Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-54
290 "-A. országos ülés jannár 29. 1879. azon helyzetben, hogy a kis üstök működésének szünetelése óta lejárt négy hónap eredményét a megelőző évek ugyanazon idő alatti eredményével összehasonlítsam: de minthogy a székelyföldön a koresmaregale-jogok igen kevés kivétellel a községi összes birtokosság tulajdonát képezik: j állítom, hogy ezen érdekből oly szigorú ellenőrzési rendszer fejlődött ki, mely a csempészetet már is a képzelhető legszűkebb térre korlátolta, tehát nem igen hihető, hogy a már oly sokszor emlegetett pénzügyministeri rendelet valósíthatná azon reményeket, melyek az 1879. évi pénzügyministeri költségvetéshez mellékelt indokolás 35. lapján hozzáfűzve vannak. Ide járul, hogy a kis üstökkel főzés útján előállított szesz — a cselédség és a munkások ellátására ezelőtt is a sokkal olcsóbb gyári készülék használtatván — kizárólag a szorosabb értelemben vett család szükségletére fordíttatott, mely szükségletnek, átlagban véve, az 1878. évi XXIV. t. ez. 2. §-a értelmében adómentesen főzhető egy hectoliternyi mennyiség megközelítőleg megfelelvén — véleményem szerint a rendelet fenntartásával nemcsak hogy a gyári szesz fogyasztása s ezzel együtt az államnak e czímeni bevétele nem fog növekedni, de minden recompensatió nélkül vesz el azon öszszeg is, melyet 1878. szeptember 1-eje előtt a székelyföldi kisüstök után fizetett átalányok hoztak a konyhára. Voltak 1868-ban s lehetnek ma is a képviselőház tagjai között olyanok, kik ezen kivételességet fajpolitikának bélyegezve, a privilégium mezében látták és látják jónak feltüntetni. Ezeknek részemről csak azt felelhetem, hogy eltekintve attól, miszerint a székelyföld lakói között, bárha nem nagy számmai, más ajkú honpolgárok is vannak, tehát fajpolitikáról szó sem lehet — ismétlem, csak azt felelhetem, hogy privilégium és particuláris jog között igen nagy a különbség. Az a rendi alkotmány földében tenyész, mig az utóbbi igen szépen megfér a democratikus egyenjogúsággal is; mert a törvényhozás nem Procrustes-ágy, következőleg bölcsessége nem abban culminál, hogy egy merev rendszabály keretébe minden létező állapot és viszony beerőszakoltassék, hanem ellenkezőleg abban, hogy a szabály hajlittassék egyes pontokon az állapotok és viszonyoknak megfelelőkig. (Elénk helyeslés.) Még csak egyetlenegy megjegyzésre kérek engedelmet. A vám- és kereskedelmi szövetségről szóló 1867. évi XVI. t. ez. 11. §-a más fogyasztási adónemek között a szeszadóra nézve is azon intézkedést tartalmazza, hogy az a monarchia mindkét államában egyenlő törvények és igazgatási szabályok szerint kezeltessék. {Megtörténhetik, hogy valaki ezen körülményből kifolyólag azon ellenvetést fogja szembeállítani indítványunkkal, hogy miután a monarchia két államának szeszadó-törvényei 1878-ban 10 évre közös egyetértéssel újra alkottattak, sok nehézséggel járna a 10 éves cyelus letelte előtt az 1878. évi XXIV. t. cz.-en valamely változtatást eszközölni. Megengedem, t. ház, hogy egy ilyen törekvés egy ilyen czélzat létesítése csakugyan nehézségekbe ütköznék: de ezen nehézségeknek — illetőleg az ezektől merített ellenvetésnek el kell némulnia akkor, midőn arról van szó, hogy az állam 500,000 polgárának biztosíttassák, illetőleg visszaadassék azon feltétel, mely mellett az illetők egyedül képesek arra, hogy magukat az adott viszonyok között fentarthassák s polgári kötelességeiket teljesíthessék; és akkor, midőn kétségbevonhatatlan igazság az, hogy egy per eminentiam agrikultur államban, minő Magyarország is, a szorosabb értelemben vett agrí kultúrát megfosztani a fennállhatására szükséges támaszoktól; s tenni ezt kivált egy igen kétes értékű, hogy ne mondjam egészen alaptalan pénzügyi reményért, nem kevesebbet és nem egyebet jelent, mint öntudatosan decomponálni magát az állami szervezetet. (Elénk helyeslés.) Különben is van a baj orvoslásának egy másik útja, melynek követése nem vonná maga után az 1878. évi XXIV. t. cz.-nek legcsekélyebb részben való megváltoztatását sem; az t. L, ha a most említett t. ez. 112. §-ának hiteles magyarázása által ezen t. czikk 2-ik és az 1868. évi XVI. t. ez. 12. §-a között is létesíttetnék azon összhang, mely 1868-tól 1878-ig, tehát 10 hosszú éven át fennállott, és fennállhatott a legutóbb körülirt törvényhely és a monarchia másik államának szeszadó-törvénye között a nélkül, hogy ez utóbbiban is fordult volna elő egy, a székelyföldihez hasonló kivételesség. (Elénk helyeslés.) Gróf Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! (Halljuk!) Mielőtt a t. ház ezen indítványnak napirendre tűzése iránt határozna: kérem, méltóztassék meggyőződui arról, hogy én ezen kérdést igenis fontosnak tartom; mert egy egész vidék érdeke és fölvirágzása azzal szoros összeköttetésben áll. De épen mert fontosnak tartom ezen kérdést, nem szeretném, hogy arra nézve oly határozat hozatnék, mely annak megoldását nemcsak nem könnyítené, hanem esetleg meg is nehezíthetné. Kezeink ez ügyben az 1878: XXIV. t. ez. által meg vannak kötve; mindamellett, hogy alkalmat nyújtsak arra, hogy a dolog mibenállása minden irányban felderittessék és nevezetesen, hogj- tisztába hozassák azon körülmény, hogy a törvény korlátain belül is lehet ezen ügyben segíteni, s hogy alkalom adassék arra, hogy az illetők előterjeszthessék nézetüket az iránt, miként óhajtják a kérdést megoldani: szándékom egy tanácskozmányt összehívni, melynek tagjai volnának a pénzügyi és kereskedelmi ministerium képviselői és a mely tanácskozmányban való részvételre az indítványozó urakat is szándékozom
