Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-10
10. országos ölés november 1. 1878. 75 totta. Megalakult a válászfelirati javaslat elkészítésére kiküldött bizottság is; elnökévé Szlávy József, jegyzőjévé Baross Gábor képviselő urakat választotta. A t. képviselőháznak tudomására hozott azon eset folytán, hogy Lukács Béla képviselő ellen megválasztatása után sajtóügyi vizsgálat rendeltetett el a végett, hogy e tárgyban az illető bíróságot a tényállás körülményeinek közlésére megkereshessem, a képviselő urat az e czélra megkívántató adatok közlésére felhívtam: Lukács Béla képviselő ur hozzám az eredetben ide csatolt levelet intézte, melyben engemet értesít, hogy a megindított sajtóügyi perben a budapesti sajtóbíróság által a vizsgálat ellene elrendeltetvén, c bíróság megkeresésére a gyula-fehérvári törvényszék által kihallgatás végett már képviselővé lett választatása után idéztetett meg; s a vizsgálatot elrendelő végzés képviselővé lett megválasztásának kijelentése után is fentartatott. Múlt hó 31-én azonban már kezemhez érkezett Follmann Alajos budapesti sajtóügyi vizsgáló-bírónak számosabb melléklettel ellátott kérvénye, melyben a Franklintársulat által indított kérdéses sajtóügyben Lukács Béla képviselő ur mentelmi jogát felfüggesztetni kéri. Minthogy ezen két okmányból a kérdéses ügynek körülményei nézetem szerint teljesen kitetszenek, kérem, Follman Alajos budapesti sajtóügyi vizsgáló - bírónak ezennel bemutatott kérvényét Lukács Béla képviselő urnak hozzám intézett levelével együtt véleményezés végett a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Azok közül, a kik a múlt alkalommal a bíráló és összeférhetlenségi bizottsági tagságra az esküt le nem tették, jelentkeztek az eskü mostani letételére Kaszap Bertalan, Rohonczy Gedeon és Károlyi János. Kérem ezen képviselő urakat, méltóztassanak az eskü-letétel végett a terem közepén megjelenni. Baross Gábor jegyző (olvassa az eskümintát. Kaszap Bertalan és Rohonczy Gedeon leteszik az esküt). Elnök: Most Károlyi János képviselő ur az összeférhetlenségi esküt fogja letenni. Baross Gábor jegyző (olvassa az eskürnintát. Károlyi képviselő leteszi az esküt). Elnök; Jelentem egyébiránt a t. háznak, hogy azon t. képviselő urakat, kik még az esküt nem tették le, hozzájuk személyesen intézett hivatalos levéllel szólítottam fel, hogy a legközelebbi ülésben megjelenvén, a ház által történt megválasztatásuk folytán az előirt esküt tegyék le. Következik már most a napirend: a delegatiók összehívásáról érkezett ministeri levél tárgyalásának folytatása. Molnár Aladár: T. ház! Lehetőleg rövid időre szándékozom a t. ház becses figyelmét kikérni. A tegnapi napon is nem azért kértem, hogy méltóztassék megengedni felszólalásomnak mára halasztását, mintha hosszú beszéddel, vagy egyáltalában valami oratióval akarnám a t. házat untatni, hanem azért, mert azon tárgyat, a melyben felszólalok és azon ügyet, melyet a t. ház védelmébe, pártfogásába ajánlok, oly fontosnak tartom, hogy nem láttam az ügy fontosságával megegy eztethetőnek azt. hogy az ülés végperczeiben hozassék elő. (Helyeslés a balon.) T. ház! Én nem állítom azt, hogy ha a t. ministerelnök urnak indítványa Szilágyi Dezső barátom indítványa nélkül fogadtatnék el és a delegatiók november 7-én működésüket megj kezdenék, ez által a képviselőháztól elvonatnék | a jog és mód, hogy a hazánk lételére oly mélyen | életbevágó külügyeket tárgyalja és azokban nyilatkozzék. Sőt elismerem, hogy a trónbeszéd már az által, hogy az országgyűléshez intézve ez ügyeket felemlíti, mintegy felhívja a házat, hogy ezekben nyilatkozzék. De azt határozottan merem állítani, hogy azon eljárás, mely a monarchia mindkét felében az eddigi jelenségek szerint ezen ügyben a kormányok által követtetni szándékoltatik, és azon rendkivüli körülménynél fogva, melyben mi ma vagyunk azáltal, hogy csak ideiglenes kormányunk van; továbbá azon bekövetkezhető tény, hogy a delegatiók ezen külügyi kérdést hamarább fognák tárgyalni, mint az országgyűlés azokra nézve nyilatkozhatnék: mondom, ezen körülmények a kérdéses ügyek tárgyalásának súly pontját kétségbevonhatlanúl a delegatiókba helyezik át, úgy hogy ha az itt felmerülő kérdések a delegatiókban fognak eldöntetni, és a delegatiók megállapodása oly határozón hat vissza az országgyűlésre, hogy ezen ügyek későbbi vitatásának itt inkább csak theoreticus értéke lesz, mint gyakorlati eredménye. Igenis merem határozattan állítani, hogy ezen eljárás által egészen megfordíttatnék alkotmányos institutióink azon viszonya, mely az 1867-iki törvényhozás által megállapíttatott. Merem határozottan állítani, hogy ennek folytán azon veszélytől is félhetünk, hogy a magyar országgyűlés igen sarkalatos jogának gyakorlásától fog tényleg megfosztatni. Mindnyájan emlékezünk, hogy midőn az 1867-ki közjogi kiegyezés létre jött és a delegatiók intézménye megalkottatott, mondhatom általános volt a félelem minden pártban, hogy ebből egy birodalmi központi parlament intézménye fogja magát kinőni, és hogy az országnak igen nevezetes, legalább törvényeinkben fentartott, só't részben gyakorolt jogai fognak feláldoztatni, ho^y az ország önállósága csorbittatni fog. Ez iránt az akkori ellenzéknek, nézetem szerint túlzott aggodalmai voltak. De másfelől nem mondhatjuk, hogy ezen aggodalmak éppen nem léteztek volna azon pártnál is, mely a közjogi kiegyezést, a 10*
