Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-9
72 9. országos ülés hogy a mely perczben valamely minister beadja lemondását és ő Felsége által hivatalától felmentetik, egyszersmind feloldafik esküje alól, {Ellenmondások jobbfelöl) melyet hivatalba lépésekor letett. De ha ez nem is áll — a mi még eldöntendő kérdés, — tény az, hogy ha mi belenyugszunk abba, hogy egy ideiglenes ministerium azon jogokkal éljen, melyeket a törvény csakis tényleges ministerekre ruház: ki kezeskedik a parlamenteknek azért, hogy a ministerek ezen jogaikat ki nem terjesztik és nem élnek például a törvényhozási iniciativa jogával ; oly joggal, mely ideiglenes ministert a ministerelnök ingáját nyilatkozata szerint, sehogy sem illet meg. En tehát azt hiszem, hogy a parlamentnek kötelessége a maga jogait szigorúan megőrizni. {Helyeslés a szélső balon.) Én nem engedhetem meg, hogy de jure joga legyen a lemondott ministernek akkor felszólalni, mikor az neki tetszik. Miután azonban másrészről belátom azt, hogy bárki legyen is az, a ki ideiglenesen meg van bízva a kormányzat vezetésével, szükséges hogy ő azon helyzetben legyen, hogy kellő perczben felvilágosítást adhasson, méltányos is, hogy a megtámadásokra mindig felelhessen: az országgyűlés igenis teheti azt és szerintem is kell, hogy megtegye, hogy akár esetről esetre felhatalmazza az illető ministert, vagy egyszermindenkorra a t. elnök az által kimondja, hogy a ház megengedi az ideiglenes minister uraknak, hogy ezen joggal éljenek. {Helyeslés szélső balfelöt.) #< t Elnök: Én erre nézve csak azt jelenthetem ki, hogy ha e tekintetben indítvány terjesztetett volna elő, melyet a ház tanácskozás alá vehetne, akkor azt a ház tanácskozása alá bocsátanám. {Egy hang a szélső balon: A törvény kívánja !) Törvény magyarázata engem nem illet meg, ha indítvány tétetik, a ház az iránt határozni fog. Egyébiránt egyéni véleményemet e tárgyban kimondhatom, s ez az, hogy miután a t. ház a ministereket, habár ideiglenes ministerek, eddig mindig meghallgatta: azon jogokat, a melyeket a törvény ezen tanácskozásra nézve a ministereknek ad, nézetem szerint, kétségbe nem vonhatom. {Élénk helyeslés jobbfelöl.) Szükséges, hogy a ministerek a szólási joggal a házban bármikor élhessenek. {Elénk helyeslés jobbfelől. Ellenmondások balról.) Ha e nézetem nem áll, a t. háznak joga van szokott indítványozás útján ez iránt intézkedni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! En részemről csak egy pár szóval akarok nyilatkozni arra, a mit az előttem szólott t. képviselő ur felhozott. Ugy tudom, hogy nem első eset, midőn Magyarországon a ministeri teendők vezetésére utódaik kinevezéséig megbízottak kisebb, vagy október 81. 1878. hosszabb ideig voltak a házban és nem emlékszem hogy bármikor is valaki azon theoriát állította volna föl, hogy ezek már esküjöktől feloldva vannak; s hogy annálfogva ők a ministerek azon jogával, hogy a házban bármikor szólhassanak, nem élhetnek. (Igaz! Ugy van!jobbfelöl) Én azt tartom, hogy mig valaki valamely ministeri tárezát visel, tartozik ugyanazon felelősséggel, mintha nem ideiglenes helyzetben volna. {Helyeslés jobbfelöl.) De épen ezért a törvényhozásban azon jogának is meg kell lenni, a mi ennek kifolyása, hogy nézeteit bármikor tolmácsolhassa. {Helyeslés jobbfelől.) Különben ezen alkalommal nem ezen — akkor előttem nem tudott — felszólalásért kértem szót, hanem azért, mert a házszabályokra való hivatkozással egy igen t. képviselő ur kérte, hogy ne ma, hanem csak holnap nyilatkozhassak. A házszabályok tudtomra azt mondják, hogy 3 /i 2-őn túl van joga a képviselőnek kérni, hogy beszéde másnapra halasztassék, vagy van joga a rendes órán túl is folytatni beszédét, ha a ház az engedélyt nem adja meg. A házszabályok szerint tehát a háznak joga van, hogy egyik vagy másik utat kövesse. {Ellenmondás balfelöl) Engedelmet kérek, a házszabályok szerint határozottan igy van. Én tehát azt hiszem, hogy a háznak csakugyan teljesen joga van, ha S /A 2-kor valaki ily kéréssel előáll, azt mondani: én kész vagyok itt maradni négy óráig is és kihallgatom az urat; de óhajtom a dolgot ma tovább vezettetni. Mindamellett azonban, — hogy ez a házszabályok szerint igy van, én sokkal jobban tudom, hogy a t.ház tagjainak módjában van azt meggátolni, mit éu részemről nagyon óhajtottam volna, és nagyon óhajtanék, hogy a mai napon hozassék e tárgyban határozat, és épen ezért nem kívánom, hogy a t. ház követelje, hogy a képviselő ur ma beszéljen. Meg fogom hallgatni: magam részéről egy más napon is. De engedjék meg, hogy egyet constatáljak. Ez az egy az, hogy ha aztán halad az idő, és ha azon abnormis állapot, melyet egyik t. képviselő ur mai beszédében jelzett, — a mely beszédre, ha úgyis átmegy a tárgyalás egy más napra, még reflektálok, — ha azon rósz állapot, melyet ő ma oly annyira kiemelt, — kifejtvén, hogy nem kaphat az ország felvilágosításokat, hogy hosszasabban tart a kormány ideiglenessége stb. — ha mondom, mind ez aztán mentül tovább fog tartani: nem mi leszünk az okai, mi, a kik szeretnők, hogy minél előbb essünk ezen túl, hanem okai lesznek azok, kik minduntalan a halasztást okozzák. {Elénk helyeslés jobbfelől. Nyugtalanság a baloldalon.) Elnök: Madarász képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni.
