218, ezek közül szerb 3. A ministeriumoknál az arány még kedvezőtlenebb. Nincs egyetlenegy szerb a ministeri tanácsosok között; az osztálytanácsosok közt csak 3, a titkári és fogalmazói állományban pedig agy sem. A kir. főügyészségnél, a kir. ügyek igazgatóságánál, a pénzügyi ügyészségeknél, a pénzügyi igazgatóságoknál, az adófelügyelőségeknél alig akadtam egy-két alsóbbrangú szerb nemzetiségű hivatalnokra. A 27. §. azzal végződik: hogy az államkormány gondoskodni íog, hogy különösen a főispánságokra a különböző nemzetiségekből alkalmas személyek kineveztessenek, — ma pedig,