Képviselőházi napló, 1878. I. kötet • 1878. október 19–november 26.

Ülésnapok - 1878-6

6. országos ülés október 28. 1878. 35 lemondjon, és így nem engedték az országgyűlési követek ezen cardinalis jogát, az immunitást infir­máltatni, mert ha Ráday Gedeon gr. le nem mond, akkor kenyértörésre kerül a dolog. De, t. ház, menjünk át a mi időnkre. Méltóz­tatnak emlékezni, mi történt az 186 5 /G-ik ország­gyűlés kezdetén? Szathmár megye képviselője, Maróthy János a katonai hatóság által üldözőbe vétetett, háza megmotoztatott, mig ő házából szerencsésen megmeneküli; és erre legfelsőbb helyről a General-Conunando utján lejött a paran­csolat, hogy Maróthy János országgyűlési kép­viselő ellen a további üldözés azonnal beállittassék. No, tiszt, ház, ha az igazolás pillanatától számíttatik a képviselő immunitási jogának meg­kezdése : akkor mi szükség volt ezen parancs leküldésére ? Most csak néhány évvel ezelőtt Szluha Bencze t. képviselőtársam hasonló zaklatás alá vétetett és jónak látta az illető törvényszék, vagy járás­bíróság a képviselőházhoz egy jelentést beterjesz­teni, a melyben kiadatását, illetőleg a vizsgálat folyamatba tételének megengedését kérte, miután még az illető képviselő verificálva nincs; tehát az illető járásbíróság nem tekintette Szluha Bencze t. bai'átomat még akkor országgyűlési képviselő­nek. Ez oly szerencsétlen fogalomzavar, a melyet tovább szó nélkül tűrni nem lehet, és ha e ház igen t. elnöke itt oly kegyelettel méltóztatott megemlékezni a megholtakról, br. Baldácsi és Ivacskovics György képviselőkről, a kik időközben mint megválasztott országgyűlési képviselők elha­lálozván, valószínűleg azóta már az örök bun­bocsájtó igazság által verificáltattak és talán az üdvezültek sorában vannak: annyival inkább fáj­lalom, hogy nem méltóztatott megemlékezni négy napon át eddigelé azokról, a kik, — legalább az egyik pláne hite és vallása ellenére, — a bíró­ságok által a legválságosabb helyzetben, a purga­toriumban tartatnak. (Derültség.) Én tehát, t. ház! nem vagyok megelégedve a ház t. elnökének ezen nyilatkozatával, és kérem a t. házat, hogy a következő határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. (Olvassa): szék fogta perbe a képviselő urakat, — hogy ezen t. urak, képviselők lévén, ellenök minden további eljárás beszüntetendő és a ház engedelme nélkül nem folytatható. Németh Albert: T. képviselőház! — A mélyen t. elnök urnák kérdésemre adott felelete engem nem elégít ki; nem elégít ki már csak azért sem, mert azt mondja, hogy intézkedni fog az iránt, miszerint az illető képviselő urak a további üldöztetéstől, illetőleg bepereltetéstől, me­neküljenek. Ez én előttem nem elegendő. Én a dolgot úgy fogom fel, mint a hogy az helyesen máskép fel sem fogható, t i. hogy a mentelmi jog élvezete nem akkor veszi kezdetét, midőn a képviselő verificáltatott, hanem a mentelmi jog élvezete akkor veszi kezdetét, midőn a képviselő arra megválasztatott. Ha van valaki, t. ház, a ki ezen tételt tagadja és a ki azt alapos okokkal megezáfolni képes „érit mihi maximus Apolló"; de nem hiszem, hogy akadjon olyan jogtudós, aki ezt megezáfolhatná. Miért van az, hogy a salvus conductus-t kiterjesztik ad itum et reditum, azaz a jövetre és a menetre? Sőt még több, midőn már azon képviselő meg is szűnt követ lenni, még akkor sem szabad perbe fogni, mindaddig, mig rendel­tetése helyére, lakására meg nem érkezik. Hogy ez így van és nem másképen, azt kétségtelenné teszik a salvus conductusra vonatkozó törvény­nek azon rendelkezése, a mely major potentia miatt poena infamiaeval rendeli sújtatni azokat, kik az országgyűlésre menő, vagy az onnan visszatérő képviselőket bármiképen megtámadják. Hiszen képtelenség is lenne annak feltevése, hogy a képviselő csak akkor lép az immunitás élveze­tébe, midőn már verificálva van, mert hisz akkor a kilencz osztályt sem lehetne megalakítani. Ha pl. valamely hatóságnak eszébe jutna a képviselő­ket útközben elfogni és bebörtönözni; szeretném tudni, hogy hogyan fogna akkor a képviselő­ház megalakulni? A pozsonyi diaetán, — és e részben hivat­kozom Gbyczy Kálmán jelenlegi t. elnök úrra, Zsedényi Ede képviselő úrra, báró Wenckheim Béla jelenlegi minister úrra és számosakra, a kik azon országgyűlésen követek voltak, ha vájjon nem úgy történt-e, — öt hónapok leforgása alatt a t. karok és rendek szüntelen mindannyiszor kijelentették, újabb-újabb határozatot határozatra emelve, hogy mindaddig, mig gr. Ráday Gedeon pestmegyei követ ellen felségsértés czímén a királyi ügyész által emelt és a királyi tábla előtt folyamatba tett vádeljárás meg nem szüntettetik, be nem állíttatik, mig gr. Ráday Gedeon a pozsonyi diaetán meg nem jelenhet: addig még csak a királyi propositiók tárgyalásába sem bocsátkoznak. És mi történt? gr. Ráday Gedeon rábiratott magán utón, hogy országgyűlési követségéről Határozati javaslat. Tekintve, hogy hazánk törvényei az ország­gyűlés tagjait a mentelmi jog védpaizsa alá helyezik; tekintve, hogy a bírói és közigazgatási ható­ságok, a mentelmi jog téves értelmezésével, annak élvezetét a megválasztott országgyűlési képviselő igazolásától teszik függővé: a mint azt most legközelebb Lukács Béla és Verhovay Gyula képviselő urak pörbe fogattatása kétségen kivül helyezi; tekintve, hogy az országgyűlés tagjait hazánk törvényei és a gyakorlat szerint a mentelmi jog 5*

Next

/
Oldalképek
Tartalom