Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-32
32. országos ülés deczember 9. 1878. 75 ződések beiktattattak a magyar országgyűlés által a törvénykönyvbe; de méltóztassék nekem idézni 1867 előttről oly szerződést, melyet Ausztria is beigtatott a maga törvénykönyvébe. És miért nem lehet ilyet idézni? Azért, mert nem volt neki alkotmányos élete; Magyarországnak volt, ergo nem volt meg a paritás, (Mozgás balfelöl) mert Magyarország alkotmányos ország voít, mig Ausztria absolutistice kormányoztatott a legújabb időkig. Épen az képezi a dolognak kulcsát, érdemét, hogy itt van a monarchiának két állama, melyeknek alapelvét, — ha az egymástól való függetlenségnek fogalmát fenn akarják tartani, — mindenesetre a paritás képezi. En most nem kutatom, hogy 1867-ben kinek, vagy kiknek mulasztása által történhetett meg az, hogy az osztrák alkotmányban világosan benn van az, hogy ők mindenféle szerződést tárgyalás alá vehetnek, és helyeselhetnek vagy nem helyeselhetnek, mig a mienkből az kimaradt. (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Bocsánatot kérek az igen t. képviselő uraktól a túlsó oldalon — ezt közbevetőleg mondom, — az urak nagyon sokszor kikelnek az ellen, hogy a kormánypárt részéről csak a minister szól. Ha pedig szólnak mások is, akkor nem élnek azon tisztességes modorral, melyet mi követünk önök irányában. (Helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj, és felkiáltások a szélső balon. Rendre! Rendre!) Rendre önöket kellene utasítani. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Nagy zaj, és mozgás a szélső baloldalon. Fölkiáltások; Halljuk az elnököt!) Elnök: Ha nekem t. ház, véleményemet őszintén kell megmondanom, (Halljuk!) akkor a t. képviselő urakat ezen az oldalon (A szélső balra mutat) a kik a szólóknak beszédét igen hangos közbeszólásokkal zavarják, szintén rendre kellene utasítanom. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Hasonlóképen ki kell azonban jelentenem, hogy a í. képviselő ur sem használta azt a kifejezést, melyet parlamentarisnak lehetne mondani. (Helyeslés.) Csernátony Lajos: Én folytatom t. ház, hanem lehetetlen, hogy a t. elnök urnak mostani kijelentésére meg nejegyezzem (Zaj, és felkiáltások a szélső baloldalon: Nem lehet!) Elnök: Bocsánatot kérek, de felszólalni elnöki kijelentésem ellen nem lehet. Csernátony Lajos: Én csak saját szavamat kívánom megmagyarázni, s nem a t. elnök ur kijelentése ellen szólani. Én azt mondom, hogy erről az oldalról (a jobboldalra mutat) mindig tisztességes csendben hallgatjuk meg a képviselő urakat, de hogy ez nem viszonoztatik az ő részökről. (ügy van! a jobboldalon.) Ez volt szavaim értelme az önöktől eredő azon szemrehányás után, hogy innen senki sem szól, csak a minister és azon tapasztalás folytán, hogy a mikor még is szói valaki, akkor nem gyakorolják a saját követelményüket irányunkban. (Helyeslés jobb-, ellenmondás balfelöl.) T. képviselőház! Előttem szólott t. képviselőtársam Irányi Dániel ur, az olyan törvényeket illetőleg, a melyek nincsenek, egy igen sajátságos theoriát állított fel. így például, az 1867. törvényt illetőleg azt mondta, hogy. mivel ezen és ezen kisebb dolgokra nézve benne van azon intézkedés az 1867-iki alkotmányban, hogy nekünk jogunk van azokat tárgyalni, és azok felett határozni: ebből eo ipso következik, hogy a nagyobbakra nézve is van ily jogunk. Már bocsánatot kérek, ha ő azt mondta volna, hogy ezen és ezen törvényben, vagy alkotmányban, magyarban, vagy nem magyarban benne van egy nagy jog és ebből önként következik, hogy a kisebb jogot is gyakorolnunk lehet: ezt tökéletesen érteném; de, hogy a kisebb jog magában foglalja a nagyobbat, bocsánatot kérek, ez oly okoskodás, melynek menetét én nem tudom felfogni. (Helyeslés jobb felöl) Azt értem, ha a képviselő ur — és legyen meggyőződve, hogy ő nem jobban, mint én •— várja, és reméli azon időt, a mikor ezen parlamentnek joga lesz min! den felett határozni; de, hogy ilyen okoskodással, j mint a minővel élt, akarja ezt kihozni: meg! bocsásson nekem, ezt nem értem. (Helyeslés jobb\ felöl.) Egyáltalában a parlamentarismus követelményeire, szokásaira nézve mondott észrevételeit illetőleg bátor vagyok a t. képviselő ur figyelmét felhívni bizonyos közlésekre •— a melyek talán épen a mai délutáni lapokban lesznek benn — az angol parlamentekben folytakról. Figyel| mébe ajánlom különösen lord Salisbury legutóbbi I beszédének egész kezdetéi, mely olyan, mintha j csak rólunk mondta volna; figyelmébe ajánlom j a Timesnek ugyanazon napi vezérczikkének kez| detét. Mindezek benne lesznek bizonyára több lap| ban még ma este, vagy talán már benne is voltak ; reggel. Méltóztassék majd ezeket összevetni a i parlamenti és constitutionalis dolgokról mondott | észrevétellel. Én t. ház, nem állítom magam sem, | hogy a parlamentáris szervezet megfelel a leg| főbb igényeknek. Ámde ez nagyon relatív dolog, ; mint relatív dolog a világon minden. A kérdés I nem az, hogy a mi parlamentarismusunk szerint, I vagy más parlamentarismus szerint minden igény ! kielégíthető-e, és itt közbevetőleg legyen mondva, én azt hiszem, hogy ha az angol constitutió, mint a t. képviselő ur megjegyezte és helyesen jegyezte meg, nem bevégzett tény, nem definitív alkotmány, hanem mindig tökéletesből: hát a miénkről bizonyosan még kevésbé fogja mondani a t. képviselő ur, hogy az bevégzett, tökéletes mű, és ha nem mondja, és ha az angol constitutióban | nincs benne azon jog. a mit o most nekünk 10*
