Képviselőházi napló, 1878. II. kötet • 1878. november 27–1879. február 7.

Ülésnapok - 1878-40

208 40. orsrógoi Ülés deczember 20. 1878. menekültön, és ha pénzerőnk engedi, kell hogy segélyezzünk mindenkit ; de talán mégis nagy különbség van abban, ha a menekültek — mert épen a kiütött zavarok elől menekülőkről van szó, — menekülve közvetlen saját határainkra jönnek, a mikor nincs más mód, mint vagy visszavetni őket a bizonyos pusztulásba, vagy itt éhen halni hagyni, vagy megélbetésökről gondoskodni; s igen nagy különbség, ha em­beri érzetünknek ép úgy fájó, de kötelezettséget reánk directe nem hárító ily események messze határainktól történnek. (Helyeslés jobbfelöl.) Ezeket megjegyezve , ismételve kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. [Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a ministerelnök urnak válaszát, melyet Madarász József t. kép­viselő ur interpellatiójára adott, tudomásul venni ? {Igen! Nem!) A kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A képviselőház a választ tudomásul veszi. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház ! Ráth Károly képviselő ur interpella­tiójára kívánok válaszolni. (Halljuk!) Interpellatiójának kérdései a következők: 1. Mily stádiumban vannak a külállamokkal, különösen pedig Németországgal új vám- és kereskedelmi szerződések kötése iránt annak idején megindított alkudozások ? 2. Történtek-e intézkedések arra nézve, hogy az új szerződés létrejöttéig az Ausztria-Magyar^ ország és Németország közt jelenleg fennálló vám­és kereskedelmi szerződés megújittassék s mely időre? avagy 3. Czélbavétetett-e az általános vámtarifának életbeléptetése, s ha igen, mikorra ? En azt gondolom, t. képviselőház, hogy ezen interpellatióra hosszasabban felelni nem szükséges, a mennyiben az interpellatió legfontosabb részét illetőleg, a Németországgal kötött kereskedelmi szerződés a ház tárgyalása alatt lévén, e tekin­tetben úgy az interpelláló képviselő urnak, mint bárkinek, ki az ügyhöz hozzászólani akar, alkalma lesz az ügyhöz hozzászólani. A kormánynak erre vonatkozó indokolásában ki van e kérdés fejtve, s fog a kormány adui — ha kell — a tárgya­lás alkalmával bővebb felvilágosításokat is. A mi pedig a harmadik kérdést illeti, arra nézve, azt hiszem, a t. képviselő ur is tudja, hogy az új vámtarifának, a mennyiben új keres­kedelmi szerződések által egyes tételei nem vál­toznak, a már megalkotott törvény szerint 1879-ben életbe^ kell lépni. Eu tehát ismétlem, hogy annak kijelentésé­vel, miszerint a kormány eddig is igyekezett és ezentúl is igyekezni fog nemcsak kereskedelmi, hanem vámszerződéseket is köthetni, de igen ter­mészetes abban saját igyekezete, sőt az osztrák­magyar monarchia kormányainak is együttes igyekezete egymagában nem vezethet czélhoz a más államokban létező hasonló igyekezet nélkül. Ezeknek megjegyzése mellett és ismételve, hogy épen az ezen interpellatió legfontosabb részét képező németországi kereskedelmi szerződés épen most van tárgyalás alatt, kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobb­oldalon.) Ráth Károly: T. ház! Csakugyan a be­terjesztett és tárgyalás alatt levő törvényjavaslat által egyrészről, másrészről az osztrák Reichsrath elé történt azon előterjesztés folytán, mely sze­rint, ha jól vagyok értesülve, az Olaszországgal kötött szerződésnek egy hóra való meghosszab­bításáról van szó, — ezen két előterjesztés folytán részemről is interpeliatióm fő tárgyát superáltnak tartom és miután csakugyan alkalmunk lesz hol­nap a dolog érdeméhez hozzászólani, én csak annak kijelentésével veszem tudomásul a t. minister­elnök ur válaszát, miszerint én azon körök érde­kében, melyeknek érdekében vállalkoztam, inter­pellatiómat felvilágosítás nyerés végett megtenni, talán mégis nem azért terjesztettem elő, hogy épen valamivel több vagy kevesebb idő, mint 30 nap alatt történjék a válaszadás; hanem kívánatos lett volna, hogy tájékozást kaptak volna azon körök, hogy mi fog történni 1879-ben. Most tehát ezt csak néhány nappal az év vége előtt tudják meg. Én csak ezen rövid észrevételt akartam tenni és ezzel a ministerelnök ur vála­szát tudomásai veszem. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a ministerelnök ur válaszát tudomásul venni ? (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy a t. ház tudomásul venni méltóztatik. Tisza Kálmán: T. ház! Van még egy interpellatió, a melyet Csatár Zsigmond képviselő ur intézett hozzám. Ez interpellatió a következő kérdéseket foglalja magában. 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, miszerint a katonai kincstár az Örkényi ágyúlőtérre az azon építendő szükséges épületek­hez megkívántató tégla mennyiségét Kőbányából szerezte és szerzi be? 2. Van-e tudomása arról, hogy a katonai kincstárnak tétettek ajánlatok a legjobb minő­ségű 1. osztályú téglának ezrét 24 frtért a helyszínére előállítani; ez ajánlatok azonban elvettettek ? 3. Tudja-e a ministerelnök ur, hogy a katonai kincstár által a Kőbányából az Örkényi ágyúlő­térre szállított és még szállítandó téglának ezre 60 fríba kerül az államnak? 4. Vájjon az ilyen botrányos téglavásárlás beszüntetése iránt hajlandó-e a katonai kincs­tárral szemben a szükséges lépéseket megtenni ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom