Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-10

ÍO. országos ülés november 1. 1878. 79 ismeretes 65-ös bizottság által kiküldött, 15-ös albizottság munkálatában ez nem volt benne; hanem midőn a 15-ös albizottság munkálata a 65-Ös teljes bizottságban tárgyaltatott, Gorove István által módosítás, amendementképen, indítványoztatott és fogadtatott el beható tanácskozás után. Ezen kifejezés, mely a szövegből mint valami beillesztett mosaik, ki is rí, hogy t-i. a nemzetközi szerződéseket mindenik ministerium saját törvényhozásával közli, nem — véletlenül, hanem megfontolva, szándékosan az első szerkezet után jobbittatott bele. (ügy van! balfelöl.) Hogy ezen bizottság tárgyalásainál az akkori ellenzék Gorove módosítványa ellen csak azért szólalt fel, mert attól félt, hogy ez által a kereskedelmi ügyek is közösekké tétetnek, és csak ezen ellenvetés ellen kellett Gorovénak és társainak védelmezni módosítványát, ez nem Gorovénak vagy indítványának a hibája. De későbben már, miután a bizottság munkálata törvénynyé vált, az ellenzék tagjai is meglátták ezen §-ban, hogy az nem csak a kereskedelmi ügyekre, hanem a diplomatiai és politikai ügyekre is vonatkozik. Bizonyságul hivatkozom a ház jelenleg igen t. elnökének és a t. ministerelnök urnak e házban többszörösen tett nyilatkozataira, a melyek szerint épen ezen 8-ik §-ra alapíták azon állításaikat, hogy az országgyűlés a külügyekre nemcsak befolyást gyakorolhat, hanem azokra határozatot is hozhat. Emlékeztetem e tekintetben a t. ház tagjait különösen , az 1870-iki országgyűlésre, a német-franczia háborút közvetlenül megelőzött napokra. Hogy a nemzetközi szerződések alatt nem csupán kereskedelmi szerződések értetnek, ez mindjárt két körülményből igen világosan kitűnik.Először abból, hogy a hol a törvényhozás a kereskedelmi ügyekről, a kereskedelmi nemzetközi szerződésről akar szólani, az iránt külön intézkedett az 1868.

XVI. t. ez. 3-ik czikkében, a hol külön meg van mondva, hogy a kereskedelmi nemzetközi szerződések mindkét fél törvényhozása jóváhagyásának fentartásával kötendők, tehát a kereskedelmi nemzetközi szerződésekre nézve külön intézkedett; de bizonyítja ezt a gyakorlat is. Hiszen a lefolyt tíz év alatt ezen §. értelmében a különböző kormányok a legkülönfélébb természetű nemzetközi szerződéseket terjesztették az országgyűlés elé, a melyek itt tárgy altattak, sőt törvénybe is iktattattak. Nemcsak kereskedelmi szerződésekre, hanem a posta- és távirdaügyre vonatkozó eredmények. Ez utóbbiakra még tán mondhatnák, hogy a mennyiben a forgalmat előmozdítják, ezek is a kereskedelmi szerződések közé tartoznak. Azonban a közönséges bűntettesek kiszolgáltatása iránt több állammal különböző időben kötött és ezen 8. §. alapján itt tárgyalt szerződéseket | csak nem lehet a kereskedelmi szerződések közé I sorozni ? Pedig ilyenek itt többször tárgyaltattak és be is czikkelyeztettek. Továbbá a consuláris szerződéseket sem lehet csupán nemzetközi kereskedelmi szerződéseknek tekinteni, mert a consuloknak nemcsak a kereskedelemre nézve vannak teendőik, hanem jurisdictióval láttatnak el és különféle jogi cselekvények végzésére hatalmaztatnak fel ezen szerződésekben. És tessék törvénykönyvünket megnézni, hogy a lefolyt 10 év alatt hány ily nemzetközi szerződést tárgyalt a magyar országgyűlés ? (Helyeslés bal/elöl.) Ha tehát ily különféle természetű nemzetközi szerződések terjesztettek az országgyűlés elé: az kétségtelen, hogy a törvény ezen 8 ik §-a nemcsak kereskedelmi- és postaszerződésekre vonatkozik. Ha valamely nemzetközi szerződést nem akart volna ide érteni a törvényhozás, meg kellett volna mondania a kivételt. Tessék megmutatni nekem, hogy hol van itt a kivétel. A törvény feltétlenül azt mondja, hogy: „A nemzetközi szerződéseket mindenik ministerium saját törvényhozásával közli." (ügy van! báljelöl.) Már pedig senki sem tagadhatja, hogy a berlini szerződés nemzetközi szerződés, még pedig olyan, a mely nemcsak két, hanem több állam között köttetett. Es mig egyS felől egy törvény sem mondja, hogy ily szer[ ződés tárgyalása a delegatiók jogkörébe tarj tozik: addig másfelől a törvény világosan mondja, hogy mindennemű nemzetközi szerződés a magyar ; országgyűléssel közlendő. Ezért az országgyűlésnek nemcsak joga, de ! kötelessége is ezen sarkalatos jogát fentartani és í érvényesíteni (Elénk helyeslés balfelöl), annyival 1 is inkább, mert méltóztassék még a következőt is figyelembe venni: Az 1867. XII. magyarországi t.-cz.-nek megfelelő osztrák törvény, hajói emlékszem, az 1867. deczember 21-ki közös ügyekről szóló törvény, a mely ezen határozatot szintén, de némi módosítással, felveszi, azt mondja, hogy „a nemzetközi szerződések, a mennyiben azok az alkotmány szerint az országgyűlés jóváhagyását igényelnék, a törvényhozás elé terjesztenclők" ; tehát a mennyiben az alkotmány szerint az országgyűlés jóváhagyását igényelné. Ámde a legelső politikusok által elismert tétel az, hogy a békekötési s egyéb nemzetközi szerződések mennyiben tartoznak egy állam törvényhozása elé, s mennyiben igénylik azon állam törvényhozásának helybenhagyását: az az illető állam alkotmányától függ. A mi alkotmányunk egyszerűen és feltétlenül azt mondja, hogy ezen szerződések az országgyűléssel közlendők. Az osztrák törvény i azt köti ki, hogy a mennyiben azok az alkot-