Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-32

32. országos ölés deczember 9.1878. 81 ződést tárgyalni, és csak ha az osztrákok tárgyalják, a paritásnál fogva tárgyalhatjuk mi is. Bocsánatot kérek, arra nézve, hogy van-e joga az országgyűlésnek a szerződést tárgyalni és felette határozatot hozni, azt hiszem, teljesen világos a mi törvényünk, sőt bizonyos tekintetben még többet mond, mint az osztrák törvény. Az 1867. XII. t. ez. 8. §. rendeli, hogy a nemzetközi szerződések mind a két fél országgyűlése elé térj esztendők; tehát nem mondja, i hogy csak azon szerződések, melyek az államra j vagy annak valamelyik részére terheket róvnak, vagy az egyes polgárokra kötelezettséget hárítanak, a mint az osztrák törvény, hanem feltétlenül és kivétel nélkül minden nemzetközi szerződés a törvényhozások elé terjesztendő. Ebben a tekintetben tehát a magyar törvény még átalánosabb, még feltétlenebb, mint az osztrák törvény. (Ügy \ van! balfelöl.) De az a kérdés, hogy mi czélból? Vájjon I csak azért-e, hogy elolvashassuk, tudomásul vehessük, vagy pedig tárgyalhassuk is? Erre nézve először is nem tudora, hogy mely jogalapon és mely törvénynél fogva lehetne a magyar j képviselőháztól megvonni azon jogot, hogy azt, I mi a ház asztalára letétetett, tárgyalják is. A t. ministerelnök ur a múlt alkalommal azt monűá, hogy épen azért, mert az 1868. XVI. t. ez., a kereskedelmi törvény megmondja, hogy a kereskedelmi szerződések az országgyűlés jóváhagyását igénylik: ez világosan mutatja, hogy tárgyalandók és az országgyűlés által jóváhagyandók a kereskedelmi szerződések, mig a többi nemzetközi szerződések, az 1867: XII. t. ez. 8. §-a értelmében csak közlendők az országgyűléssel. Csakhogy elfeledkezni méltóztatott arról, mit azon ] alkalommal idéztem is, hogy a ház asztalára j letétettek nemcsak kereskedelmi, hanem egyéb nemzetközi szerződések is, milyenek p. o. a consularis és a magánjogi viszonyokra, például a bűntettesek kiszolgáltatására vonatkozó szerződések. Ezekről nem lehet azt mondani, hogy az 1867: XVI. t. ez. rendeli el, hogy a ház jóváhagyása elé terjesztendők; és mégis mindezen szerződések nemcsak tárgyaltattak e házban, de sőt törvénybe is igtattattak. Volt-e valaha a kormánynak kifogása ez ellen? sőt nem az 1867 : XII. t. ez. 8. §. értelmében terjesztette-e a kormány ezeket a ház elé, alkotmányos tárgyalás végett? Méltóztassék megmondani nekem, melyik törvény tesz kivételt egyéb diplomácziai szerződésekre nézve? A törvény imparative, általánosan, feltétlenül rendelkezik, hogy minden nemzetközi szerződés ide terjesztessék, s a mi ide terjesztetik, azt a ház mind tárgyalhatja. Én e tekintetben kivételt nem ismerek. Az természetesen más kérdés — mint akkor is mondottam — és a ház bölcsességétől függ, hogy mit határozzon KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. II. KÖTET. ezen nemzetközi szerződés felett; de a háznak jogkörét sem az eddigi gyakorlat, sem a törvény semmi irányban nem korlátolja. Ezért és azon alkotmányos elvnél fogva, hogy a magyar országgyűlés és képviselőház jogköre, nem egy más, bár velünk szoros kapcsolatban lévő állam törvénye, vagy parlamentjének eljárása által határoztassék meg, hanem saját törvényünk, alkotmányunk által: én már ezen alkotmányos elv megmentése érdekében is kérem, méltóztassék a háznak elfogadni Irányi képviselőtársam indítványát és annak értelmében intézkedni a szerződés tárgyalása iránt. (Helyeslés balfelöl.) Zsedényi Ede: Én a ministerelnök ur azon kivánatát, melynél fogva ő a berlini szerződésnek napirendre tételét mellőztetni kívánja mindaddig, mig a birodalmi gyűlés e tekintetben intézkedni fog, megfoghatom; s még én ebben nem látom azt, hogy ő a törvényhozás abbeli jogát tagadná, hogy ezt a nemzetközi szerződést tárgyalja. De el nem hallgathatom Csernátony képviselő ur azon megjegyzését, hogy a törvényhozásnak azon joga, melynél fogva a nemzetközi szerződéseket tanácskozás alá veheti, nem világos az újabb törvényekből. Én pedig azt mondom, hogy igenis világos. Mert a mint az előttem szólott is mondotta, hogy miután az 1867:111. t. ez. 12. §-a szerint mindennemű szerződések az országgyűlés elé terjesztendők; és miután továbbá ugyanazon törvény 37. §-a egyenesen kimondja, hogy csak azon ügyek tartoznak a delegatiók elébe, melyek határozottan oda utasíttatnak; s miután ép az ily nemzetközi szerződések az országgyűléshez utasíttatnak: a delegatiók most a berlini szerződésből folyó költségek iránt nem tanácskozhatnak addig, mig az országgyűlés a maga álláspontját nem jelezte. (Elénk helyeslés balfelöl.) Én tehát magam is azt tartom, hogy okvetlenül szükséges, hogy a berlini szerződés napirendre és tanácskozás alá kerüljön. (Helyeslés balfelöl.) Elismerem másrészről azt, hogy lehetnek nemzetközi szerződések, melyek egyátalában nem tartoznak a törvényhozás tanácskozása elé, ha a törvényhozás átlátja, hogy az 0 Felsége jogához tartozik; de Csernátony Lajos képviselő urat csak arra figyelmeztetem, hogy minden oly nemzetközi szerződés, mely törvényhozási intézkedéseket követel, okvetlenül a törvényhozás keretébe tartozik. Miután ép oly kötelezettségek költségeiről van szó, melyek a mint látjuk, igen is terhelik az országot: okvetlenül szükséges, hogy e tekintetben az országgyűlés nyilatkozzék, hogy azután a delegatió directivát birjon. (Élénk helyeslés balfelöl) Madarász József: T. ház! Csak néhány perezre kérem a t. ház figyelmét én is, bogy Csernátony Lajos képviselő urnak valamit figyelmébe ajánljak. Először is kérem, hogy ezentúl 11