Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.
Ülésnapok - 1878-50
266 50. országos ülés január 25. 1879. ban, míg azt tehetném, bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék a vám- és kereskedelmi szerződést pure et simple elfogadni minden utasítás nélkül azt illetőleg, hogy a magyar kormány a magyar gabnának szerezzen piaczot, mert e tekintetben kétségkívül megteszi azt, a mit tehet, de hogy nem tehetett Olaszországgal szemben, azt gondolom, ettől praeseindálni kellett. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Mocsáry Lajos: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy azokra, a miket a t. minister ur ép most elmondani méltóztatott, néhány rövid észrevételt tehessek. Én is azt hiszem, az a kérdés, hogy miként áll e szerződésben az előny és hátrány kérdése. Én e tekintetben határozottan azon conclusióra vagyok kénytelen jőni, hogy igenis sokkal nagyobb a hátrány, mint az előny. A-t. minister ur az ellenkezőt igyekezett bebizonyítani, szólott nevezetesen a gabnáról, mint oly czikkró'3, melyre nézve a legtöbb nehézség a szerződés ellen, hogy a kormány ez alkalommal a magyar gabna részére a vámmentességet, vagy legalább kedvező feltételeket kivívni nem volt képes. Erre nézve a t. minister ur azt méltóztatott mondani, hogy hiszen a mi gabnakivitelünk Olaszországba mindössze jelentéktelen s ennélfogva ezen czikk fontos érdeket nem képvisel. Abból, hogy jelenleg kicsiny kivitelünk, tehát nem képez nagy érdeket számunkra, egyátalában nem következik az, hogy ne lehetne jövőre nagyobb s hogy jövőre nagy érdeket ne képviselhetne, a mi mindenesetre megtörténnék akkor, ha sikerülne akár a gabna-vámmentességet, akár valami kedvező stipulatiót kivinni. Egy igen fontos körülményre sem az értesítésből, sem a minister urnak ép most hallott különben igen jeles beszédéből nem nyertem semmi felvilágosítást; már pedig azt hiszem igen fontos s meglehet saját véleményemre is ép a gabnára vonatkozólag nevezetes befolyást gyakorol, Giä GZ Í-1Z, hogy azt méltóztatnak mondani, hogy Olaszország nem nélkülözheti azt, mert adózási és pénzügyi rendszerében az nagy szerepet játszik ; ha nekünk elengedné, kénytelen volna elengedni a többinek is és ez a fő ok, hogy miért nem részesített bennünket kedvezményben. Én nem tudom, hogy áll a dolog; nem tudom, hogy áll Olaszország Oroszországgal és Törökországgal szemben ; van-e nevezetesen ezekkel is hasonló szerződése vagy nincsen, hogy azokat a legkedvezményezeítebb államok elbánásában részesíti? Ha nincs, akkor természetesen szabad keze lett volna abban, hogy bennünket ezen előnyben részesítsen. De ha az állana is, t. ház, hogy az említett országokkal szerződési viszonya van: én azt hiszem, hogy épen a jelen szerződés adja a példát, hogy lehetne ránk nézve kivételt tenni. Az olasz bor behozatalánál ki van mondva, hogy ezen vám, mely az általános vámtarifa szerint 12 frank volt, most 3 frank és 20 centimes, erre nézve meg van jegyezve és világosan megmondva a szerződésben, hogy ez csak különös kedvezmény Olaszország számára, a mely nem vonja maga után azt, hogy AusztriaMagyarország ezen kedvezményben más államokat is kénytelen lenne részesíteni. Azt hiszem, hogy a reciprocitásnál fogva lehetséges lett volna kívánni, hogy minket Olaszország a gabonára nézve ilyen speciális kedvezményben részesítsen. En ezen előterjesztésekből és mindazokból, a miket hallottam, de még inkább azokból, a miket nem hallottam a minister ur beszédében, s az értesítőben sem olvastam, azt vagyok kénytelen feltételezni, — hogy a mint mondottam — ez nem lett volna lehetetlen. Ha tévednék, méltóztassék engem felvilágosítani. Szólni méltóztatott még a t. minister ur a szeszről, a mely tudvalevőleg a legfontosabb kiviteli czikkünket képezi, és ugy állította oda a dolgot, hogy e tekintetben is kedvezőbb lesz helyzetünk az eddiginél. Ezzel szemben olvassuk az áj tarifában, hogy mig a szesz vámja a 22 fokúnál eddig 5 frank, a 22 fokon felülinél 10 frank volt, jelenleg egyre-másra 12 frank. Hanem ezzel szemben azt méltóztattak mondani, hogy ott van a zárjegyzőkönyv, melyben kötelezi magát Olaszország, hogy jövőre más eljárást fog majd a szesz megadóztatására nézve behozni; és miután az neki magának is érdekében áll, hogy több jövedelmet kapjon : méltán teljes biztosítékot birunk arra nézve, hogy daczára az árr felemelésének, mégis kedvezőbb Jbeh 7 zeíbe fogunk jönni szeszünk kivitelére nézve. Hát erre legyen szabad megjegyezni, hogy a mi itt a zárjegyzőkönyvben mondatik, hogy Olaszország más intézkedéseket fog behozni a szesz megadóztatására nézve, az még nincs meg. Az, hogy 12 frank lesz a vám, az kötelezni fogja Olaszországot 9 évig, de az, hogy azon intézkedések behozatala meg fog-e történni, az még a jövő kérdése. Én tehát erre nézve kételyemet fejezhetem ki, a nélkül, hogy bármi tekintetben is bántólag nyilatkozzam Olaszország hona fides-ére nézve; és csak azon tényt említem fel, hogy ez beczikkelyezve még nincsen és ugy fordulhat a dolog, hogy abból semmi sem lesz. Azt méltóztatnak talán mondani, hogy hisz akkor semmi sem lesz a szerződésből s ám lássa Olaszország! De az a kérdés, hogy nem fogja-e Olaszország mondani, hát isten neki, ne legyen szerződés. Vagy nem fog-e mondatni osztrák részről, hogy isten neki, maradjon hát a szesz, de egyebekben előnyünk van, tehát maradjon meg a szerződés. Ez az állapot a szeszre nézve mindenesetre bizonytalan. Arra nézve, t. i., hogy ' kedvezőbb helyzetbe jövünk, semmi biztosítékunk
