Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.
Ülésnapok - 1878-9
68 9. országos Ülés október 81. 1878. beláthatlan sorába bonyolódni, a mely ránk nézve végzetes lehet? (ügy van! balfelöl.) Ily körülmények között, midőn a delegátiókra ily feladat vár; midőn nincs pénzügyminister, a ki azok fedezeteért és következményeért, a mik a delegatióktól kéretni fognak, itt a felelősséget elvállalja és a fedezetet javasolja; midőn nem lehet kabinetet kapni társul azon politikához és a melyet a külügyekre nézve a mostani külügyminister visz, — mert ha lehetnek a binetet kapni, a trónbeszéd nem czélozott volna rendkívüli viszonyokra , melyek nem engedik meg, hogy más j mint csak ideiglenes vezetők előttünk megjelenjenek — midőn, mondom, ily rendkívüli körülmények között vagyunk : akkor mit jelent, t. ház, azon indítvány, melyet az ideiglenes ministerelnök úr tett? Jelenti először azt, hogy most, midőn leglényegesebb érdekeinkről, midőn azon helyzetből való kibontakozásokról van szó, a mely fennállásunkat, a mely mondhatom, hogy állami létünket is fenyegeti: hogy akkor az országgyűlés vonuljon vissza második sorba és első sorban engedje a delegatiókat cselekedni; engedje a bevégzett tényeket megszaporítni, hogy azzal szemben azután a bevégzett tényeknek megszaporítása folytán a kényszerhelyzet még nagyobb legyen. {Helyeslés a baloldalon.) Jelenti másodszor azt, hogy ép azon rendkívüli körülmények folytán, a melyeket kiemeltem, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy egy oly delegatiót választhassunk, a mely delcgatió alkotmányunk szelleme szerint kell hogy létezzék, a mely delegatióban alkotmányunk szerint kell hogy biztosítékot találjunk. És kérem a t. házat, hogy e tekintetben ne méltóztassanak félreérteni. A mi alkotmányunk határozatai szerint, a delegatiók nem önálló orgánumai a monarchiának, nincsenek önálló jogokkal felruházva, hanem a monarchia mindenik állam parlamentjeinek képviselői, és nem a maguk jogait gyakorolják, hanem ezen parlamentek által átruházott jogokat mint képviselők gyakorolják és hatáskörük megszabására a korona és a delegatiók beleegyezése nem elégséges, mert hatáskörük megszabása, a mennyiben megállapítva nem volna, a két állam törvényhozását illeti. (Ugy van! baljelbí.) Ha tehát a delegatiók nem önálló jogon léteznek ott, mint a monarchia orgánumai, hanem képviselői a két ország parlamentjeinek: akkor ezen jogállásuk, de még inkább az alkotmány szelleméből következik az, hogy ő nekik a reájuk átruházott és képviseleti módon gyakorlandó hatáskörben úgy kell eljárniok, hogy eljárásuk az őket kiküldött parlamentek irányával nagyban megegyezzék és harmóniában legyen. (Helyeslés a baloldalon.) Már most t. ház, ha ily rendkiviili körül menyek közt választatik egy delegatió egy oly többség által, a melynek határozott nézetei nem fejlődtek ki, melynek határozott politikája nincs; a mely parlamentáris kormányforma alatt mellőzhetlen vezetést és biztositékát egy állandó és bizalmát biró kormánynak nélkülözi, kérdem: vajjoD ezen delegatió nyugalommal vállalkozhatik-e arra, hogy oly határozatokhoz járuljon, a melyek országunk állapotaira oly mély hatással bírhatnak? Vájjon várhatni-e, hogy oly határozatokban el fogja találni a harmóniát a magyar parlament irányával ? Vagy ha a delegatiónak iránya netalán eltérve attól, a mely irány később a felirati vita alatt kifejlődik a magyar parlamentben: vájjon ezt a politikai összeütközést könnyelműen előidézik-e? Vájjon akkor azt állitsuk-e, hogy hajoljon meg a magyar parlament olyan általa megnyugvással nem fogadott irány előtt, a melyben a delegatiók mentek, vagy állitson-e helyette más irányt, a mely a politikai összeütközést a monarchia alkotmányos tényezői közt meg fogja teremteni? (Helyeslés a baloldalon. Igaz! Ugy van!) Azért állítom én azt, hogy midőn a parlamenti kormányt nélkülözzük, midőn új országgyűlésben vagyunk, a melynek keblében még ezen életbe vágó kérdésekre nézve nézetek nem fejlődtek ; azért állítom én azt, hogy a parlament vitájának, a melynek különben törvényben biztosított befolyása van a külügyek irányára, megkell előznie a delegatiókat, mert csak így lehető, hogy a delegatiók nem utasításokat kapjanak, mert azokat adói nem akarunk, hanem, hogy az alkotmányunk szelleme által kijelölt állást elfoglalhassák, a mely abban áll, hogy ezek a reájuk ruházott hatáskörben mint képviselők azon általános irányban mozogjanak, a mely ezen nagy kérdésekre nézve az őket kiküldő parlamentben kifejlődött. (Élénk helyeslés a baloldalon. Igaz! Ugy van!) Ez az első ok, a mely miatt azt tartom, hogy ezen viszony miatt nem lehet elfogadni a t. ministerelnök indítványát. De van még egy második, egy harmadik ok is. A második ok abban áll, hogy törvényeink szerint az egyik alkotmányszerü biztosíték a külügyek vitelére különösen abban a tekintetben, hogy a monarchia egyik államának érdekeivel is homlokegyenest ellenkező politika ne folytattathassék — mondom — az egyik biztosíték abban áll, hogy a külügyi politika viteléhez a monarchia két állama kormányának megegyezése és befolyása szükséges ; és a kormánynak ezen befolyását a külügyi politika irányára szükségszerűleg kiséri az illető parlamentnek befolyása is; mert kormányt semmi általános befolyás meg nem illethet, a mely nem egyszersmind azé a parlamenté is, és a kormány ezen befolyását helyesen csak úgy