Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-9
9. országos ülés október 81. 1878. 71 jüak, kérem a t. házat, méltóztassék indítványomat elfogadni. [Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Molnár Aladár jegyző (olvassa) : Aláírva: Szilágyi Dezső, Ürményi Miksa, gr. Apponyi Albert, b. Bánhidy Béla, gr. Dessewffy Kálmán, Chorin Ferencz, Bujanovics Sándor, Lesskó István, b. Simonyi Lajos, Beőthy Ákos, Molnár Aladár. Határozza el a ház, [hogy felirat útján kéressék meg ő Felsége, hogy a delegatiók megnyitását azon időpontig elhalasztani méltóztassék, míg a trónbeszédre adandó felirata e háznak ő Felsége színe elé jut. Méltóztassék kiküldeni egy kilencz tagú bizottságot ily tartalmú felirat szerkesztésére. Tóth Vilmos : T. képviselőház! Ha az 1867. évi XII. t.-cz. tárgyalása lenne ma napirenden : akkor nem csak helyesnek, de igen szükségesnek tartanám azt, hogy e házban mindaz, a mit az előttem szólott képviselő ur fölemlített, bővebben taglaltassék és tárgy altassák. így azonban bocsánatot kérek a t. háztól, hogy azokra ezúttal reflectálni nem fogok, különösen tekintettel arra, hogy hiszem a nem sokára bekövetkező adressevita arra úgy is bő alkalmat fog nyújtani. Én sohasem tagadtam, és nem tagadom ma sem, hogy a monarchia mindkét parlamentjének törvényes joga a külügyi kérdéseket is tárgyalni; és azokra felelős kormánya által a maga befolyását gyakorolni. De midőn ezt elismerem, kénytelen vagyok elismerni azt is, hogy az én vélekedésem szerint az 1867. XII. t.-cz értelmében, a melyért sokat küzdöttünk, a mely nagy és nehéz küzdelmek után jött létre, a külügyi kérdésekben és ezekkel kapcsolatban a közös költségekre nézve csak is a delegatió van hivatva határozni. (Ellenmondás balfelöl.) És épen azért én előttem ma az a kérdés, hogy olyan-e a külügyi helyzet, mely a delegatiók összehívását és pedig sürgős összehívását sürgőssé teszi-e vagy nem? Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben véleménykülönbség köztünk alig létezik; ez az oka, a miért én ellenkezőleg Madarász József képviselőtársammal, akkor véltem volna a kormánynál törvénytelen eljárást constatálni, ha nem gyakorolt volna befolyást arra, hogy a delegatiók épen tekintettel a külügyi helyzetre, rögtön összehivassanak. Egész átalánosságban csak annyit kívánok megjegyezni, hogy én is tudok elég példát arra hazánk történetében, hogy a municipiumok sürgették, kérték a fejedelmet arra, hogy a törvény ellenébe egybe nem hívott országgyűlést mielőbb összehívja. De bocsánatot kérek, arra példát nem tudok, hogy törvényes alkotmányos testületek arra kérték fel a fejedelmet, hogy egy más alkotmányos testület működését elodázza. (Derültség) | Azon kérdésnek, a melyre az előttem szólott képviselő ur a legfőbb súlyt fektette, hogy az ideiglenes kormány a parlamentre a maga törvényes befolyását nem gyakorolhatja: ennek nézetem szerint fontossága elvész az által, mert a legfontosabb kérdésben, a keleti kérdésben folytatott politika nem ideiglenes kormány, hanem többséggel biró kormány befolyásával inaugurálhatott és folytattatott. Mindezeknél fogva én részemről kérem a delegatiók választását a szombati napra kitűzni. Molnár Aladár: (Felkiáltások balról: Holnap ! Holnap!) Én bátor vagyok azon kérést intézni a t. | házhoz, méltóztassék megengedni, hogy a leg! közelebbi ülésben szóljak. (Felkiáltások jobbról : I Ma!) Elnök: Nem tagadhatom, hogy 3 A kettőre; | de igen kívánatos lenne, ha ezen magában véve is igen sürgős tárgyban a t. képviselő ur előI adását ma bevégezhetné. (Közbeszólás a szélső í balfelöl: Még többen vannak, a kik szólni kivannak.') Én nem a többiekről szólok, hanem azon t. ! képviselő úrról, kire a szólás sora jutott. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! ; (Felkiáltások jobbfelöl : Halljuk a ministerel\ nököt!) j Helfy Ignácz: Bocsánatot kérek, én a kázi szabályokra hivatkozva kérek szót. (Felkiáltások ! a szélső balfelöl: Halljuk Selfyt!) A házszabályok 141. §-a (Felkiáltások jobbfelol: A ministerelnök akar szólani! Felkiáltások \ a szélső balfelöl: Helfy a házszabályokra hivatkozik!) A házszabályok 141. §-a azt mondja : „Mind az általános vitában, mind a részletes tárj gyaláskor az egyes pontoknál, az alábbirt kivételekkel mindenki csak egyszer szólhat." Ezen szabálylyal szembeu kivételt csak az 1848. III.t,-cz. 28. §-a tesz, mely azt mondja, hogy a ministert meg kell hallgatni, a mikor szólani kivan, I — de a törvény világosan kimondja „a minis1 tért". Nekünk pedig, mint méltóztatnak tudni, hivatalosan hozatott tudomásunkra, (Általános j derültség) hogy a volt ministerium beadta lemonI dását, és hogy 0 Felsége e lemondást elfogadta : ; tehát ez idő szerint Magyarországnak törvény : szerint rendelt ministerei nincsenek, hanem igenis vannak ministeri teendőkkel megbízott magas j rangú napidíjnokok. (Zajos derültség.) Örvendek, hogy a t. házat ily derült hangulatban látom; j de méltóztassanak elhinni, hogy ezt sehogysem | azon czélból hoztam fel, hogy derültséget idézzek | elő, mert ez szerintem igen komolyan megfontolandó kérdés. Hozzáteszem azt, hogy czélom sehogy sem az, hogy megakadályozzam a t. ministerelnök urat a szólásban, mert erre magam is módot fogok nyújtani, de igenis fontos a I dolog a praecedens szempontjából. Ne feledjük
