Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-32

76 32. országos üléi deczember 9.1S78. követel és nincs benne úgy, hogy egyik ottani párt is követelné az odavaló két nagy pártok közül, akkor mégis csak kell lenni valaminek, a mit azon két nagy párt, mely egymást fel­váltja Angliában, e részben megfontolandónak tart. (Tetszés a jobboldalon.) Ezt közbevetőleg mondva, relatíve kell venni és megítélni minden létező dolgot. Ha a kérdés csak az volna, hogy a parlamentaris szervezet úgy, a hogy mi ismer­jük, legtökéletesebb alakjában is kielégiti-e a gondolkozó emberek igényeit és várakozását: akkor azt mondanám, hogy nem. De méltóztas­sanak nekem megengedni azt a kérdést: hátha nem volna parlamentaris szervezet sem Ausztriá­ban, sem itt, hanem döntene egy absolut hatalom: hát akkor az ország vére feletti rendelkezési jog nélkül és a ministerek perbefogatásának lehetősége nélkül, jobb volna-e az ország, a monarchia dolga? Tehát nem az a kérdés, hogy jó vagy nem jó-e absolute véve egy bizonyos dolog; hanem az a kérdés, és ebben van a dolognak a veleje, hogy bizonyos más dolgokhoz mérve nem jobb-e? Visszatérve egyenesen a tárgy érdemére, én azt hiszem t. ház, hogy mivel kétségtelen, hogy a dualismusuak a paritás képezi életerejét, mert ha ez megdönietik, a dualismus nem ér semmit: a kérdés is az, hogy ha Ausztria világos tör­vényre való hivatkozással tárgyalni fogja és magának igényli a jogot, hogy határozzon a berlini szerződés felett; akkor mi daczára annak, hogy az 1867. XII. törvényczikkre mi nem mutathatunk reá úgy, mint olyan világos tör­vényre, mely szerint jogunk van az ily nemzet­közi szerződés tárgyalására, — mi lesz ez esetben a teendőnk? És itt határozott nézetem az, hogy akkor igenis tárgyalás alá vegyük mi is. Miért ? Mert a paritás lévén alapja a monarchia két állama köztti viszonynak, nem tárgyalni a magyar országgyűlésen oly szerződést, melyet tárgyalni joga van, vagy jogot vesz magának az osztrák parlament, annyi volna, mint a szerződések sorsát egyenesen a monarchia egyik államának tetszésé­től, akaratától és határozatától függővé tenni. De épen erre nézve a ministerelnök ur nyilat­kozata — azt hiszem — addig, a meddig a dolog megítélésében a mai napon mehetünk, meg­adta a módot; és azért a t. előttem szóló kép­viselő urnak indítványát a tárgyalásra kitűzés iránt nem fogadhatom el; hanem a mellett vagyok, hogy, mert ez nem derogál dignitásuuknak 5 hanem az ország érdekében való óvatosság és a mon­archia, a dualismus és a paritás érdekében kíván­tatik ez: várjuk meg, hogy miként járnak el azon urak, a kik azon rövid idő óta, mióta azon helyzetben vannak, hogy jogokat gyakorolhatnak, mindig több és több jogot vindicálnak magoknak, nem azt nézve, hogy ez jó-e nekik, hanem csak azt, hogy az Magyarország rovására történjék. Gr. Apponyi Albert: Nem szólaltam volna föl t. ház, ha a ministerelnök ur nem adott volna azon felfogásnak kifejezést, hogy a berlini szerződés napirendre tételének követelése aligha egyéb, mint a monarchia és az ország jelen közjogi viszonyá­nak felforgatására való törekvésnek kifolyása. Ezért látom szükségesnek, hogy egy olyan oldalról is, a mely a jelenlegi közjogi állapotnak fenntar­tását határozottan programmjának vallja, támo­gattassék azon szerintem elmellőzhetlen, jogos és opportunus követelés, hogy a berlini szerződés napirendre tűzessék. A t. ministerelnök ur ezzel szemben két indokot hozott fel, melyek mindenike különös tekintettel azon rövid vitára, a mely ebből fej­lődött, előttem legalább, egész az evidentiáig bizonyítja annak szükségességét, hogy a berlini szerződés napirendre tűzessék. Az első szempont, melyet ö felhoz, azon theoriára való hivatkozás volt, melyet ő a par­lamenteknek egyátalában, és a mi parlamentünk­nek, különösen nemzetközi szerződésekkel szem­ben létező jogkörere nézve felállított. En t. ház, 1 ezen theoriának bolygatásába, fejtegetésébe és esetleges czáfolatába, a mennyiben t. i. az néze­temtől elüt, bocsátkozni ma nem fogok; mert oly közös álláspontot kívánok találni, a melyre állva, a háznak minden tagja bármely párthoz és bár­mely felfogáshoz tartozzék is e kérdésre nézve, i kénytelen legyen belátni a napirendre tűzésnek | szükségét. Hanem egyszerűen constatálom azt, hogy ezen fontos, alkotmányos alapjogra nézve a házban, komoly érvekkel támogatva, ellentétes nézetek merültek fel. Már most méltónak tartja-e a tiszt, ház az ország alkotmányos jogai iránt tartozó tisztele­tünkhöz, méltónak tartja-e a tárgy fontosságához, méltónak-e azon kegyelethez, melylyel minden jogát az országnak megőrizni, és ha az kétes, a kételybői annak egyenes megtagadását derivál­tatni nem engedni tartoznak, hogy ily kérdést incidentaliter, t egy napirendre tűzés ötletéből döntünk el? Én azt hiszem, hogy épen azért, mert az ily kétségbe vont alkotmányos jog iránt tisztába kell jönnünk; és mert az iránt inciden­talis vitának ötletéből tisztába nem jöhetünk: szükséges, hogy a berlini szerződés tárgyalás végett napirendre tűzessék, (Helyeslés balfelol) és hogy ez által azon helyzetbe jusson a magyar parlament, hogy alkotmányának netalán kétes tételeit kiegészíthesse, magyarázza és így jogkörét végleg megállapítsa. (Elénk helyeslés balról.) Ennyit a jogi szempontra nézve. Második argumentuma a t. ministerelnök urnak az volt, hogy a szerződésnek politikai apretiatiója, melyre szerinte egyedül van hivatva a parlament, megtörtént a 14 napig tartó válasz­felirati vita alkalmával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom