Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-9
9. országos ülés október 81. 1878. 73 Madarász József: T. ház! A házszabályokra hivatkozva szót kérek, és esak a ministerelnök urat vagyok bátor figyelmeztetni, hogy a házszabályok 142. §-a világosan azt mondja: „A felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, {Felkiáltások jobbról: olvassa tovább !) joggal bir, vagy az ülés_ idejének meghosszabbítását (Jobbról: kérni! Elénk derültség.) kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédének a következő ülésre halaszthatása végett." (Derültség jobbjelöl.) Én nagyon jól tudom, hogy kivált jezsuitismussal, taktikázással mindent el lehet ütni, de a képviselőnek van joga ezt kérni, s nem a háznak van joga ezt elhatározni. (Zaj.) Elnök: Azt hiszem, e kérdés további fejtegetését el lehetne halasztani, minthogy már 2 óra úgy is bekövetkezett, midőn a t. ház üléseit rendesen be szokta fejezni. Tisza Kálmán ministerelnök: A házszabályokra nézve kívánom felfogásomat konstatálni, melylyel azt hiszem a múlt országgyűlési folyam alatt követett praxis megegyez. A házszabályok értelmében a képviselőnek joga van az ülés meghosszabbítását kérni, vagy kérni, hogy egész beszédének megtarthatása végett másnapra tétessék az ülés. Ez aunyit tesz, hogy a ház e kérelmek egyikét ez esetben megadni tartozik. {Helyeslés.) Szilágyi Dezső (szólni kivan). Elnök: Kérdem a t. képviselő urat, mi tekintetben kivan szólni ? Szilágyi Dezső: Jogom van a házszabályokhoz szólni. Elnök: Tökéletesen joga van, de nekem is jogom van megkérdezni, mi tekintetben kivan másodszor szólni. Szilágyi Dezső: Ezen kérdés talán felesleges volt a t. elnök ur részéről, mert senki sem kételkedett abban, hogy a házszabályokhoz akarok szólni. Egyébiránt ha kívánja, ki is jelenthetem. (Derültség és helyeslés a balon.) Én t. ház ! megvallom, szomorú dolognak tartom, ha a házszabályok nem szabatos irályából oly gyakorlatot akarnánk kifejleszteni, mely a képviselőket és a kisebbséget a nekik méltányosan megadható és megadni szándékolt biztosításoktól megfosztja. Ugyan kérem, méltóztassanak megítélni, mi a sermészetes értelme ennek a szabálynak? Ennek a szabálynak a természetes értelme nem az, hogy csak a kérelmet engedi meg a képviselőnek ; mert hiszen kérni a házszabályokra támaszkodva minden képviselőnek mindig joga van, ahhoz nem kell külön szakasz; hanem ennek természetes értelme az, hogy a kérelemre jogot adván, ezen kérelem teljesítését a házszabály elrendeli. (Helyeslés a baloldalon, mozgás a jobbKÉPVH. NAPLÓ. 1878—81. I. KÖTET. oldalon.) S megvallom, szomorúnak tartom, ha a formulázás szabatlansága miatt, ezen megadható és természetes biztosítéka a képviselőnek a gyakorlat által kiforgattatik. A ministerelnök urnak pedig bátor vagyok megjegyezni, (Halljuk!) hogy a házszabály nem azt mondja, hogy a képviselő alternatív kérelmet fejezzen ki, hanem kifejezhet csak egy kérelmet is. (Zaj. Ivánka közbeszól.) Én nem tartozom azok közé, kik közé Ivánka képviselő ur tartozik, kinek szavát és véleményét nyíltan elmondva nem halljuk, de igen szeret közbekiáltani, (ügy van! baloldalon. Zaj) Én nem szakítok félbe senkit, kérem tehát, hogy engedjék meg, hogy a házszabály érteimében véleményemet megmondjam; aztán méltóztassanak határozni. (Helyeslés a baloldalon.) Miután a házszabály nem kötelezi a kép viselőt arra, hogy két kérelmet fejezzen ki, melyek közül a ház választ, hanem jogot ad a képviselőnek a kettő közül egyiket tenni és ezen egyikre jogot is ad neki, s azért ad jogot, mert a képviselőt akarja itt szólásában védeni; én a természetesnek, a helyesnek, a biztosítékot nyújtó értelmezésnek azt tartom, a mely a képviselőre bízza, hogy a két eshetőség közül válaszszon (ügy van! a baloldalon) s ha választott, a házszabály azon jogot megadja neki. Ebben semmi veszély nincs sem a többségre, sem a ház tanácskozási rendjére, s azt hiszem, ezen értelmezést a ház elfogadhatja, {ügy van! a baloldalon.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy a jegyző urak a mai választás eredményéről jelentést tehessenek. (Halljuk!) Horváth Gyula jegyző (olvassa) •. A válaszfelirati bizottság tagjaira beadatott összesen 239 szavazat. Ezek közül üres volt 24. Legtöbb szavazatot nyertek: Horváth Lajos 203, Mihalovics Károly 203, gr. Péchy Manó 203, Szlávy József 203, Wahrniann Mór 203, Zsedényi Ede 203, Horváth Boldizsár 202, Szontágh Pál (nógrádi) 202, gr. Bánffy Béla 201, Falk Miksa 201, Éber Nándor 200, Csengery Antal 200, Tóth Vilmos 199, Baross Grábor 196, báró Kemény Géza 196, Krajtsik Ferencz 196, Kende Kanut 194, gróf Zichy-Ferraris Victor 193, Prónay József 189, Dániel Pál 185, Móricz Pál 157. Ezután kaptak: Ernuszt Kelemen 43, Bittó István 24, gróf Lónyay Menyhért 22-őt. Elnök: Ezen megválasztott bizottsági tagok teendőiknek mielőbbi megkezdésére utasíttatnak. Nem tudom, mikorra lehetne kitűzni a válaszfelirati bizottságnak megalakulását. Tisza Kálmán: T. ház! Méltóztassék megengedni, először is azon kérelemmel járulnék a t. házhoz, hogy miután úgy látszik, hogy a mai kérdés nagyobb discussióra fog vezetni, a holnapi napra is méltóztassék ülést kitűzni (Helyeslés.) Akkor talán a válaszfelirati bizottság s azon egy 10
