Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-10
Ü CQ 10. országos Ülés mány szerint ennek jóváhagyását igénylik. Az 1867. deezember 21 -ki alaptörvény 11. §-ában pedig ezt mondja: „Kereskedelmi s minden oly nemzetközi szerződés, a mely a birodalomra, vagy annak részeire terheket ró, vagy az egyes polgárokra kötelezettségeket ró, vagy melyből terület-változás következik, — a törvényhozás vizsgálatát jóváhagyását igényli." Már pedig azt hiszem senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a berlini szerződés által elvállalt mandátum következtében súlyos terhek hárulnak a monarchia mindenik felére. — Ha ez iránt valakinek kétsége volna, a kormánynak közelebb benyújtandó előterjesztése ez iránt minden kétségét el fogják oszlatni, vagy: úgyde ha ezen mandátum elvállalása terheket ró a birodalomra, úgy az osztrák alkotmány szerint ennek jóváhagyása kétségbevonhatlanul tartozik az ottani törvényhozás körébe. Igen, de másrészről a mi alkotmányunk szerint a delegatió egészen a paritás elvére van fektetve, és vájjon micsoda paritás lenne az, hogy mig az osztrák delegatiónak nem áll jogkörében a berlini szerződés felett határozni; sőt a berlini szerződésben elvállalt kötelezettségek felett csak akkor nyilatkozhatik, ha a birodalmi tanács azt jóvá hagyta és határozatot hozott: addig a magyar országgyűlésnek ez jogában nem állana, sőt a magyar delegatiónak volna fentartva [Helyeslés balfelöl); micsoda paritás volna ez? [Felkiáltások balfelöl: Ugy van! Ugy van!) Hiszen akkor épen azon alap támadtatnék meg, melyen a delegatió nyugszik. ( Ugy van ! balfelöl) Ezen okoknál fogva a delegatió, a nélkül, hogy illetékességi körét túl ne lépné, nem határozhat a hozzá utasítandó tárgyak felett, mielőtt a magyar országgyűlés nem nyilatkozott. Ámde a magyar országgyűlés meg nem nyilatkozhatik, nem határozhat addig, mig a törvény értelmében a berlini szerződés eléje nem terjesztetik. [Ugy van! baloldalon) Midőn a legmagasabb trónbeszédet meghallgattuk, annak azon passusának, mely erről szól, hogy a szükséges felvilágosítások és előterjesztések a küiügyminister által az arra illetékes testületben meg fognak tétetni: szívesen akartuk volna azon értelmet tulajdonítani, hogy miután törvényeink szerint az erre illetékes testület első sorban a magyar országgyűlés, tehát a, külügj?-minister majd a magyar kormány utján fogja megtenni a közleményeket. Fájdalom ezen illusióból a ministerelnök ur tegnapi nyilatkozata egéözen kiábrándított. Tegnapi nyilatkozatában a tninistcrelnök ur ugyanis azt monda, hogy a tj'ónbeszédnek ezen kifejezése azt teszi, hogy a küiügyminister majd a dclegatiókban teszi meg a, szükséges nyilatkozatokat. Ide járul még az, hogy elvbarátaim részéről, mielőtt még bármely november 1. 1878. határozati javaslattal akartuk volna a kormányt nyilatkozatra sürgetni, — épen mivel fel sem akartuk róla tenni, hogy a törvény által rászabott ezen kötelességét ne siessen teljesiteni: ismételve felkéretett a t. ministerelnök ur, szíveskedjék a berlini szerződés előterjesztéseire nézve nyilatkozni; és ez ismételt felkérés daczára ez j iránt megnyugtató nyilatkozatot nem kaptunk ; nemcsak, de sőt semmi nyilatkozatot nem kapi tünk. [Ugy van! Ugy van! baloldalról.) Ez, egybefoglalva tegnap tett azon kijelenj tésével, hogy a küiügyminister majd a delegatiók! ban fogja nyilatkozatát megtenai, minket azon feltevésre jogosít, hogy a kormány nem szándékszik ezen szerződést az országgyűlés elé terjesz| teni. Ezért, midőn egyrészt Szilágyi Dezső t. j barátom határozati javaslatát egész kiterjedésében | pártolom, másfelől bátor vagyok egy határozati javaslatot terjeszteni a ház elé. [felkiáltások 'jobbfelöl: Miért? Felkiáltások balfelöl: Halljuk! Halljuk!) azért, mert szükségesnek tartom, hogy a ház nyilatkozzék erre már ma, hogy a berlini szerződés, épen a delegatiók megnyitásának küszöbén álló tárgyalása alkalmával terjesztessék i elő. [Elénk helyeslés a baloldalon.) Határozati javaslatom következőleg hangzik [olvassa): „A képviselőház fölhívja az ideiglenes I ministeriumot, hogy az 1878. évi Julius 13-ikán í Berlinben kötött nemzetközi szerződést (Traité I de Berlin du 13. juillet 1878.) az 1867. évi | XII. t. ez. 8. §-a értelmében haladéktalanul ! közölje az országgyűléssel". Aláirtak: báró Bánhidy Béla, gr. Apponyi Albert, Szilágyi Dezső, Tomcsányi László, gróf Berehíhold László, Beőthy Ákos, Farkas Elek. | [Felkiáltások: S a többi.) T. képviselőház! Tegnap Tóth Vilmos t. képviselő ur monda, hogy az 1867. XII. t. ez kivívása nagy küzdelmükbe került azoknak, á kik akkor azt létrehozták. Engedjék meg a t. ház tagjai, hogy azon i kérést intézzem hozzájok, hogy ezt a határozati | javaslatot ne tekintsék pártkérdésnek, hanem tekintse azt az országgyűlés minden tagja oly közösügynek, melybe a magyar országgyűlés, a magyar törvényhozás egy cardinális, sarkalatos jogának megvédéséről és érvényesítéséről van szó. [Helyeslés balról) Engedjék reményíenem, hogy azok, kik ! 1867-ben nagy küzdelemmel kivívták az 1867. j XII. t. cz.-et, annak épségben tartását: annak I megvédését velünk együtt fogják eszközölni. Azok pedig, kik akkor ezt kevésnek tartották, kik az I országnak több jogot és nagyobb önállóságot : kívántak: most legalább ezen kevesebbet nem I fogják csorbítani engedni, hanem velünk együtt ! védelmezik azt. Annál inkább, mert ez a jövőre
